bezár
 

film

2015. 01. 25.
A mindenség embere
James Marsh: A mindenség elmélete
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A tudomány ma élő alighanem legismertebb, ikonikus alakjáról, Stephen Hawkingról nem most készül először életrajzi témájú film, A mindenség elmélete azonban joggal számíthat az eddigieknél jóval nagyobb népszerűségre. Remek színészekkel dolgozik, gördülékenyen szövi a cselekményt, hiteles atmoszférát teremt, egyszóval élvezhető mozidarabot gyúr alapanyagából. És főként ügyesen ragadja meg és használja fel a betegsége folytán kerekesszékbe kényszerülő, beszédszintetizátorral élő, minden emberi elvárásra rácáfoló zseni nem mindennapi történetét.

Hogy a népszerűség az emberi nem nagyjai előtti véghetetlen csodálatnak szól, esetleg a fikciós történetek tétjét megemelő „igaz történet alapján” valóságigényének köszönhető-e, nem tudni biztosan, az életrajzi filmek diadalmenete azonban hosszú ideje töretlennek tűnik. Idén is dúskálhatunk a biopicekben, különösen a kritikai és közönségsikert egyként magáénak tudható brit darabokban Mr. Turnertől Alan Turingig. Ezek között is különleges helyet foglal el A mindenség elmélete, mely mindenképp bátor vállalkozásként könyvelhető el, hiszen egy még élő ember életének egy korszakát dolgozza fel – még ha olyan erős és megbízható alapanyagból dolgozik is, mint a feleség, Jane Hawking memoárja.

A mindenség elmélete

A történet a korai cambridge-i években kezdődik, Stephen Hawking, a közismert fizikus egyetemi éveiben, amikor már felvillan a különös fiatalember meglepő tehetsége a tudományhoz. Még a doktori disszertáció befejezése előtt, Jane megismerésével párhuzamosan kapja meg Stephen a sorsfordító diagnózist ALS-betegségéről, és várható kétévnyi élettartamáról, ezzel pedig megkezdődik egészségi állapotának folyamatos romlása. A film Jane és Stephen kapcsolatára koncentrál elsősorban, bemutatja közös küzdelmüket a betegséggel és a környezetükkel, a lehető legteljesebb élet eléréséért vívott harcot, valamint az évek során a fekete lyukak emberének sztárfizikussá, a tudomány tömegkulturális értelemben vett ikonjává válását.

A mindenség elmélete

A világhírű tudós nagyvonalakban közismert életét bemutató film evidens módon nem szolgál váratlan fordulatokkal, a cselekmény tempója, az egymást követő események ritmusa és a témából adódó komoly hangvételt időként kellemesen oldó, jól elhelyezett poénok viszont élvezhetővé teszik a sztorit. Bár a személyes életrajzi történet áll a középpontban, a háttérben olykor fel-felvillan némi korrajz is a hatvanas-hetvenes évek Angliájából. A film ugyanakkor áthangolja egy kicsit a jóval árnyaltabb valóságot, mivel érdeklődésének középpontjába Hawking fiatalkorát és első házasságát állítja, a hangsúlyokat pedig a műfaji filmes elvárások nyomásának engedve úgy helyezi el, hogy a romantikus konfliktus, Stephen és Jane szerelmi kapcsolata domináljon. S noha láthatóan igyekszik adott pontokon bemutatni a házasságuk nehézségeit, a kapcsolat minőségének lassú átalakulását, a terhek alatt észrevétlenül felőrlődő szerelmet, egy mértéktartó, objektív biopichez és egy éleslátó párkapcsolati drámához képest is idealizálja a két főszereplő kapcsolatát, leegyszerűsíti a problémákat. Mindez árnyékot vet Hawking a filmben bemutatásra nem kerülő, későbbi házasságára, valamint elvesz az ápolónőből feleséggé avanzsált Elaine jelentőségéből is.

A mindenség elmélete

A számos dokumentumfilmet (köztük a kiváló Ember a magasbant) jegyző James Marsh rendező A mindenség elméletével abszolút színészfilmet rendezett. A film igazi értékét a kiemelkedő alakítások adják, különösképpen a főszereplő testi-fizikai dimenzióban is teljes átalakulást igénylő, páratlan kihívást jelentő megformálása, melyért ifjú kora ellenére Eddie Redmayne már az Aranyglóbuszt és az Oscar-jelölést is begyűjtötte, a feleséget, Jane-t alakító Felicity Jonest pedig ugyancsak többízben jelölték. Redmayne érzékelteti, hogy az ifjú fizikus már betegsége elhatalmasodása előtt sem volt mindennapi figura, ügyesen kerülve a különc zseni sztereotípiájának tipikus buktatóit. Hawking megformálásának elemien fizikai, kvintesszenciálisan testi volta lenyűgözi a befogadót, a karakterben való feloldódás mámora a film által közvetített legkomolyabb érték. Alighanem minden néző számára ez lesz az, amit az utolsó snittet követően a moziteremből hazavisz magával. S ezzel valószínűleg nincs is semmi gond – amit kapunk, egy esztétikus film egy különleges emberről, mi mást kérnénk rajta számon?

A mindenség elmélete (The Theory of Everything)

Színes, magyarul beszélő, angol életrajzi dráma, 123 perc, 2014

Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.

Rendező: James Marsh

Forgatókönyvíró: Anthony McCarten

Zeneszerző: Jóhann Jóhannsson

Operatőr: Benoît Delhomme

Szereplők: Eddie Redmayne (Stephen Hawking), Felicity Jones (Jane Hawking), Charlie Cox (Jonathan Hellyer Jones)

nyomtat

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, elemzéseket és társadalmi témájú esszéket. Érdeklődési területe a kortárs magyar filmművészet, a feminista kritika és a környezetesztétika.


További írások a rovatból

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap
Jeanne Herry: Az arcuk mindig előttem lesz
Anna Hints: Smoke Sauna Sisterhood
Az Arcok visszapillantóban és a Kiáltvány a gyerekekért a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon

Más művészeti ágakról

A Corvina Kiadó Plautus: Hét komédia című kötetéről
(Nép)mesék és kisebbségi diskurzusok Szegeden


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés