Jonathan Franzen, akinek az Európa Könyvkiadó Diszkonfortzóna címmel adja ki önéletrajzi könyvét - nehéz természetű ember hírében áll, amolyan igazi fenegyerek. Megnyilvánulásai provokatívak, nagyon éles, határozott véleménye van az őt foglalkoztató dolgokról. M. Nagy Miklós néhány gyakorlati tanáccsal is ellátta a jelenlévő újságírókat, hogy akár sajtótájékoztatón, akár interjúhelyzetben milyen jellegű kérdéseket igyekezzenek kerülni a sikeres együttműködés reményében. 

A szerzővel találkozni kívánó irodalomkedvelőknek persze nem kell különösképpen aggódnia, az amerikai nagyregény megújítójának is tekintett Franzen alkotói hitvallásának lényeges eleme ugyanis, hogy az olvasó nem az író ellensége. A nagyközönség csütörtök délután a Budapest Nagydíj átadásán találkozhat a vendéggel, ahol a laudációt Háy János mondja majd, utána a szokásos pódiumbeszélgetés következik, és szombaton kora délután lehetőség lesz dedikáltatni is a sztárral regényeit. 

A fesztivál másik díszvendége idén nem egy ország, hanem a 220 éves szervezett magyar könyvszakma lesz, hiszen 1795-ben alakult a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének egyik jogelődje a Pesti Könyvárusok Grémiuma (vagyis eredetileg Pester Buchhändler Gremium, mivel javarészt német kereskedők hozták létre). Ahogyan Zentai Péter László, a fesztivál igazgatója is kiemelte, ennél régebbi múltra könyvszakmai egyesülés csak Svédországban tekinthet vissza. 

Azonban nem csak a múlt, de a könyvpiac jelene és jövője is fontos szerepet kap a fesztivál programjaiban, hiszen itt tartja közös szakmai konferenciáját az International Publishers Association és a Federation of European Publishers,  vagyis két, Európa könyvkultúráját meghatározó szervezet.  Kocsis András Sándor (az MKKE elnöke) három fontos kérdéskört sorolt fel, amelyekről  a szakmai kerekasztal-beszélgetéseken minden bizonnyal szó esik majd: a könyvpiac átalakulása, a digitális technika előretörésének következményei, illetve az állam szerepvállalása a könyvipar piacosításában.

Díszvendégség formájában tehát nem, ám ettől függetlenül több mint 30 ország lesz jelen saját standdal a négynapos rendezvényen. A külföldi vendégek listáján találhatóak olyan, a magyar közönség számára is ismert nevek, mint Marianna D. Birnbaum, Dan Lungu, Ilma Rakusa vagy Dragan Velikić. Érdekesség még, hogy a közös német-osztrák küldöttség tagjaként itt lesz Budapesten Daniel Kehlmann is, a kortárs német irodalom egyik neves képviselője, akinek a fesztivál iránt Jonathan Franzen vendégeskedésének híre keltette fel az érdeklődését.

A sajtótájékoztatón szó esett a  2016-os tervekről is, jövőre ugyanis Szlovákia lesz a fesztivál díszvendége. Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója ennek kapcsán arról beszélt, hogy bár van abban logika, hogy a nagy nemzetek felé fordítjuk elsősorban tekintetünket, de időnként érdemes a környékbeli kis nemzetekben rejlő nagyságokra is odafigyelni. Az előkészületek már zajlanak, a Szlovák Intézetben volt például egy börze, ahol a magyar kiadók értesülhettek a kortárs szlovák irodalom fejleményeiről, s tanácsokat kaphattak, milyen könyveket érdemes magyarra fordíttatni. 

Zentai Péter László külön kiemelt még három, a könyvfesztivál keretein belül zajló eseménysorozatot. Ismét lesz Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja, ahol Magyarországot Mán-Várhegyi Réka fogja képviselni. Az általános és középiskolások számára rendezett Irodalom Jelmezben című vetélkedő szintén folytatódik idén, ismét komoly nyereményekkel. Ezenkívül szorosabbra fűzik a kapcsolatot egy külső rendezvénnyel, a Kis Könyves Éjjel, azaz a pénteken késő este Budapest különböző könyvesboltjaiban megrendezett eseményekkel. 

Végezetül még egy újításról is szó esett: a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idén óriásplakáton is hirdeti majd magát, a szervezők remélik, Jonathan Franzen fotója elég vonzóerő lesz az olvasni szeretők számára, valamint a 7-es buszokon is látni lehet majd a rendezvény reklámjait.

A program megtekinthető a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál honlapján