art&design / kiállítás
2021. 11. 14.
Denigova (eredeti nevén Denisa Štefanigová) cseh kortárs művész organikus formái, nyers színvilága és lírai gondolkodásmódja emberi kapcsolatokban rejlő érzéseket jelenítenek meg, melyek sokfélesége széles szórást mutat. Leginkább a kék-piros színek pólusa fejezi ki a vágy, csábítás, remény, naivitás, csalódás és fájdalom vizuális formáit. Képei személyes élményeken alapulnak: szerelmi kapcsolatokban szerzett tapasztalatok, saját szexualitásának keresése inspirációs forrásként működnek, mindezek univerzálissá tétele pedig állandó kihívás számára.
2021. 11. 13.
A Francia Riviéráról legtöbbünknek a fényűzés, a monacói kaszinók előtt parkoló luxusautók, Nizza híres szállodákkal övezett tengerparti sétánya vagy éppen a Cannes-i filmfesztivál vörös szőnyegének sztárdömpingje juthatnak eszünkbe. Azonban a mediterrán terület egyben művészeti központ, ahol számtalan kiállítóhely, köztük száznál is több múzeum várja az ide látogatókat. Ezek egyike a Vallauris alig 25 ezres lakosságú községében található Museé Magnelli, musée de la céramique, amely Franciaország egyik jelentős 20. századi kerámiagyűjteményének ad otthont.
2021. 11. 12.
A Das Anatomische Theater színpadán szimultán vonultatja fel a 20. század eseményeit a színház boncmestere, Milorad Krstić, mindeközben pedig azt a kérdést teszi fel: mit mond el az előző század történelmi tapasztalatáról, hogy 1953-ban megjelent a Playboy első száma, miközben Sztálint gyászolták a Szovjetunióban?
2021. 11. 02.
Október 16-án tartották meg a „Láthatatlan spektrumok” című kiállítást kísérő tematikus tárlatvezetéssorozat második részét a Pannonhalmi Bencés Apátság Főmonostori kiállítóterében, ahol „Az ábra, a fikció és a spekuláció” került fókuszba. Frazon Zsófia, a kiállítás egyik kurátora, illetve Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója kalauzolta a résztvevőket, Gosztola Kitti, Albert Ádám és KissPál Szabolcs képzőművészekkel közösen, akik a kutatásalapú művészet tükrében mutatták be munkáikat. A programcím többféle asszociációt kelt; a tárlatvezetésen leginkább az oktatásban használt szemléltetőeszközök, illetve a művészeti kutatómunka spekulatív és fikciós vetületei kerültek előtérbe.
2021. 10. 28.
Rozsda Endre (1913–1999) sokszínű alkotói tevékenységével – köztük festményeivel, grafikáival és fotográfiával – az utóbbi időben több neves magyar és külföldi kiállítótér falain találkozhatott a nagyközönség. Azonban kevéssé ismert alkalmazott művészeti munkássága, amely textilek, plakátok, könyvborítók, sőt egy nagyszabású mozaik tervezése mellett illusztrációkra és kerámiákra is kiterjedt. E tanulmány a művész kerámiáinak világába kíván betekintést nyújtani, a dél-francia község, a modern fazekasság fellegvárának számító vallaurisi Musée Magnelli kerámiamúzeumban 2021. október 31-ig látható tárlat apropóján, ahol Rozsda egy kerámiatála is kiállításra került olyan alkotók mellett, mint Victor Brauner, Roger Capron vagy éppen Pablo Picasso.
2021. 10. 17.
Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 26. előtt állok. Felnézek, tipikus körúti látkép fogad; kosz- és szmogrétegtől szürke homlokzat terebélyesedik felém. A kaput övező két üzlethelyiség közül az egyik egy ázsiai étterem, a másik egy jellegtelen kocsma, a házszám mellett az emeleti esküvői és szalagavatói ruhaszalont hirdető kopott, rózsaszín betűs cégér függeszkedik. Pásztázom az épületet, hátha találok valami utalást, amiből következtetni lehet a ház történetére, valamit, ami túlmutat az „olcsót és sokat” körúti konzumerizmusán, de úgy tűnik, ha valami történetit akarok, be kell, hogy érjem az évtizedes porréteggel és szürkeséggel – azt viszont minden mennyiségben szívhatom magamba. Pedig 1944 júniusában itt húzódott meg a gettó határvonala, ez az épület a csillagos házak köré tartozott, s itt élt és rajzolt hónapokon keresztül a fiatal Gedő Ilka, az a művész, akinek rajzai most olyan intézmények gyűjteményeiben pihennek, mint a British Museum, a MET vagy a MoMA.
2021. 10. 14.
Az Aqb Project Space a Goethe Intézettel együttműködve mutatta be elsőként a „Techno Worlds" című utazó kiállítást, mely október 3-a után Amerika felé veszi az utat. A volt Haggenmacher sörgyár hatalmas épületének több termében rendezték meg a kiállítást, így aki nem tudta előre, hogy pontosan hova menjen, könnyen eltévedhetett – ez persze nyújthatta a felfedezés izgalmát (lüktetését) is, hogy bármilyen sorrendben bebarangolhattuk a kiállított techno világot.
2021. 10. 03.
Hatodik alkalommal adták át a 2011 óta kétévenként meghirdetett, kortárs magyar képzőművészek nemzetközi karrierépítését támogató Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat. A tízezer euró összegű elismerés nyertese idén Szabó Eszter, az újmédiát és animációt ötvöző képzőművész lett. A pazar esemény egyik vendége lehetettem, így lehetőségem volt körbejárni a döntősök műveit még az ünnepélyes eredményhirdetés előtt – macaronvadászat után, bort kortyolgatva.
2021. 10. 03.
A budapesti 2B Galéria kicsi, de hatásos kiállítással mutatja be, hogy az 1920-ban bevezetett numerus clausus – amely az egyetemi hallgatók számát a nemzetiségi arányoknak megfelelően szabta meg – miként befolyásolta a különböző kulturális, gazdasági és társadalmi háttérrel rendelkező nők sorsát.
2021. 08. 31.
Indaként fellógatott textilprintek, színben gazdag absztrakt képi világ, rejtett motívumok – látványosan berendezett térrel fogadott a Pince földalatti kis terme. Elsőre fejtörést okozhatott a befogadónak, hogy miképp tapogatózzon, vizsgálódjon a digitális nonfiguratív pacák értelmezésében, de a tárlat kiírásának elolvasása után rögtön tisztábbnak tűnt a terep, mivel sokkal érdekesebb az egyedi koncepciós folyamat, mint maguk a látványos alkotások. A tárlatot 2021. június 7-től 28-ig lehetett megtekinteni a Pincében.
