Ulfkotte 17 éven keresztül az egyik legrangosabb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) politikai rovatának munkatársaként, valamint közel-keleti haditudósítójaként tevékenykedett. Az április 23-án megnyílt XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon magyar nyelven első alkalommal bemutatott könyvében az újságíró saját magát és munkatársait leplezi le a nyilvánosság előtt.
    

A sajtótájékoztatón a szerző kifejtette, hogy karrierje során sok hibát követett el, egyebek mellett dezinformálta az olvasókat, propagandaműveket írt, ezeket ma már bánja.
    

Úgy vélte, összeesküvés-elmélet lenne azonban azt állítani, hogy a vezető nemzetközi médiavállalatok hátterében cenzúra működne, nincs előírás arra vonatkozóan, egy német újságírónak mit szabad megírni vagy mit nem. Ulfkotte mindenesetre azt állította, hogy a FAZ szerkesztőségénél előfordult olyan eset, amikor valamely titkosszolgálat munkatársa által megírt anyagot adtak ki az ő neve alatt.
    

"Ezek segítségével gyorsan zsarolhatóvá válik az ember, és az igazság megvásárolható lesz" - mondta.
    

Ulfkotte hozzátette, amennyiben egy újságíró hajlandóságot mutatott arra, hogy részt vegyen ebben a játszmában, hamarosan magasra juthatott a politikai vagy közéleti "ranglétrán".
    

A szerző azt állította, az érdekeltek évente rendezett titkos konferenciákon egyes háborúknak már azelőtt előkészítik a médiafogadtatását, hogy egyetlen katona a harcmezőre vonulna. Úgy vélte, az afganisztáni, iraki vagy más konfliktusokat "nem lehetne lefolytatni az állampolgárok támogatása nélkül".
    

Az ukrán válságra utalva Udo Ulfkotte kifejtette, szerinte "az emberek nem akarnak háborút Ukrajnában, Oroszországgal. Ha bárki megkérdezi az embereket Magyarországon vagy Németországban, többségük nem akar szankciókat Oroszországgal szemben - mégis szankciók vannak érvényben".