Holmes először a 90-es években az orosz klasszikus balett két kiválósága, Marius Petipa és Konsztantyin Szergejev nyomán a Boston Ballet számára koreografálta meg a költeményt, most, a fesztiválra – Solymosi felkérésének köszönhetően – magyar színpadra adaptálta.

Byron abban a korban írta a kalózkapitány és rabszolgalány kalandos szerelmi történetét, amikor jellemzően idealizálták az olyan marginális, társadalomból kiszorult figurákat, mint amilyen a tengeri rabló is. Extra ereje, megnyerő kinézete és sármja napjaink szuperhőseit juttatja eszünkbe. Az előadás központi eleme a hajó, az elvágyódást, szabadságot jelenti, hősünké nemcsak szimbolikusan: szerelmét megszökteti rajta a rabságból.

„Vidor habú sötétkék tengeren

Lelkünk szabad és ép oly végtelen,

A merre szél fodrot ver a habon,

Hazánk az ott, s miénk a hatalom.” (Lord Byron: A kalóz – fordította: Kacziány Géza)

Kiemelkedő táncosokat látunk légiesen ugrani, kecsesen, hajlékonyan mozogni, a hölgyeknél tartózkodó magakelletéssel és az elmaradhatatlan vékonyderékkal. Nem feltétlen kell járatosnak lennünk a táncművészetben, hogy mindez ámulatba ejtsen – akkor is, ha a színészi játék nem elég meggyőző. Az egyszerűen „lekottázható” cselekmény – ármány, árulás, életveszély, hajótörés és a végén a jók győzelme – elegendő lenne a drámaisághoz, ám a dráma mégsem születik meg. Hiába nyilatkozta a koreográfusnő, hogy az előadásban a technikai bravúrokon kívül színiképességeket is elvár a táncosoktól. Kim Minjung így is remekel, és a 2016/17-es évad Étolile-ja címet viselő Felméry Lilinél nehéz elképzelni elegánsabb balerinát. A férfiak alakításai hitelesebbek: Leblanc Gergely (szintén a mostani évad „hazai csillaga”) a címszerepben igen jó, tánca kimagasló. Iurii Kekalo szólói elképesztők, ugrásai könnyedek, szédítő forgásai mintha sosem érnének véget. A pasa (Bajári Levente) elégedetten – és kissé erőltetetten – gesztikulál, ahogy sorra megtekinti az udvara számára rendezett fellépéseket, melyek – mint tükör a tükörben – ugyanúgy táncos jelenetekből állnak. Ő nem perdül táncra, ami azért szokatlan egy táncelőadásban, tekintélyt parancsoló pocakjával inkább a díszletet erősíti. Szinte a teljes társulat megjelenik a három felvonás alatt, ráadásul hármas szereposztásban játsszák a főbb szerepeket. A kalózt Leblanc Gergelyen kívül Oláh Zoltán (a 2012/13-as, a 2014/15-ös Étoile-ja) és Balázsi Gergő Ármin táncolja.

A klasszikus balettelőadás szokásos elemei (például a szólók utáni meghajlás és tapsszünet) nehezítik az átélést. A forma nem szakad el a klasszikustól, jó lett volna, ha az előadás kicsit reflektál, kikacsint a mai életre. Megfordítva érdem: hűen tükrözi a legkorábbi feldolgozásokat: Vicenzo Bellini 1827-ben, Giuseppe Verdi 1848-ban operát írt, Hector Berlioz 1831-ben nyitányt komponált, Adolphe Adam pedig 1856-ban a párizsi Operában elkészítette az első balettváltozatot. A pompás díszlet szinte egy az egyben az Adam-féle másolata. A gazdagon díszített, színes, törökös stílusú jelmezek is beleillenek a koncepcióba. A színpadkép végig látványos, mozgalmas, a tömegjelenetek fokozzák a hatást. Eltalált befejezés a háborgó tenger legyőzését s a csodás megmenekülést kiváló színpadi technikával sejtetető kép. A darab bejárta a világot, Magyarországon először látható. Az alkotók azt ígérik, a budapesti Operában nem csak a BTF keretében lesz műsoron.

Fotó: Csibi Szilvia Csibi, Nagy Attila, Pályi Zsófia - opera.hu

A kalóz (Le Corsaire)

Lord George Gordon Byron: A kalóz című verse alapján

Anna-Marie Holmes és Solymosi Tamás koreográfiájában (Marius Petipa és Konsztantyin Szergejev nyomán)

Zeneszerzők: Adolphe Adam, Cesare Pugni, Léo Delibes, Riccardo Drigo, Pjotr Oldenburgszkij

Librettó: Anna-Marie Holmes (Jules-Henri de Saint-Georges és Joseph Mazilier nyomán)

Karmesterek: Valerij Ovszjanikov, Déri András

Balettmesterek: Dózsa Imre, Kövessy Angéla, Pongor Ildikó, Solymos Tamás, Venekei Marianna

Díszlettervező: Rózsa István

Jelmeztervező: Rományi Nóra

Világítástervező: Kirk Bookman

Szereplők:

Medora: Tanykpayeva Aliya, Kim Minjung, Cheprasova Elizaveta

Gulnare: Sarkissova Karina, Balaban Cristina, Felméry Lili

Conrad: Leblanc Gergely, Balázsi Gergő Ármin, Oláh Zoltán

Birbanto: Majoros Balázs, Kerényi Miklós Dávid, D’Amico Pierpaolo

Lankendem: Kekalo Iurii, Borsai German, Melnyk Vladyslav

Ali, a rabszolga: Lagunov Levgen, Rónai András József, Timofeev Dmitry

Szeid pasa: Bajári Levente, Komarov Alekszandr, Szigeti Gábor

Kalózvezér: Carulla Leon Jessica, Tarasova Katerina, Gould Danielle

Odaliszkek: Földi Lea, Felméry Lili, Golovyna Yuliya, Lee Yourim, Asai Yuka, Bakó-Pisla Artemisz, Gezmis Obengül Polen, Carulla Leon Jessica, Purszki Lilla

Bemutató: 2017. április 21.

Magyar Állami Operaház

Gergely Beatrix fotói (a szerk.)