irodalom
2019. 06. 01.
A 90. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Lesi Zoltán Magasugrás című verseskötete a Prae Kiadó és a Palimpszeszt gondozásában. A könyv szerkesztője Péczely Dóra. Június 13-án Budapesten a FUGA Építészeti Központban, majd 14-én a Feri Galériában, 15-én Szegeden, 16-án Debrecenben lehet találkozni a szerzővel. Dedikáció a Duna-korzón 16-án délelőtt!
2019. 05. 31.
Az „örök véget és örök kezdetet” – Tanulmányok Szabó Lőrincről című kötet az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és a Petőfi Irodalmi Múzeum 2017. október 5-én és 6-án, Szabó Lőrinc halálának 60. évfordulója alkalmából rendezett konferencia előadásainak tanulmánnyá formált változatait adja közre. Június 13-án Budapesten a FUGA Építészeti Központban lehet találkozni a szerzőkkel, 15-én pedig dedikáció a Duna-korzón!
2019. 05. 31.
A 90. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Prae Kiadó gondozásában a Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió szerzőtrió által jegyzett tudományos monográfia arról, miként lehetünk képesek egyszer s mindenkorra leépíteni, dekonstruálni az Ember mint olyan több évezredes képzeteit. A poszthumanizmus változatai. Ember, embertelen és ember utáni című kötet az első magyar nyelvű, tudományos igényű áttekintés a témában. Június 13-án Budapesten a FUGA Építészeti Központban lehet találkozni a szerzőkkel, 14-én pedig dedikáció a Duna-korzón!
2019. 05. 30.
A 90. Ünnepi Könyvhétre (jún. 13.-jún. 17.) sok más kiadó mellett, a Magvető is több újdonsággal várja a látogatókat. A következőkben az ő könyvheti ajánlatuk olvasható.
2019. 05. 30.
Kabdebó Tamás (1934-2018) József Attila-díjas emigráns magyar költő, író és kultúrtörténész hagyatékával gazdagodott a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteménye.
2019. 05. 29.
A 90. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Cserháti Éva A Sellő titka. A K.É.Z. első esete című könyve a Prae Kiadó gondozásában, mégpedig Krimi Ma elnevezésű, új könyvsorozatunkban. A könyv elkészítését Péczely Dóra szerkesztőként, L. Varga Péter pedig a szöveg gondozásával segítette. Június 13-án Budapesten a FUGA Építészeti Központban, majd 14-én a Margón, a Petőfi Irodalmi Múzeumban lehet találkozni a szerzővel, 15-én pedig dedikáció a Duna-korzón!
2019. 05. 29.
A 90. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg A Zsolnay a Prae Kiadó és a Palimpszeszt kiadásában. A könyv elkészítését Péczely Dóra szerkesztőként, L. Varga Péter pedig a szöveg gondozásával segítette. Június 7-én Pécsett a Trafikban, június 13-án Budapesten a FUGA Építészeti Központban, majd 14-én a Margón, a Petőfi Irodalmi Múzeumban lehet találkozni a szerzővel, 15-én pedig dedikáció a Duna-korzón!
2019. 05. 28.
Virtuális kalandozás a szakmák világában címmel rendhagyó, interaktív, virtuális és 3D-megoldásokat is alkalmazó ingyenes pályaválasztási napot rendeznek június 6-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.
2019. 05. 28.
Valamikor múlt héten vágtam bele a hajamba, vagy már az előtte levőn, nem pontosan emlékszem, csak arra, hogy végig tudtam, semmit sem tudok arról, amit éppen csinálni próbálok, igyekeztem véletlenszerűen, még ha ennek így nem sok értelme is van, ennek a szándékoltságnak, vagy talán egyáltalán az igyekvésnek úgy általában, és mégis úgy érzem, és már az előző alkalommal is úgy éreztem, hogy az én kezemben kell legyen, mármint az olló, a gyönyörű húsz lírás gém alakú olló, amitől mindig erősnek és törékenynek érzem magam, ha az ujjam köré fonom, és most látom, de már az előző alkalommal is láttam, látnom kellett, hogy ezek a hosszok semmilyen értelmezhető mintázatot nem adnak ki, végeredményben.
2019. 05. 28.
„Úgy tűnik, két olyan jelenség vált meghatározóvá korszakunkban, amelyek kihívás elé állítják a gondolkodást és mindennapi cselekvéseinket is” – ezzel a megállapítással indul a Huszonegyedik című sorozat, mely a klímaváltozás és a digitalizáció témáit járja körül a filozófia, az irodalom- és a kultúratudomány eszköztárával. Bár a témák valóban aktuálisak, az eszköztár hiányos: nem alkalmas sem a tematizált jelenségek, sem a róla szóló diskurzus társadalmi-gazdasági beágyazottságának leírására. Márpedig nem magától értetődő sem az, hogy közegünk (progresszív tagjai) figyelmének középpontjában ez a két téma áll, sem az a mód, ahogyan ezeket tárgyaljuk. Egyrészt számos olyan jelenség van – a különböző marginalizált csoportok elnyomásától kezdve a lokális háborúkon át a fasizmus európai megerősödéséig –, amely szintén kiemelt státuszt érdemelne, mégsem képezi a hazai kultúra és kultúratudományos diskurzus központi kérdését; másrészt a választott témákról való beszéd szinte teljesen nélkülözi a rendszerszintű és intézményi reflexiót. Erre márpedig szükség lenne, mert a felsorolt problémák nem függetlenek sem az ökoszisztémához való viszonyunktól, sem a kibertérben elfoglalt helyünktől.
