art&design / kiállítás
2016. 10. 03.
A reneszánszkori Itália területén Firenzében és Ferrarában volt a legélénkebb udvari élet. Ez utóbbiban született az egyik legnagyobb olasz irodalmi remekmű, Az eszeveszett Orlando. A rímekbe szedett lovagregényben – humanista és antik hagyományoknak megfelelően – mindenki valamely vágy rabja, bolondja. A most 500 éves mű köré Ferrarában egy impozáns kiállítást szerveztek: a világ legnagyobb múzeumaiból kölcsönöztek festményeket, fegyvereket, dísztárgyakat, könyveket, kódexeket.
2016. 09. 24.
Vittorio Cini a huszadik század egyik legnagyobb olasz műgyűjtője volt. Néha megdöbbentő, jelentős műalkotásokkal vette magát körbe, melyek közül sok darab a gróf halála óta először került újra vissza a róla elnevezett velencei palotának a falára, így most elsőképp láthatja őket a nagyközönség.
2016. 09. 22.
Az ember régóta művel kerteket. Tízezer éve bizonyosan, de meglehet, kezdetei még régebbiek. Vélhetően akkor sem volt mindenkinek, sem saját, sem közös kertje, de bővében volt a térnek, a tájnak, az élő és holt természetnek. Erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, amikor régmúlt időket, vagy sajátunkat, a haladottságunkat vesszük tekintetbe.
2016. 09. 08.
Úgy száz évvel ezelőtt, a 20. század 10-es éveire, a klasszikus-modern ellentét forrásponting hevült. A modern törekvések számtalan formájának felbukkanásával, valamint az avantgárd mozgalmak megjelenésével a klasszikusokkal való szembenállás minden korábban tapasztaltnál radikálisabbá vált, és utólag látjuk, meghatározónak bizonyult.
2016. 09. 01.
A Ludwig-múzeumok legkeletibb bástyájaként a budapesti tagintézmény kiemelt feladatként említik a kelet-európai régió, illetve a posztszocialista országok kortárs képzőművészetének bemutatását – ennek egyik eklatáns példája A bálna, amely tengeralattjáró volt, ahol a koszovói és albániai szcénából kapunk válogatást.
2016. 08. 31.
A Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállításán, a Picasso – Alakváltozások, 1895–1972 című tárlaton száz Picasso-alkotást tekinthetünk meg, ami az eddigi legnagyobb magyarországi Picasso-kiállításnak számít. Hasonló, nagyobb Picasso-tárlat a kilencvenes években volt utoljára Budapesten.
2016. 08. 13.
Nagy Sándor Zoltán grafikus sokféle technikával kísérletezett az elmúlt évtizedekben, s ezek közül több is megjelenik a Sesztina Galéria friss kiállításán, persze korántsem egyforma mértékben. Meglepőbb viszont, hogy a színes és fekete-fehér linó- és rézkarcnyomatok, valamint akvatinták mellett a megmunkált rézlemezek is helyet kaptak a falakon, erre utal ravaszul az anyag elnevezése is.
2016. 07. 08.
„A szobrászatnak, eszközei szükségszerű következményeként, több hátránya van. Brutális és pozitív, mint a természet, ugyanakkor határozatlan és megközelíthetetlen, mivel egyszerre túl sok arcát mutatja meg” – írja Charles Baudelaire a Miért unalmas a szobrászat? című, 1846-os szalonról írt kritikájában. Az esztétikai-etikai nézeteit a produktív tevékenység tartós elutasítása által kialakító Baudelaire zavarán bizonyára enyhített volna, ha mintegy 170 évvel később megtekinti Sipos Marica kiállítását, ahol tudatosság és véletlen, keménység és játékosság, ipari környezet és poézis áll össze letisztult és pontos, de sosem didaktikus helyzetjelentésekké.
2016. 05. 28.
Chiharu Shiota kiállítását hatalmas plakátok hirdetik Budapesten, a figyelemkeltés minden elképzelhető médiumával felkészítették az országot arra, hogy Szentendrén valami nagyon különleges dolog látható. Kortárs művészetnek ritkán csapnak ekkora hírverést mifelénk. Aztán ott van az egyáltalán nem olcsó belépőjegy (felnőtt: 1400 Ft, diák: 700 Ft), bent vagyunk a Kmetty Múzeumban, de a fő mű még egy épülettel arrébb. A várakozás a tetőfokra hágott.
2016. 05. 11.
Aki az acb Galériába lép mostanság, olyan művekkel találkozik, amelyek korukat tekintve egyáltalán nem mondhatóak fiatalnak, sőt lassan klasszikussá kellene válniuk. A Ladik Katalin munkáiból összeállított válogatás (The Voice of a Woman) főként a 70-es években bemutatott performanszok dokumentumaiból merít, mégis olyan eleven, hogy a klasszikus fogalmát leginkább a problémafelvetések jelentőségét tekintve emlegethetjük.
