bezár
 

art&design / interjú

Rippl-Rónai világai
Az idén átadott új kulturális központban, a kaposvári Agórában augusztus óta látható a város szülöttére emlékező Rippl 150 című nagyszabású kiállítás. A tárlat kurátorával, Horváth János Milánnal készített interjúnk első részében a festő indulásáról, müncheni és párizsi tanulóéveiről és a Munkácsy segédjeként töltött időszakáról beszélgettünk.
Mint egy közös vacsorakészítés
Októberben az 5K Központ szabadegyetemén kortárs képzőművészettel foglalkozó kurzus is indul a Kossuth Klubban. Ennek kapcsán 5 ’K”-t, azaz öt kérdést intéztünk az elméleti és gyakorlati képzés vezetőjéhez. A PRAE.HU villáminterjúja Süvecz Emesével.
A sok tévézéstől kirohad az ember agya
A sok tévézéstől kirohad az ember agya
Nem keveset merít a képregénykultúrából, szívesen randizgat új festészeti stílusokkal, és azt sem zárja ki, hogy ha elege lesz jelenlegi művésznevéből, felcsap a sötét oldal mulatós zenészének. horrorpista, alias Máriás István képeibe a FRISS-en szerettünk bele, és már akkor elhatároztuk, hogy beszédünk van vele.
Szeretek Budapesten élni
A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak mestermunkáit minden tanév végé a diplomakiállítosokon ismerhetik meg az érdeklődők. A folyamat végén, mintegy megkoronázva az addigiakat, az utóbbi években rendszerint egy ráadás-kiállítást rendeznek a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt munkákból. Ősszel öt, a zsűri által kiemelten tehetséges, különböző szakon végzett alkotót mutatunk be egy interjúsorozat keretében, remélve hogy a nyilvánosság még inkább megkönnyíti pályakezdésüket. Elsőként Nagy Áronnal, frissdiplomás tervezőgrafikussal ismerkedhettek meg.
Egy interdiszciplináris határátlépő
Mit jelent és kit jelöl az 'ArtFormer' kifejezés? A talányos név mögött csodálatos elme rejtőzik: egy fizikai, matematikai és filozófiai ihletettségű képzőművész, aki mélyen hisz abban, hogy a művészet képes formálni a mai emberen is. Budapesten és külföldön számos rangos helyszínen találkozhattunk interaktív installációival. Az utóbbi hónapokban, otthonában, Törökbálinton állított ki, miután átformálta, vagyis modernizálta a múzeum munkatársainak bevonásával magát a kiállítóteret, szóval nemcsak kurátori, hanem múzeológusi feladatokat is magára vállalt. A művésszel Törökbálinton beszélgettünk a kiállítás apropóján.
Lehet, hogy már ott vagyunk, ahova szeretnénk eljutni
A nyelvben nem vagyunk ott, csak a kimondottban. A világban nem vagyunk ott, csak a megéltben. Csakis a leírtban, csakis a vizuálisan rögzítettben. Függünk a képeken és a szövegen, a szövegek is függenek a képeken, a képek is a szövegen, és rajtunk minden. Mindenhol ott vagyunk, és nem vagyunk sehol. Kaotikusan hangzik, de ez a rend. Sipos Eszterrel alkotói munkája együtthatóiról, kép és szöveg kortárs találkozási platformjairól beszélgettünk.
A fény művészete
Amikor kiállításon jár az ember, mintha magától értetődő lenne, hogy a kiállítási tárgyak egymás után szerepelnek a tárlaton. Ilyenkor nem gondolunk bele, hogy például egy Moholy-Nagy László kiállítás mennyi időt, szervezést, befektetett energiát és pénzt igényel. Mert mintha az is magától értetődő lenne, hogy a Ludwig Múzeum sorra állítja ki az izgalmasabbnál izgalmabb művészek munkáit, amelyek nézők tömegeit vonzzák. Megkérdeztük Oltai Katát, a LuMú kurátorát, hogy mi zajlik a paravánok és múzeumfalak mögött, közben persze kiderült, hogy egy tárlat szervezésének folyamata nem is annyira magától értetődő.
Beszélgetés a szépség akaratáról
A szépség akarata című kötet a 82. Ünnepi Könyvhéten jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában. Bacsó Béla, Heller Ágnes, Gyenge Zoltán és Gábor György – témáját és megközelítésmódját tekintve – látszólag nagyon különböző tanulmányának közös vezérmotívuma: az akarat képi megjeleníthetőségének vizsgálata.
A tökéletes illúziókeltésre törekszem
Battha Gáspárral a Corvin Mozinál találkoztam először a magyarhangya közösségi filmforgalmazó mozgalom nagyszabású köztéri akcióján, egy fényfestés kellős közepén. Kiderült, hogy Gáspár keze munkáját dicséri ez a fantasztikus vizuál műsor, ami annyira lenyűgözött, hogy muszáj volt kiderítenem, hogyan kell fénnyel festeni.
Aminek nincs stílusa, az nincs
A címbeli mondat különösen érvényes, ha egy XXI. századi vállalkozásról van szó. Napjainkban egyre jellemzőbb tendencia a művészetek, a divat, a dizájn és a trendek különböző elemeinek alkalmazása, újraértelmezése az üzleti szférában. Egy cégről, vállalkozásról kialakított kép nagymértékben attól függ, hogy az mennyire képes egyedi, egyedülálló és vonzó lenni. A Werk Akadémia Stílus Weekendek elnevezésű képzései erre az attitűdorientációra kívánják felhívni a figyelmet. Hogy hogyan képes a képzés efféle gondolkodásmódra nevelni, arról Réz András alapítót kérdeztük.
10   11   12   13   14   15   16   17   18 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés