bezár
 

irodalom

2015. 10. 25.
Franzen és a 21. század démonjai
Jonathan Franzen: Purity című regényének fogadtatásáról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Franzen és a 21. század démonjai Jonathan Franzen Purity című regénye szeptember elsején debütált az Egyesült Államokban, nagy port kavarva a szókimondó író körül. A Purity az amerikai szerző ötödik könyve, és elődeihez hasonlóan vegyes, ám mindenképpen intenzív fogadtatásra számíthat a rajongói és a kritikusi berkekben egyaránt. Franzen ezúttal sem vetkőzte le nyers, szókimondó stílusát, de úgy tűnik, ez inkább hasznára, mintsem kárára válik; egyesek lenyűgözve olvassák, mások megbotránkoznak; egy szóval: HAT.  

A Purity középpontjában álló fiatal kaliforniai nőt az első oldalakon meglehetősen ellenszenvesnek festi le Franzen. Purity – vagy, ahogy magát nevezi, Pip, a kezdetben arrogánsnak tűnik, ám hamar kiderül, hogy ezt az álcát csupán belső vívódásai leplezésére viseli. A valóságban okos, vicces, és bohém – „azaz minden, amit Franzen szeret”. Pip élete korántsem tündérmese; gyermeteg édesanyja betegesen ragaszkodik hozzá, szerelmi élete romokban hever, és hogy diákhitelét törlessze alantas munkák elvégzésére kényszerül. Valószínűleg nem csupán a kíváncsiság, annál inkább az elkeseredettségből való kiút reménye ösztönzi Pipet, mikor elhatározza, hogy megkeresi titokzatos, ismeretlen édesapját. A főszereplő mellett számos más kulcsfontosságú karakter is szerepet kap a történetben; ilyen például Tom Aberant, a sikeres weblapszerkesztő, vagy a sötét múltú, szexőrült Andreas Wolf. Az eleinte különállónak tűnő cselekményszálakat megdöbbentő zsenialitással fonja össze Franzen, ez által sokkoló összefüggéseket tárva az olvasó elé. Az író „bábui” – korábbi regényeiben, és a Purityben egyaránt – elsőre sötét, mizantróp személyiségeknek tűnnek, ám Franzen pszichológiai játszmái hamar lerántják a leplet valódi énjükről. Az egyének történetét megismerve rájövünk, hogy nincsen egyértelmű határvonal jó és rossz között; folyamatos jellemfejlődésüket rengeteg tapasztalat és trauma befolyásolja.

Franzen egyedi stílusa mára már védjegyének számít; legújabb regényben újfent hangot ad a közösségi média iránt érzett ellenszenvének. Szereplői vesztőhelyét az internetben látja, hiszen egy olyan virtuális világot bálványoznak, amely hazugságra épül. „Ignorálhatod, vagy akár dühönghetsz is az internet miatt, de bármelyiket választod, kapcsolatban állsz vele. Ez a totalitarizmus.” – állította egy későbbi, a The Guardiannak adott nyilatkozatában. Franzen kihangsúlyozza a magunkról alkotott, és a mások által rólunk kialakult kép közötti szakadékot, amely egyre csak tágulni látszik a világháló térnyerésének köszönhetően.

Jonathan Franzen

Azonban az író szarkazmusa nem csupán a közösségi média pártolóit dühítette fel; Franzent passzív-agresszív stílusa, és női karakterformálása miatt sokan szexistának bélyegezték.Tagadhatatlan, hogy regényeiben éles különbség húzódik a két nem természete között. A Purity női szereplői bizonytalansággal, önértékelési gondokkal küzdenek, a szexuális együttlétek hiányát túlbeszéléssel próbálják megoldani párjukkal, és labilis jellemük sok probléma forrását képezi. Mindennek ellenére van bennük valami hősies, valami megdöbbentően őszinte, amiért megbocsáthatjuk minden elkövetett, vagy csak gondolt gyarlóságukat. Franzen – ahogy ezt tőle már megszokhattuk – rezzenéstelen arccal tűri az őt érő támadásokat. „Nem vagyok szexista,” – nyilatkozta a The Guardiannek. – „Nem állítom azt, hogy a férfiak vagy a férfiírók felsőbbrendűek lennének. Sőt, nagyra becsülöm a nők munkáját, úgy gondolom ez gyakran alulértékelt. (…) De nem tudok nem férfi lenni. Tom és Anabel egyik közös jelenetének éppen ez adja a komikumát: Tom erősen próbál nem férfiként viselkedni. Úgy érzem, nem tudok mást tenni, mint meghalok, vagy nyugdíjba vonulok és soha többet nem írok.”

Azt hiszem, mégiscsak azzal járunk a legjobban, ha Franzen kitart eddigi stílusa mellett, hiszen temérdek műkedvelőt szolgál ki szellemi termékeivel. Az író korábbi, Javítások című könyve több mint egymillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, ám a Purity ezt a rekordot előreláthatólag meg fogja dönteni. Igaz, szeptemberben jelent meg, de máris hatalmas érdeklődésnek örvend, és számos szakmai díjra pályázhat a legjobb esélyekkel.

Az összefoglaló megírásához felhasznált cikkek:

http://www.theguardian.com/global/2015/aug/21/jonathan-franzen-purity-interview
http://www.newrepublic.com/article/122443/sex-lies-and-internet
http://www.nytimes.com/2015/08/25/books/review-in-purity-jonathan-franzen-hits-a-new-octave.html?smid=fb-nytimes&smtyp=cur&_r=0
http://www.theguardian.com/books/2015/aug/26/purity-by-jonathan-franzen-review

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Takács Dalma --


További írások a rovatból

irodalom

Ha lehet, akkor éljen és mozogjon Ha lehet, akkor éljen és mozogjon
Prae Műfordító Tábor, beszámoló, 1. nap
irodalom

huszonegyedik #10 huszonegyedik #10
A sokfejű sárkány. Kommentárok a poszhumanizmushoz

Más művészeti ágakról

színház

Megtisztulás elvitelre Megtisztulás elvitelre
Ábel Stella Psyché-interpretációja. Monodráma, ami szó szerint a székhez szegez
Todd Phillips: Joker
Adrian Grunberg: Rambo V – Utolsó vér
Voicingers workshopok Budapesten


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés