bezár
 

film

2015. 06. 04.
Ehhez a filmhez fegyelmezetten lehetett csak hozzányúlni
Cannes-i interjú Nemes Jeles Lászlóval
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A rendhagyó vizuális megoldásokat használó, Auschwitzban játszódó magyar Holokauszt-film cannes-i premierjén lenyűgözte a szakmát és azonnal világsiker lett. A Saul fia nem láttatja a tömeggyilkosságot, mégis felkavarja és napokra hatása alá vonja a nézőt. A rendkívüli érzelmi hatást biztosító rendezői koncepcióról, a film fejlesztéséről és forgatásáról Nemes Jeles Lászlóval beszélgettünk a díjkiosztó előtti napokban.

PRAE.HU: A Saul fiát a Cinéfoundation Résidence programmal fejlesztettétek 2010-ben. Hogy zajlott ez a folyamat?

Nemes Jeles László: Beadtuk a treatmentet, ezzel vettek fel a programba. A forgatókönyvet Párizsban írtam meg egy szobában ülve, másfél hónap alatt ‒ egy jelenet: egy nap.

PRAE.HU: Miért érdemes ma egy Auschwitzban játszódó történetet újra elmesélni egy más nézőpontból?

Egyrészt, mert a Holokauszt-film zsáner lett, aminek a kódjai nem működnek, a néző szempontjából nincs érzelmi azonosulás. Másrészt az európai zsidóság kiirtása sajnos még tovább kísérti a társadalmainkat. Ha a társadalmak éreznének valamit ebből, akkor nem itt tartanának.

PRAE.HU: A filmkészítés mellett történelem szakot is végeztél. A Sonderkommando megjelenítésekor a történelmi hűséget, vagy inkább a filmes szempontokat tartottad szem előtt?

Ez egy fikciós film, amiben megpróbáltuk megőrizni, amit a kutatásaink során, és a történész szakértő segítségével feltártunk. Ezek az információk abban segítettek, hogy a terek, a díszletek, a hierarchia, a munka és a Sonderkommando szabályainak logikáját megőrizzük. Ez nem feltétlenül egy milliméteres pontossággal rekonstruált világ, inkább arra törekedtünk, hogy a logikáját visszaadjuk.

Nemes Jeles László

PRAE.HU: Például a rabok hátára festett X-ről hallottatok, vagy ti adtátok hozzá a történethez?

Ez valós dolog volt, az SS-ek azért festették fel a ruhákra, hogy ha valaki elmenekül, könnyebben lehessen rá célozni.

PRAE.HU: Mire figyeltél a színészvezetésnél?

Az igazi kihívás az volt, hogy elkerüljük a túl szentimentális játékot, hogy ne legyen történelmi filmes, drámai íze a filmnek. A Sonderkommando rabjai a pokol közepén vannak, és nap mint nap látják a megsemmisítési folyamatokat, azt, hogy az SS-ek sok tízezer embert megölnek a gázkamrában. Ezért egy idő után olyan poszttraumatikus állapotba kerülnek, amiben már nem létezik számukra normális emocionális skála. Persze még ott van bennük a lélek, de nem reagálnak a külvilág fájdalmaira. Emiatt nagyon le kellett vinni a játék sokszínűségét, és teljesen más regiszterben kellett működtetni őket.

PRAE.HU: Hogyan instruáltad Röhrig Gézát?

Általában egyszerű játékot kértünk tőle. Inkább létezési formának lehetne hívni, mert klasszikus játéknak nem volt helye a filmben. Géza ösztönösen értette a feladatot. Voltak saját ötletei is, időnként maga próbált ki dolgokat, ezek egy részét a végén belevettünk a filmbe.

Nemes Jeles László

PRAE.HU: Hogyan hidaltátok át a forgatáson a soknyelvűségből eredő nehézségeket?

Többnyire színházi színészekkel dolgoztunk, Németországból, Lengyelországból, Magyarországról, Erdélyből, Izraelből jöttek, ezt a káoszt valahogy kontrollálni kellett. Volt olyan lengyel színész, aki nem tudott angolul, de mindenki mással angolul vagy franciául beszéltünk, ha nem magyarul. A bábeli zűrzavar benne van a film textúrájában, a logikájában, és organikusan bele van építve a történetbe: egy nehézség a főhős szempontjából. A lágeri jiddist egy szakértő segítségével alkottuk meg több különböző európai változat alapján. Autentikusságra próbáltunk törekedni.

PRAE.HU: Erdély Mátyással megbeszéltetek bizonyos formai megkötéseket, amiket következetesen végigvittetek a filmben. Mik voltak ezek?

Kézikamerát használunk, emberi szemmagasságból filmezünk. Ezt követni is akartuk, tehát, ha a főhős lekerül a földre vagy felmegy a teherautóra, akkor mi is megyünk vele. 40 mm-es optika, mert az volt a legneutrálisabb és a leginkább hasonló ahhoz, ahogy az emberi szem lát. A főhős nem nézi a horrort, mert már ebben az állapotban van, amiről az előbb beszéltünk, ezért mi sem nézzük, csak töredékesen szűrődik be a képbe. Amit ő néz, azok a fiúval kapcsolatos események. Ez az, ami vizuálisan ritmizálja a filmet. Így tudunk kitekinteni ebből az alagútból, ami a film zártságát adja.

PRAE.HU: Ha újra együtt dolgoztok Erdély Mátyással, el tudod képzelni, hogy ismét megkötéseket használjatok?

Mindenképpen fogunk még együtt dolgozni, de szerintem nem fogunk dogmákat írogatni más filmekhez. Ehhez a filmhez a rendezést illetően nem lehetett akárhogy hozzányúlni. Egy másik film, az más, de ehhez iszonyatosan fegyelmezetten lehetett csak hozzányúlni. Én így találom elképzelhetőnek a Soá reprezentálását.

Nemes Jeles László

PRAE.HU: Szerinted előnyt vagy hátrányt jelent a cannes-i versenyprogramban egyetlen elsőfilmesként szerepelni?

Az életem szempontjából mindenképpen előny. De egyáltalán nem érzem a versenyt. Nem foglalkozom vele. Akármilyen furcsán is hangzik, nem azért jöttem, hogy díjat nyerjek, tényleg nem. A cannes-i válogatók kérték a filmet versenybe, mi megelégedtünk volna az Un Certain Regard szekcióval.

Cannes, 2015.

Képek: Mozinet

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Puskás Lilla --


További írások a rovatból

Ari Aster: Fehér éjszakák
Jonathan Levine: Csekély esély
Beszélgetés Lichter Péter kísérletifilm-rendezővel a hosszú távú karrierépítésről és a sikerparadoxonról
Pedro Almodóvar: Fájdalom és dicsőség

Más művészeti ágakról

irodalom

Üzenet, de kinek? Üzenet, de kinek?
Szabó Magda: Üzenet odaátra
art&design

Velünk élő hagyományok Velünk élő hagyományok
Korniss Péter Változások című kiállítása Kolozsváron
irodalom

Boszorkánymesterek Boszorkánymesterek
Harry Partch vs Gergely Edit*
színház

Az ördög báránybőrt visel Az ördög báránybőrt visel
Az Ördög a Városmajori Szabadtéri Színpadon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés