bezár
 

art&design / alkotás

Vadállatok
Még mielőtt Peter Parker belevetette volna magát a nálunk is megjelent Polgárháborúba, ahol ország-világ előtt felfedte kilétét, elejét kellett vennie egy New York városát fenyegető, titokzatos erőszakhullámnak is, aminek a hátterében naná hogy valami megalomán szupergonosz ólálkodott. A Vadállat címre keresztelt öt részes történet címe és szinopszisa ellenére az utóbbi évek egyik leghangulatosabb Pókember-képregénye, ezért örülhetünk a magyar kiadásnak, amiért visszaugrott érte az időben.
Egész életemben a festészet fogalmán gondolkodom
Az olasz Gianfranco Zappettini az európai analitikus festészet egyik meghatározó alakja. Művészetének fő kérdése – amely közel fél évszázada foglalkoztatja – a festészet nyelvének újrafogalmazhatósága. A lüktető, mediterrán színek és szokatlan anyagok felhasználásával születő "statikusan dinamikus" kompozíciói a vászon síkjából kilépve alkotnak drámai egységet.
Egy művész reakciója a kulturális helyzetre
Bukta Imre Tiszteletadás elődeimnek és kortársaimnak a szabad és tiszta művészetért címmel december 13-án performanszt adott elő a Műcsarnok apszisában, ezzel reagálva a jelenlegi kulturális közhangulatra. Bukta akciójával a Műcsarnok tere és Gulyás Gábor személye mellett foglalt állást.
Ennyit az ezüstkorról
A Jean DeWolff haláláról annyi jót hallani képregényes körökben, hogy tanácsos egy lépés távolságot tartunk tőle. Az előzetes elvárások tükrében az ember gyakran megvakul, és csak második nekifutásra kezdenek benne leülepedni a történet azon sajátosságai, melyek kiemelik a tömegből. A Jean DeWolff halála elsőre csak egy jó képregény, másodjára viszont – amikor az ember már nem a miérteket keresi benne, hanem a történetre koncentrál – már nem tudja letenni, annyira magával ragad a maga komor, mégis életteli világával.
Könyv formájában jön a Műcsarnokba Banksy
Két elhalasztott megnyitó után december 8-án végül sor került Banksy, az urban art legnevesebb alkotója nevével fémjelzett Exit Throuht The Gift Shop (Kijárat az ajándékbolton át) című "kiállításának" megnyitójára. A tárlat nem egészen abban a formában nyerte el végső formáját, mint ahogy az érdeklődők várták, de legalább megjelent helyette/mellette egy olyan könyv, ami részint kárpótol a hiányosságokért, másfelől teljesebb képet ad a művész ars poeticájáról is.
Magyarnak lenni vagy nem lenni
Továbbra sem csitulnak a kedélyek a Műcsarnokban megrendezett Mi a magyar? kiállítással kapcsolatban, annak ellenére, hogy a tárlat már október közepén bezárt. Azt gondolhatnánk, hogy mindent elmondtunk erről a tárlatról, amit el lehetett, azonban a beszélgetés időtartama és a részvevők száma erre nagyban rácáfolt. Egyáltalán nincs túlbeszélve a kérdés, hiszen a most megjelent beszélgetőpartnerek – Orbán György a Ráday Könyvesház vezetője, Gaál József képzőművész, Bárdos-Féltoronyi Miklós professzor és Készman József művészettörténész – képesek voltak új szempontokat felszínre hozni.
Egy gyűjtemény utóélete
Az alföldi festészet aranykorából származó, szegedi Megyeházán megtekinthető gyűjteményről még a helyiek közül is csak kevesen hallottak. A szocializmus után a nagyobb városok egymással versengve próbálták meg összegyűjteni a legtehetségesebb alkotók műveit. Így jelentős alkotásokat nemcsak Szegeden, de Hódmezővásárhelyen és Makón is találhatunk. A gyűjtemény közel négyszáz darabból áll, összértéke egy 2007-es felmérés szerint több 10 millió forint.
Kortárs zsidó művészet
Az Art Market keretében került sor arra a kerekasztal-beszélgetésre, melynek fő témája a kortárs zsidó művészet volt. Sajnos a téma rendkívüli összetettsége miatt nem sok válasz született a felvetett kérdésekre, viszont a külföldi meghívott előadóknak köszönhetően némiképp beleláthattunk, más népek hogyan kezelik és értékelik a zsidó művészetet.
Vásár, de nem kilóra
A kortárs képzőművészet előbújt a kis utcákban rejtőző vagy belvárosi bérházak emeletén található galériákból, mindent egy helyen, egy időben, sűrítve tártak elénk. Az Art Market Budapest idején nem kellett Pestről Budára utazni, majd onnét visszatérni, vagy hosszú, fáradtságos túrára készülni, ha a legújabb irányzatokkal és a legfiatalabb, feltörekvő generáció alkotásaival akartunk megismerkedni.
Az állandó kiállítások helyzete a kortárs gondolkodásban
A Nemzeti Múzeum és a MOME 2012. november 9. és 11. között rendezte meg A művészettörténet útjai címet viselő tudományos konferenciát, melynek célja a diszciplína szakmai állapotának megvitatása és társadalmi helyzetének elemzése volt. A konferencia első szekciójában a nagy állandó kiállítások kerültek középpontba: az utóbbi években megindult ezek újrarendezése és átgondolása, hogy a közönség a gyűjteményeket egy új összefüggésben fogadhassa be. A szekció vezetője Petrányi Zsolt véleménye szerint fontos, hogy a múzeum reflektáljon a saját problematikájára, és ezt a muzeológia tudományán keresztül tegye meg.
8   9   10   11   12   13   14   15   16 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés