bezár
 

gyerek

2016. 11. 24.
Kié lesz a kisgömböc?
Pusztai Ilona: Jack kapitány kalandjai
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kié lesz a kisgömböc? „Az Underground Kiadó a könyvnyomtatás YouTube-ja” – fogott meg a Pusztai Ilona rövidke kalandmeséjének utolsó oldalán szerényen meghúzódó kiírás. A honlapot felkeresve egészen meglepő ötletre bukkanunk: a kiadó csak szükség esetén ad ki könyvet, minden egyes megrendelés után. Persze nagy kérdés, hogy mennyire nyereséges a könyvkiadás ezen ritka formája, talán inkább egy igen nemes küldetésnek fogható fel.

A vékony füzet attraktivitását emeli a „csomagolása”, napos színekbe kötött könyvecske, kutyák és macskák – az ősi ellenségek – egymással szemben, középen pedig a szürke kalózkandúr, Jack kapitány gömbölyödik álomba. A történettel ismerkedve hamar kiderül, hogy a bíztató külcsín reményteljes belsőt rejt magában. A macskák lusta élete természetesen ebben a történetben is szöges ellentétben áll a kutyák buzgóságával, akik élén Don Diego, a kiöregedett komondor trónol, az ő végtelen történeteit issza Pamacs, a hiú pumi, Bodri a szerelmes kis puli, és a tacskó ikrek, Trixi és Mixi. A nem olyan rég tartó békét egy félreértés teszi múlt időbe, a kutyák és macskák által elásott csatabárdot újra előkaparták a négylábúak: versenyt hirdetnek, amelynek kitűzött célja a világ legnagyobb és legízletesebb kisgömböcének megszerzése. A nyertes jutalma nyilvánvalóan a másik feletti teljhatalom, de legalábbis az ő igazának megfellebbezhetetlen, megkérdőjelezhetetlen mivolta. És természetesen a kisgömböc is jár neki (Ez – a kutyák és macskák rendkívüli étvágyát tekintve – valószínűleg mindennél többet ér).

A sztori egyszerű és világos, a kutya-macska szembeállítás sem éppen ritkaságszámba menő mesés elem. Az állatok útjuk során találkoznak ezerízű tengerrel és hangulattól függően édes, keserű vagy sós cukorkával. Utazhatunk velük kosárból lett léghajóval, vagy a gazditól elcsent játékautóba tömörülve érdekes, távoli fantáziatájakon keresztül, amelyek feltétlenül üdítően hatnak, jókedvet hoznak. Ha egy szimpla kalandot ajándékoznánk a család kisebb tagjainak, ahol bár magukat néhol elvetemültnek tituláló, mégis szelíd és szeretnivaló kalandorok útját kísérhetik figyelemmel, éppen a megfelelő könyvet tartjuk kezünkben. Kedvessége, játékossága rendkívül olvasmányossá teszi a történetet. A szöveg rövidsége és egyszerűsége miatt a kötet kiválóan alkalmas arra, hogy a kisebbek is gyakorolhassák az olvasást, önálló felfedezőkként a hátukra vehessék a vadonatúj betűkkel megpakolt túratáskát, és elcsatangoljanak egy-egy hasonlóan fantáziadús kaland színekben-szavakban gazdag világában.

Ne ezt a könyvet válasszuk, ha valami hosszabb lélegzetvételű, szövevényes és bonyodalmakkal, hétpróbával gazdagított fantáziaregényt várunk. Ez a mese pontosan az, ami a címe: egy kandúr kalandjai, illetve azokból egy kis ízelítő, vidám képzeletébresztő, hogy aztán a fiatal olvasónak remek kiindulópontul szolgáljon a továbbgondolásához, álmaiba beleszőhesse a különc kandúrkapitányt, vagy a nemes lelkű, cervantesi Don Diegót.

A kutya-macska párviadal végül azonban nem tartogat különösebb meglepetéseket, az öreg komondor jelleme és a versengésben való szerepe jóformán felülmúlja Jack kapitány álmos lustaságát, és – mint ahogy az egy valamirevaló macskához illik – teljességgel munkakerülő és ötletgyilkos magatartását. Nem is olyan meglepő, hogy egy idő után olyannyira elbizonytalanodunk, kivel is kellene szimpatizálni, hogy minden sugallat ellenére a jóravaló kutyák pártját fogjuk. Ez azért is furcsa, mert a cím egyértelműen és kizárólagosan Jack kapitányra fókuszál, ami által talán túlságosan is reflektorfénybe kerül a szerepe – ezt viszont a karaktere nem bírja el. Tekintve azonban, hogy minden szereplő alapvetően végtelenül rokonszenves, ezen apró ellentmondások nem zavaróak, sőt, mondhatni, észrevétlenek maradnak.

Ezzel szemben a történet szerkezeti felépítése, tagolása valamivel jobban megakasztja a gördülékenységet, az egyszer kurtább, máshol elnyújtott események helyenként kissé tétovának hatnak. Jack kapitány izgalmas álmairól például viszonylag keveset olvashatunk, csak éppen hogy bele-belefog a szerző a kalandokba, de nem bontja ki igazán. A végkifejlet ezzel szemben sokáig húzódik, s mivel nem annyira frappáns, egy kicsit ráül a befejező részre. Arányaiban több kalanddal, erőpróbával és kevesebb ünnepléssel bizony jobban jártunk volna. Mindezek mellett kár lenne úgynevezett hibákat keresni a könyvben, mert lényegében megvan benne minden, ami egy jól elbeszélt kutyás-macskás meséhez szükségeltetik. Ezt könnyen le is tesztelhetjük, ha – ismétlem – kihasználjuk az Underground Kiadó menő alternatív ötletét, és megrendeljük a könyvet, nem mellesleg 100 forinttal támogatva ezzel a Csodalámpa Alapítványt.

 

Pusztai Ilona: Jack kapitány kalandjai
Illusztrálta: Pataki Marianna

Underground Kiadó, 2014

134 oldal, 2100 Ft

 

nyomtat

Szerzők

-- Varga Kende Lőrinc --


További írások a rovatból

gyerek

Kabóca Bábszínház: Dödölle
(Nép)mesék és kisebbségi diskurzusok Szegeden
gyerek

Már lehet nevezni a Pagony Kiadó gyerekirodalmi és illusztrációs pályázatára

Más művészeti ágakról

Alex Garland: Polgárháború
színház

Forgách András A játékos és a többiek című drámakötetének bemutatója
Platon Karataev: Napkötöző – négy szám
színház

Kabóca Bábszínház: Dödölle


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés