A beszélgetés alatt leginkább a magyar ügyeken van a hangsúly, amelyeket részletesen Barna Imre és Kocsis András Sándor tár a nemzetközi szervezet elé. Elmondják, hogy a magyar könyvpiacról úgy tűnik, hogy végre kilábalt a 2008 óta tartó hosszú krízisből, amit jól igazolnak azok a statisztikai mutatók, amelyek egyértelmű növekedésről számolnak be. A könyveladás a tavalyihoz képest 2%-kal emelkedett, ami Kocsis szerint inkább pozitív nullának tekinthető, ha beleszámoljuk az 1%-os deflációt. Az viszont bizonyos, hogy a növekedés leginkább a gyermek- és szépirodalmat érintette. Elmondja azt is, hogy a tavalyi 44 milliárd forintnyi bevétel 30-32%-át teszik ki a fiction könyvek, ami Kocsis szerint azért megtévesztő, mert ebbe a kategóriába A szürke ötven árnyalatától kezdve Franzen kötetein át minden beletartozik. A fiction után az emberek az ismeretterjesztő könyveket keresik leginkább, ennek aránya is hasonló, 31%.

A beszélgetés elején Barna Imre rámutat arra is, hogy itthon tulajdonképpen három jelentős könyvterjesztő, kiadói csoport van a piacon, ami egy igen érdekes helyzetet szül, hiszen a koncentráció az előnyök mellett komoly hátrányokat is jelent. Jelentős feszültséget eredményeznek a könyvek hatalmas árrései is, amelyek általában 48-56% körül mozognak, illetve az, hogy a kiskereskedelem leginkább a nagy bevásárlóközpontokra szorítkozik, amelynek eredménye, hogy a kisebb könyvesboltok fokozatosan eltünedeznek.

Zentai Péter László inkább a pozitívumokra irányítja a figyelmet, beszél a 220 éves szervezett könyvpiac léttrejöttéről, majd kihangsúlyozza, hogy a magyar talán az egyik legnyitottabb könyvkiadás egész Európában, ami egyrészt az ország méretéből, másrészt a nyelvi helyzetéből fakad: kis ország vagyunk, ahol rengeteg fordítás születik. A könyvfesztivál igazgatója egyedülállónak tartja azt a sebességet, ahogy itthon megjelennek a külföldi könyvek fordításai, Houellebecq új kötete például már most, a könyvfesztivál ideje alatt magyarul is debütál.

Kolosi Tamás sem megy el a problémák mellett, ő azokat három pontban összegzi: egyrészt a tankönyvpiac államosítása, másrészt a könyvkereskedelem és könyvkiadás összefonódása, illetve az igen magas árrés szüli a problémákat. A tankönyvpiac államosítása ideológiai problémát jelent, teszi hozzá Kolosi, hiszen így tulajdonképpen az állam dönt arról, hogy mi szerepeljen ezekben a kötetekben. Másrészt ez egy kereskedelmi problémát is megrajzol, hiszen míg korábban a tankönyvek fellendítették az első félévben pangó könyveladást, addig ezt most nem tudja megtenni. A Líra könyvcsoport vezetője emellett arra is rámutat, hogy az államosításnak igen rossz üzenete van a fiatalok számára is, mivel így még kisebb az esélye annak, hogy a gyerekek önállóan bemenjenek a könyvesboltba, illetve, hogy tudatosuljon bennük a könyvvásárlás, -olvasás fontossága. Szót ejt még az árengedmények abszurdságáról is, amit a konkurencia, a verseny kényszerít rá a könyvkiadókra, de ez hosszútávon igazából senkinek sem kifizetődő. A magyar szervezet szeretné, hogy ha a kormány egy könyves törvénnyel megkötné ezeket az árakat, de ezt eddig még nem sikerült megtenni.

Csordás Gábor is az államosítási gondokat hozza elő és az előzőekhez még hozzáteszi, hogy a problémát az okozza, hogy az állam csak azokra a könyvekre ad pénzt, amelyek beleférnek az ideológiájába, illetve, hogy a díjakat is ezek szerint osztják ki a szerzőknek. Ennek hatására a könyvpiac egy kisebbségi pozícióba szorul, azonban azt is látják, hogy a helyzet nem teljesen reménytelen, teszik hozzá a kiadók képviselői, hiszen bíznak az újonnan felnövő generációban, másrészt a túlélési stratégiák kidolgozásában is nagy rutinuk van.

Most azonban a két nemzetközi szervezet segítségét kérték, akik ígéretet tettek arra, hogy az Unióban lobbizni fognak azért, hogy a magyar könyvkiadás helyzete javuljon. Kiemelték, hogy nagyon fontos megértetni a néppel, a kormánnyal és a kereskedőkkel is a kiadók fontosságát és szerepkörét. Fontosnak tartják, hogy segítsenek abban is, hogy a tankönyvkiadás újra visszakerüljön a könyvpiacra, illetve, hogy a centralizáció mértéke kisebb legyen. A két nemzetközi szervezet is úgy látja, hogy a helyzet egyáltalán nem reménytelen, a magyar könyvpiac helyzete javítható, a könyvkiadóknak tehát nincs okuk elkeseredni.

Az IPA, a FEP és a MKKE szakmai találkozója a Könyvfesztiválon, 2015. 04. 24.

Fotók: Új Könyvpiac