Örkény István életműsorozatát 2008-ban az Ünnepi Könyvhéten az Egypercesekkel indította a Palatinus Kiadó, és a szériát eredetileg az író centenáriumán, 2012-ben akarták lezárni.
    

"Az élet felülírta a terveket, hiszen éppen 2012-ben jelent meg egy addig ismeretlen Örkény-kisregény, az Április, amely egy bőrönd mélyéről került elő. Az elhúzódásnak anyagi természetű okai is voltak, hiszen egy minőségi kiadás önköltsége igen magas, emellett pályáztatni is kell. Végül a most megjelent három drámakötettel együtt 13 plusz 1 darabos lett a sorozat, a hozzáadás Szirák Péter új Örkény-monográfiája" - mondta Reményi József Tamás, a kötetek felelős szerkesztője az MTI-nek.
    

Az életműsorozatot az Örkény-hagyatékot gondozó Radnóti Zsuzsa állította össze és szerkesztette. A kötetek egységes külsővel, Jeli András borítóival jelentek meg.
    

"Rendkívül színes képet mutat Örkény drámai életműve is, vannak egymástól jelentősen eltérő változatok. A Pisti a vérzivatarban, valamint a Kulcskeresők mindkét verziója megtalálható a Drámák második kötetében. Egy olyan korban született meg a drámai korpusz, amikor az életmű szerves épülésének akadályai voltak. Számos színházi bemutató éveket késett, vagy egyáltalán nem is valósult meg, a politika folyamatosan beleszólt" - fejtette ki Reményi József Tamás. Hozzátette: a kötetek jegyzetanyagából, a most szintén olvasható interjúkból, levelezésekből is kibontakozik az izgalmas korkép.
   

 Kitért arra, hogy ha időrendre törekedtek volna, akkor a harmadik kötet első drámája, a Babik indította volna az első kötetet, amely 1954-ben született és egy többször félbehagyott filmnovella. Kisregényt is írt Örkény belőle. "Kevesen tudják, de az Örkény mellett Bacsó Péter és Makk Károly közreműködésével készült Babik-forgatókönyv nyomán született meg Bacsó Péter híres filmje, A tanú".
    

Örkény legismertebb darabjainak, a Tótéknak és a Macskajátéknak egyaránt kisregényi előzménye van. A felelős szerkesztő megjegyezte, hogy Örkény kísérletező művész volt, az 1956-os szilencium után kifejezetten kereste azokat a műfajokat, amiket korábban nem próbált, és ez rendkívül gyümölcsöző volt számára.
    

"Drámaiban is ott vannak az egypercesek, gondoljunk csak a Pisti...-re. Viszont nem tekintette magát drámaírónak, egy interjúban arról is beszélt, hogy úgy fél a drámáktól, mint a tűztől. Menet közben lelt rá a drámák ízére" - mondta a szerkesztő.
    

Reményi József Tamás külön is szólt az első kötetben szereplő A holtak hallgatása című, Nemeskürty Istvánnal közösen írt drámáról, amely a 2. magyar hadsereg pusztulását mutatja be dokumentumokon alapulva. Az évtizedeken át a szőnyeg alá söpört művet is csak számos hányattatás után mutattak be.  
    

A Palatinus Kiadó szintén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelentette meg a svéd írónő, Selma Lagerlöf Az Antikrisztus csodái című kötetét. Reményi József Tamás elmondta, hogy a Palatinus korábban Nobel-díjasok sorozatában adta ki a Nils Holgersson-történetekkel világhírűvé vált Lagerlöf első regényét, az először 1891-ben publikált Gösta Berlinget, valamint a tíz évvel később írt Jeruzsálemet.
    

Az Antikrisztus csodáinak (első megjelenés: 1897) története a gyermek Jézus öltöztetett, középkori szobrocskája, a Bambino körül forog.
    

"Selma Lagerlöföt a klerikális reakció bélyegével fél évszázadon át mélyen elhallgatták, ma minden kiadás szinte újdonságként hat Magyarországon. A tavaly megjelentetett Krisztus legendák, és Az Antikrisztus csodái összetartozó művek, a fordítást valamikor a nyolcvanas években készítette Tóth Sándor. Az Antikrisztus helyszínét, figuráit és a mesét az írónő szicíliai utazása ihlette, és a szerzőt foglalkoztatta a 19-20. század fordulójának kavalkádja, eszmei-szellemi zűrzavara, a szociális és keresztény igazságok szembenállása" - fejtette ki a kötet szerkesztője.