art&design / alkotás
2013. 04. 01.
A Kieselbach Galéria támogatásával jelent meg Martos Gábor legújabb könyve, ami talán az eddigi legátfogóbb hazai összefoglalás a műtárgypiac jellegéről és a műkereskedelem működéséről. A könyv erőssége, hogy nemcsak a nemzetközi műtárgyakra és árverésekre fókuszál, hanem részletesen végigveszi a magyar műveket és eseményeket is.
2013. 03. 04.
Feledy Balázs – művészeti író, jogász és rutinos kiállítás megnyitó – Művészet és üzlet címmel tartott nyitott kurzust az 5K Központban. A kortárs művészet, a galériák és közgyűjtemények kérdései, valamint az alkotás és befogadás folyamatai mellett olyan esztétikai problémák is terítékre kerültek a beszélgetés során, mint a minőség kérdése vagy a címadás lehetőségei a kortárs képzőművészetben.
2013. 02. 13.
Még mielőtt Peter Parker belevetette volna magát a nálunk is megjelent Polgárháborúba, ahol ország-világ előtt felfedte kilétét, elejét kellett vennie egy New York városát fenyegető, titokzatos erőszakhullámnak is, aminek a hátterében naná hogy valami megalomán szupergonosz ólálkodott. A Vadállat címre keresztelt öt részes történet címe és szinopszisa ellenére az utóbbi évek egyik leghangulatosabb Pókember-képregénye, ezért örülhetünk a magyar kiadásnak, amiért visszaugrott érte az időben.
2012. 12. 27.
Az olasz Gianfranco Zappettini az európai analitikus festészet egyik meghatározó alakja. Művészetének fő kérdése – amely közel fél évszázada foglalkoztatja – a festészet nyelvének újrafogalmazhatósága. A lüktető, mediterrán színek és szokatlan anyagok felhasználásával születő "statikusan dinamikus" kompozíciói a vászon síkjából kilépve alkotnak drámai egységet.
2012. 12. 20.
Bukta Imre Tiszteletadás elődeimnek és kortársaimnak a szabad és tiszta művészetért címmel december 13-án performanszt adott elő a Műcsarnok apszisában, ezzel reagálva a jelenlegi kulturális közhangulatra. Bukta akciójával a Műcsarnok tere és Gulyás Gábor személye mellett foglalt állást.
2012. 12. 19.
A Jean DeWolff haláláról annyi jót hallani képregényes körökben, hogy tanácsos egy lépés távolságot tartunk tőle. Az előzetes elvárások tükrében az ember gyakran megvakul, és csak második nekifutásra kezdenek benne leülepedni a történet azon sajátosságai, melyek kiemelik a tömegből. A Jean DeWolff halála elsőre csak egy jó képregény, másodjára viszont – amikor az ember már nem a miérteket keresi benne, hanem a történetre koncentrál – már nem tudja letenni, annyira magával ragad a maga komor, mégis életteli világával.
2012. 12. 18.
Két elhalasztott megnyitó után december 8-án végül sor került Banksy, az urban art legnevesebb alkotója nevével fémjelzett Exit Throuht The Gift Shop (Kijárat az ajándékbolton át) című "kiállításának" megnyitójára. A tárlat nem egészen abban a formában nyerte el végső formáját, mint ahogy az érdeklődők várták, de legalább megjelent helyette/mellette egy olyan könyv, ami részint kárpótol a hiányosságokért, másfelől teljesebb képet ad a művész ars poeticájáról is.
2012. 11. 27.
Továbbra sem csitulnak a kedélyek a Műcsarnokban megrendezett Mi a magyar? kiállítással kapcsolatban, annak ellenére, hogy a tárlat már október közepén bezárt. Azt gondolhatnánk, hogy mindent elmondtunk erről a tárlatról, amit el lehetett, azonban a beszélgetés időtartama és a részvevők száma erre nagyban rácáfolt. Egyáltalán nincs túlbeszélve a kérdés, hiszen a most megjelent beszélgetőpartnerek – Orbán György a Ráday Könyvesház vezetője, Gaál József képzőművész, Bárdos-Féltoronyi Miklós professzor és Készman József művészettörténész – képesek voltak új szempontokat felszínre hozni.
2012. 11. 21.
Az alföldi festészet aranykorából származó, szegedi Megyeházán megtekinthető gyűjteményről még a helyiek közül is csak kevesen hallottak. A szocializmus után a nagyobb városok egymással versengve próbálták meg összegyűjteni a legtehetségesebb alkotók műveit. Így jelentős alkotásokat nemcsak Szegeden, de Hódmezővásárhelyen és Makón is találhatunk. A gyűjtemény közel négyszáz darabból áll, összértéke egy 2007-es felmérés szerint több 10 millió forint.
2012. 11. 20.
Az Art Market keretében került sor arra a kerekasztal-beszélgetésre, melynek fő témája a kortárs zsidó művészet volt. Sajnos a téma rendkívüli összetettsége miatt nem sok válasz született a felvetett kérdésekre, viszont a külföldi meghívott előadóknak köszönhetően némiképp beleláthattunk, más népek hogyan kezelik és értékelik a zsidó művészetet.
