építészet

Emlékszem, még a 90-es években az Alkonyi László által létrehozott Borbarát magazinból értesültem először a terroir (terület, talaj) vagy a fajtajelleg hangsúlyozásának különbségéről. Bölcsészként nagyon szerettem a kezdetben nagyméretű, fényes, majd később meghitt, kisebb, inkább környezetbarát papíron kiadott folyóiratot. Ma már sajnálom, hogy a számokat odaajándékoztam valakinek (nem hiszem, hogy annyira értékén kezelte őket, mint én). Ha jól hámozom ki, Alkonyinak akkor egy fő eszmetársa volt a borászok, mégpedig a tokaji borászok közt: Szepsy István. Mára nemigen van ellenfele a nézetnek, miszerint kiemelkedő minőség kiemelkedően jó termőterületen érhető csak el (természetesen másutt is lehet korrekt borokat készíteni). A terület értékét külön mutatja az a mozdulat, ahogy a gazda megmorzsolja a földet, méricskél egy-egy követ.

A Budapesti Építészeti Filmnapok zárásaként a Wim Wenders executive produceri munkájaként létrejött 165 perces filmopuszt, A kultúra katedrálisait vetítette két részben az Uránia mozi. A szkeccsfilm hat rendező munkáiból áll össze, akik fél-fél órában járnak körül néhányat a civilizáció fellegvárai közül, Kaliforniától Szentpétervárig. A kiválasztott épületek többsége kulturális intézménynek ad otthont (operaház, múzeum, könyvtár, hangversenyterem), de bekerült az összeállításba egy sivatag közepén álló tudományos kutatóközpont, sőt a fegyház is, amelyik állítólag a legemberségesebb a világon. A felkért filmesek maguk választották ki az épületeket, az esetleges szelekció pedig tematikus sokszínűséghez vezetett. A rendezői megközelítésmódok már nem mutatnak ilyen heterogenitást.

A Budapesti Építészeti Filmnapok – speciális tematikája ellenére – eddig sem volt szűk rétegközönségnek szóló fesztivál. Az idei szelekcióba azonban a szokásosnál is több olyan film került, amely túlmutat azon, hogy kizárólag épületeket mutasson be. Ebben az évben a városi önszerveződő közösségekről szóló alkotások kerültek előtérbe. A népszerű téma beemelésével a fesztivál programja az eddigieknél is szélesebb közönséget tudott megszólítani. A legkelendőbb filmek, amelyekre előre elfogytak a jegyek, dupláztak is a Toldi moziban.

Idén hetedik alkalommal foglalja el a Toldi mozi termeit a Budapesti Építészeti Filmnapok. Polyák Leventével, a fesztivál egyik, alapítószervezőjével beszélgettünk az idei programról és arról, ami mögötte van.

A magyar építészet ha nem is ezer, de egy tucat szállal kötődik a Bauhaushoz, elég csak a MOME névadójára Moholy-Nagy Lászlóra gondolnunk. A jövő héten teszik közzé az új bauhaus múzeumra kiírt építészeti tervpályázatot, itt az alkalom, hogy magyar építészek tervei is megjelenjenek. Az épület Dessauban épülne fel, ahol a híres német művészeti, iparművészeti és építészeti iskola székelt 1925 és 1932 között. A Dessau Bauhaus alapítvány a tervei szerint 2019-ben nyitná meg az új múzeumot, az iskola alapításának századik évfordulóján.