bezár
 

art&design

2015. 05. 20.
Csak a művészet mentheti meg a világot?
Apokalipszis vagy globális fenntarthatóság (konferencia)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Magyar Kárpitművészek Egyesülete által szervezett Apokalipszis vagy globális fenntarthatóság című konferencia egy nagyobb projekt részeként, 2015. április 15-én a Budavári Palota B épületében zajlott le. A változatos területekről érkező előadók a múlt apokaliptikus művészeti hagyományainak felvillantása mellett napjaink égető kérdéseire is választ kerestek. Mi fogja megmenteni az erőforrásait több területen – mint például (eső)erdők, kőolaj, óceáni halállomány – lassan kimerítő, látszólag vesztébe rohanó világot? Egyáltalán lehetséges-e szembemenni a világszerte zajló folyamatokkal? Úgy tűnik, szerencsénkre mindig élnek köztünk olyanok, akik nem érik be a kérdés elintézését egy cinikus vagy belenyugvó kézlegyintéssel.

A konferencia előadásai két szekcióba rendeződtek. A délelőtti szekció az apokalipszis művészeti vonatkozásaival foglalkozott egy szublimáltabb szempontrendszer felől közelítve a világvége kérdéséhez. 

Dr. Bognár Szilvia a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének vezetője egy élvezetes, bőséges képanyaggal szemléltetett klasszikus művészettörténeti előadást tartott Albrecht Dürer Apokalipszis fametszetsorozatáról és a Jelenések könyvének 16. századi metszetillusztrációiról. Az előadás részletesen mutatta be a Dürer-metszetek kialakulási körülményeit és analógiáit.

Dr. Concha Herrero Carretero spanyol művészettörténész Madridból érkezett a konferenciára, hogy egy monumentális, 16. századi kárpit történetével ismertesse meg a hallgatóságot. A II. Fülöp spanyol király által finanszírozott és igen hányattatott sorsú, Apokalipszis tematikájú alkotás Brüsszelben, Willem de Pannemaker műhelyében készült el, majd egy tengeri hajószerencsétlenséget csak részben vészelt át. Az előadó nemcsak a Madridtól körülbelül nyolcvan kilométerre kiállított textil provenienciájára vonatkozó kérdéseket járta körül, hanem annak ikonográfiáját és stílusát is elemezte.

Dr. Concha Herrero Carretero spanyol művészettörténész egy hányattatott sorsú, ma Madrid közelében megtekinthető monumentális Apokalipszis-kárpitról beszélt, mely II. Fülöp spanyol uralkodó mecenatúrájával készült el

A délutáni szekció Dr. Pápai Lívia szabadfoglalkozású művész A kép és szövet ökológiája című, az előbbinél sokkal nagyobb történeti és elméleti távlatokat átfogó előadásával vette kezdetét. A széles perspektívájú, interdiszciplináris szellemiségű előadás egészen a prekolumbián szövőkultúra tízezer éves távlatáig tekintett vissza, és egészen a Bauhausig, sőt a jelenig vázolta fel az emberiséggel egyidős textil műfaj anyaghasználati kérdéseinek és filozófiai hátterének érdekességeit. A művésznő azon textilelméleti kutatásaiba engedett betekintést, melyekről már DLA-dolgozatában is értekezett, s amely gondolatokat saját művészi pályáján is folyamatosan újragondol, átértelmez. (Mint például a 2005-ben megjelent Élő szövet című kiállítási katalógusban.)

Dr. Barcza Dániel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézetének vezetője bravúros retorikájú előadást tartott Apollo-paradigma címmel. (Habár bölcsészként arra számítottam, hogy Friedrich Nietzsche A tragédia születése című könyvének esztétikai fogalmairól – dionüszoszi és apollói művészet – hallunk majd új megközelítésben, egészen más történt.) Barcza gondolatmenetének kiindulópontja a huszadik század derekának egyik legizgalmasabb technikai kihívása, a holdutazás volt, amely szerinte szimbolikusan megjeleníti azt a folyamatosan gyorsuló versengést, amelyet a „homo technicus” saját világhódítási ösztöneivel vív. Az előadás rámutatott, hogy mára a globális szintű problémák száznyolcvan fokos fordulatot vettek. A fejlődés fenntarthatóságának feltételét napjainkban már nem a Hold vagy a Mars meghódíthatóságának kérdése, hanem a puszta túlélés, azaz jelképesen a Földre való biztonságos visszatérés jelenti. Azaz a fő kérdés a jelenben az, hogy az energiaforrások néhány évtized múlva kimerülő forrásait hogyan tudjuk majd pótolni, és az emberiség életbentartásához szükséges anyagi javakat miképp leszünk képesek alternatív módszerekkel előteremteni. Az előadás a környezettudatos design és formatervezés megoldásaiból mutatott be néhányat.

A középkori kárpitművészet egyik legszebb fennmaradt alkotása a monumentális XIV századi ún Angers-i Apokalipszis az egykori politikai kontextusba ágyazva teszi átélhetővé a Jelenések Könyvének jeleneteit

Dr. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke gyakorlati megközelítésben, sok tényt és grafikont felvonultatva mutatta be azt a tevékenységet, amelyet a fenntartható gazdálkodás jegyében végeznek az erdélyi városban. Külön kitért arra, hogy politikusként, műszaki szakemberként hogyan áll a kérdéshez, és mit gondol a művészet szerepéről, amely szerinte kívül áll az Apokalipszisen vagy krízisen. Csegzi néhány példát is bemutatott a művészi törekvések Marosvásárhelyen jellemző támogatására.

Dr. Hubbes László, a Sapientia Egyetem Csíkszeredai MTK Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa két egymással párhuzamosan futó apokaliptikus reprezentációs hagyomány szimbólumairól beszélt a keresztény művészet és az egyetemes művészettörténet vonatkozásában. Az előadás komoly elméleti apparátust és művészettörténeti példaanyagot vonultatott fel az ókeresztény mozaikoktól –  saját kutatási eredményei mellett olyan tudósok elméleteit ismertetve, mint John J. Collins, Gilbert Durand, Pogány Károly vagy Norhtrop Frye – egészen a kortárs Armageddon-filmekig.

Dr. Zsolnai László közgazdász Csak a művészet mentheti meg a világot címmel tartott előadást

Dr. Zsolnai László közgazdász igen provokatív, Egyedül a művészet mentheti meg a világot című előadása zárta a délutáni szekciót. Az előadó egy híres Heidegger-szállóigével („Bennünket csak egy isten menthet meg”) indított, és az említett filozófus technikai civilizációra vonatkozó fejtegetéseivel folytatta. Eszerint nem maga a technológia veszélyes, hanem amikor a technológia egy kizárólagos üzleti személettel kereszteződik. Az összefoglaló jellegű előadás kitért arra a fenyegetésre, amely a világban létező összes objektumra és szubjektumra vonatkozik, amennyiben azoknak egyedül termelő szempontból van jelentőségük. Zsolnai kifejtette, hogy habár a számító gondolkodás (calculative thinking) okozta pusztító folyamat nagyon erősnek, már-már túlerőben lévő ellenségnek tűnik, mégis van okunk a reményre. Hiszen léteznek olyan adekvát válaszok ezekre a problémákra, mint például Joseph Beuys művészeti vagy a Duna-kör közéleti tevékenysége, sőt ide sorolható véleménye szerint minden kézzel készített vagy természetbe belesimuló, ahhoz nem ellenségesen viszonyuló emberi alkotás is.

A konferenciát Dr. Horányi Attila, a MOME adjunktusa vezette le, aki néhol kritikus megjegyzéseivel, néhol kérdéseivel élénkítette a közönség és az előadók között létrejövő vitákat, párbeszédeket. Az előadások után Rodolphe Viémont majdnem egyórás filmjének levetítésére került sor, amely részletesen bemutatta az Angers-i Apokalipszis-kárpitot.

A konferencia hallgatósága

A konferencia közönsége javarészt az említett egyesület tagjaiból és vizualitással foglalkozó szakmákat képviselőkből tevődött össze, akik – a szervezők szándékának megfelelően – az egész napos programon inspirációt meríthettek az egyéni és közös gondolkozáshoz, cselekvéshez.

A humán és egzakt szempontú megközelítések egymásra vetítésének izgalmas szellemi keresztmetszetéből létrejövő konferencia előadásainak anyagát hamarosan katalógusban is megjelentetik a szervezők. A sokféle területről érkező szakembereket itthonról és külföldről egyaránt bevonó nemzetközi programsorozatnak, melynek egyik állomását képviselte ez a konferencia, még számos felvonása lesz, mint például az Apokalipszis témájához kapcsolódó nagyszabású kárpitművészeti kiállítás is, melynek egyik fő résztvevője és szervezője szintén a Magyar Kárpitművészek Egyesülete.

Apokalipszis vagy globális fenntarthatóság konferencia, Budapest, Budavári Palota B épület, 2015. április 15.

Fotók: Csipes Antal

nyomtat

Szerzők

-- Molnár Eszter --


További írások a rovatból

art&design

Interjú Szalai Dániel képzőművésszel és fotográfussal az edukáció nyújtotta infrastruktúráról és kísérletezési lehetőségekről, kritikai alapállásról és a média fontosságáról
Gondolatok Vámos János Légvár című kiállításáról
art&design

Kis Présház, 2022. szeptember 18., 20 óra
art&design

Kurultaj, 2022

Más művészeti ágakról

irodalom

Kabdebó Lóránt Valami történt című kötetének bemutatója
Kötetlenül Pásztor Andreával
Megjelent a Csaknekedkislány új albuma
Steven Spielberg: A Fabelman család


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés