bezár
 

színház

2016. 03. 01.
Ha turista vagy saját városodban
Színház- és várostörténeti séta
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ha turista vagy saját városodban, a megszokott helyek totál más perspektívába kerülnek. Kicsit távolabb helyezkedsz, érdekes részleteket veszel észre, új összefüggéseket fedezel fel, talán a fényekre is odafigyelsz – jobban tiéd lesz itt a tér. Nézz fel a Bajcsy-Zsilinszky úton a Bazilika tetején sorakozó apostolokra, az egyik nyugalomra int kezével: „nem kell aggódni, minden rendben lesz!” Reggelizz kényelmesen a Centrál Kávéház teraszán, szemlélődj, figyeld a vibráló forgalmat, az elszaporodott varjakat, a dolgukra siető egyetemistákat. Máris kívülálló lettél – és mégsem. Vagy nevezz be egy idegenvezetővel kísért, helytörténeti városnézésre, ahogyan én tettem a minap. Választásom egy, a főváros színháztörténetével foglalkozó sétára esett, szerencsére aznap pont nem esett.

Budapest tele van színházakkal. Térnyerésük a 19. században kezdődött, a gróf Széchenyi István által megálmodott, 1837-től a mostani Astoriával szembeni telken épült Nemzeti Színházzal. Később a Blaha Lujza téri épületbe költözött, amit aztán 1964-ben, a metróépítkezésre hivatkozva, egyszerűen felrobbantottak. A színházépületek többsége mulatókból, később filmszínházakból alakult ki, számos közülük bezárta kapuit, de akadtak, amelyek újra kinyitottak, az elnevezések pedig állandóan változtak – alig lehet nyomon követni a sok átalakulást! Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak köszönhetően, a kétórás idegenvezetett séta közben mégis lekövethetjük a történetet a pesti Broadway-n és környékén.

Szkéné színház

Tíz színházat (vagy hűlt helyüket) nézünk meg, gyors menetben, Maksai Ágnes idegenvezetővel. A Madách téren, az Örkény Színház előtt találkozunk. Ez volt amúgy a régi Madách Színház 1940 körül. Drámai színház volt a körúti Madách is, később vett zenés-populáris irányt, a Madách Kamara pedig, Örkény nevét felvéve, Mácsai Pál vezetésével, a korábbi művészi hagyományokat folytatja. Máris halljuk az első sztorit: anno Várkonyi Zoltán a Hamletben a rendszerkritikáját a Császár vasöklének durva színpadi demonstrálásával fejezte ki, amiért behívatták, de ékesszólóan kimagyarázta, mondván, egy vasöklöt nem lehet finomkodva ábrázolni. Amivel sikerült elterelnie a figyelmet a lényegről, hogy ugyanis a darabban egyáltalán nincs vasököl. Hosszabb sétálás után az Új Színház következik a Paulay Ede utcában. A Dörner György előtti időkből olyan nevek kapcsolhatók ide, mint Várkonyié vagy Kazimir Károlyé – a színház neve akkor Thália volt. Az Opera megállónál megtudjuk, hogy Ady Endre egyszer a közeli Három Hollóban (a mostani Louis Vuitton-ház) becsípve felült az egyik szfinx hátára, mert a szobor Lédára emlékeztette. Aztán leesett róla.

Színházi séta

Szemben a Balettintézet lepusztult, gyönyörű, nagy belmagasságú épülte 2002 óta nem funkcionál, sajnos idegenvezetőnk sem tudta megmondani, mi lesz vele. Viszont mutat plafonig lábakat lendítő, akarom mondani, grandzsötéző balerinákról képeket a dicső múltból. Önkéntelenül is kihúzom magam, felszegett állal, peckesen megyek tovább a Nagymező utcáig. A jelenlegi Thália bejáratánál, körben rézzel gravírozott járólapok mesélnek az épület történelméről: például az 1910-es, 20-as években lokálként Jardin d’Hiver (Télikert) volt a neve, nyáron a társulat a Jardin de Paris nevű varietészínházban lépett fel. A Broadway Negyedet kezdetben francia mintára akarták kialakítani, végül az amerikai modell honosodott meg. A Mikroszkóp Színpad korábban az épületegyüttes szerves része volt, a Mai Manó Házzal együtt. Túloldalt az Operettszínház nekem egyet jelent a Csárdáskirálynővel: tavaly volt a darab százéves évfordulója. Talpunk alatt a Halhatatlanok Társulatának lábnyomai látszanak. A többséggel ellentétben, Eszenyi Enikőé mezítlábas, biztosan nyáron készült, mondja mellettem valaki. Pár lépés a Radnóti Színház az épp aktuális igazgatóváltással: Bálint András helyett Kováts Adél.

Átvágunk a lepukkant homlokzatú egykori Budapesti Kamaraszínház elé. Szintén moziból alakították ki annak idején, még kint van a tábla bizonyítékként: Tivoli. A szocializmus alatt Tinódi – mivel ennek a névnek nincs idegen csengése. Mellette az új Capa Központ, várhatóan az egész épületegyüttest felújítják. A Király Színház csupán egy szál emléktábla a Király utca 71. kopottas falán, pedig hajdanán olyan dívák játszottak itt, mint Fedák Sári, Szamosi Elza és Medgyaszay Vilma. A túrát a nemcsak gyerekeknek szórakozást kínáló, hanem a kortárs felnőtt kultúrának is gyakorta teret adó, nagy múltú Budapest Bábszínházzal zárjuk, az Andrássy úton.

Ha turista vagy saját városodban, tutira rákapsz a turistáskodásra. Jó érzés, ha a mindennapi rohanásban észrevesszük a város csodáit. Én is rákattantam: a színháztörténet után érdekelni kezdett a fővárosi kávéházi élet. Tervem, hogy végigjárom a híresebb kávézókat, megismerkedem történetükkel. Ezt a cikket a Dunapark Kávéházban írom, mellettem egy ódon falióra félkor és egészkor szépen bim-bamol – vajon hogy került ide? Krúdy Gyula novellái biztos a segítségemre lesznek a kávéházak felfedezésében, de részt vennék egy témába vágó városnéző sétán is. Velem tartasz?

 

Színház- és várostörténeti séta

Sétavezető: Maksai Ági

 

2016. február 20.

 

Fotó: Kiss Annamária

Budapest

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kiss Annamária --

Szabadúszó újságíró vagyok. A Prae-nek 2015 óta rendszeresen színikritikákat írok. Külső munkatársként dolgozom a Glamournak, interjúim jelennek meg a Sikeres Nőknél. Blogom: My Little Walhalla. Mottóm: a kultúra nem hab a tortán, hanem életünk alapja.


További írások a rovatból

színház

Trauma és létezés harmóniája Trauma és létezés harmóniája
Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje
Avagy kinek szól a Színházak Éjszakája?
színház

A végtelenből kihasítva A végtelenből kihasítva
Évadvisszatekintő: Hegymegi Máté Woyzeckje a Szkénében
színház

Karneváli bolondozás szerelmi körítéssel Karneváli bolondozás szerelmi körítéssel
A Sok hűhó semmiért a tbiliszi Ifjúsági Színház előadásában

Más művészeti ágakról

Adrian Grunberg: Rambo V – Utolsó vér
Interjú Fejérvári Zoltánnal pályakezdésről, oktatásról, mentorokról, itthoni és külföldi lehetőségekről
irodalom

Elég gazdagok már nem leszünk sosem Elég gazdagok már nem leszünk sosem
Prae Műfordító Tábor, beszámoló, 4. nap
Voicingers workshopok Budapesten


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés