bezár
 

art&design / alkotás

Magyarnak lenni vagy nem lenni
Továbbra sem csitulnak a kedélyek a Műcsarnokban megrendezett Mi a magyar? kiállítással kapcsolatban, annak ellenére, hogy a tárlat már október közepén bezárt. Azt gondolhatnánk, hogy mindent elmondtunk erről a tárlatról, amit el lehetett, azonban a beszélgetés időtartama és a részvevők száma erre nagyban rácáfolt. Egyáltalán nincs túlbeszélve a kérdés, hiszen a most megjelent beszélgetőpartnerek – Orbán György a Ráday Könyvesház vezetője, Gaál József képzőművész, Bárdos-Féltoronyi Miklós professzor és Készman József művészettörténész – képesek voltak új szempontokat felszínre hozni.
Egy gyűjtemény utóélete
Az alföldi festészet aranykorából származó, szegedi Megyeházán megtekinthető gyűjteményről még a helyiek közül is csak kevesen hallottak. A szocializmus után a nagyobb városok egymással versengve próbálták meg összegyűjteni a legtehetségesebb alkotók műveit. Így jelentős alkotásokat nemcsak Szegeden, de Hódmezővásárhelyen és Makón is találhatunk. A gyűjtemény közel négyszáz darabból áll, összértéke egy 2007-es felmérés szerint több 10 millió forint.
Kortárs zsidó művészet
Az Art Market keretében került sor arra a kerekasztal-beszélgetésre, melynek fő témája a kortárs zsidó művészet volt. Sajnos a téma rendkívüli összetettsége miatt nem sok válasz született a felvetett kérdésekre, viszont a külföldi meghívott előadóknak köszönhetően némiképp beleláthattunk, más népek hogyan kezelik és értékelik a zsidó művészetet.
Vásár, de nem kilóra
A kortárs képzőművészet előbújt a kis utcákban rejtőző vagy belvárosi bérházak emeletén található galériákból, mindent egy helyen, egy időben, sűrítve tártak elénk. Az Art Market Budapest idején nem kellett Pestről Budára utazni, majd onnét visszatérni, vagy hosszú, fáradtságos túrára készülni, ha a legújabb irányzatokkal és a legfiatalabb, feltörekvő generáció alkotásaival akartunk megismerkedni.
Az állandó kiállítások helyzete a kortárs gondolkodásban
A Nemzeti Múzeum és a MOME 2012. november 9. és 11. között rendezte meg A művészettörténet útjai címet viselő tudományos konferenciát, melynek célja a diszciplína szakmai állapotának megvitatása és társadalmi helyzetének elemzése volt. A konferencia első szekciójában a nagy állandó kiállítások kerültek középpontba: az utóbbi években megindult ezek újrarendezése és átgondolása, hogy a közönség a gyűjteményeket egy új összefüggésben fogadhassa be. A szekció vezetője Petrányi Zsolt véleménye szerint fontos, hogy a múzeum reflektáljon a saját problematikájára, és ezt a muzeológia tudományán keresztül tegye meg.
Geometrikus művészet a Biksady Galériában
Nagyszabású aukcióra készül a Biksady Galéria, hiszen 2012. november 20-án mintegy 213 műalkotás kerül majd kalapács alá. A galéria előző árverésén a geometrikus művészetre helyeződött a hangsúly, de jónéhány fotográfiai alkotás, szobor is helyet kapott a kiállítótérben. Mindenképp érdemes ellátogatni a közeljövőben a Biksadyba, mert a rengeteg műalkotás között figyelemreméltó vázlatokra és igazi remekművekre bukkanhatunk.
Feketén, fehéren
A Papírmozi első félévi programja – már amennyiben a rendező és a fellépők tartják magukat az évi két előadáshoz- nem sokat változott a 2011-es felhozatalhoz képest, amikor is bemutatták a 4. és az 5. számot. Szerepelnek benne híres és kevésbé híres, hazai és külföldi talentumok egyaránt, a szüneteket pedig lelkes firkászok töltik ki. De vajon megéri-e az új előadás a belépő árát?
Megújulóban a Budapest Art Factory
Átváltozott külsővel fogad minket a gyárépületből kialakított Budapest Art Factory, hiszen a műtermeken túl egy új kiállítótérrel bővült a hely. Ez az új külső pedig már kifejezetten alkalmassá teszi a közeget arra, hogy nemzetközi projekteket is megvalósíthassanak itt a jövőben. A Budapest Art Factoryt Dianne C. Brown alapította, aki 1993-ban érkezett Magyarországra. A megújult műhely megnyitóján jártunk...
Amikor visszanyal a fagyi(nő szobor)
A Frieze London Nagy-Britannia legnagyobb művészeti vására, amely a világ minden szegletéből vonzza a kortárs művészet kedvelőit. Orosz gyűjtők és angol diáklányok taposnak egymás lábain, hogy közelebb férkőzhessenek egy-egy festményhez vagy installációhoz. A négynapos esemény tulajdonképpen egy fesztiválhoz mérhető: a jelenlevők a végén étlen-szomjan, alapvető emberi kondícióktól megfosztva, de (számos élménnyel) gazdagabban távoznak. Beszélgetések, tárlatvezetések, illetve az idén először megrendezett Frieze Masters egészítik ki a vásárt.
50 év kimaradt és kiadatlan klasszikusai
Itthon 1989-ben jelent meg először Pókember-képregény, pedig a karakter már '62 óta szövi a hálót, tehát épp idén lett 50 éves. Nagy a lemaradás, de kicsi hazánkban az aktuális történetek mellett mindig is volt igény a régebbi, klasszikussá vénült sztorik közlésére, még ha csak egy szűk körben is. Elsősorban számukra jelenik meg idén augusztustól a Peter Parker Pókember, mely gyűjtői kiadásban, tehát csak korlátozott példányszámban érhető el, kereskedelmi forgalomba pedig nem kerül. Aki nem fizet rá elő, az képregénybörzéken találhat rá, amíg a készlet tart.
8   9   10   11   12   13   14   15   16 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés