irodalom / könyv
2026. 07. 29.
Böszörményi Márton 2026-ban a Kalligram gondozásában megjelent Fenevad című könyve kibillentő erejű. Az elmúlt évek politikai történései szempontjából most még aktuálisabbnak érződő téma, a gyermekbántalmazás egyébként sem könnyen emészthető, Böszörményi írása viszont ezt még nehezebbé teszi a befogadó számára, aki egyre több kulisszatitkot és rémes gondolatot ismerhet meg a névtelen főhős életéből.
2026. 07. 21.
Vida Kamilla második, történelmi és közéleti témájú verseket tartalmazó kötete hiánypótló, két szempontból is. Egyrészt, mert az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon nagymértékben háttérbe szorult a vita. Másrészt szintén háttérbe szorultak a politikai/közéleti versek.
2026. 07. 16.
A brit Saba Sams magyarul először megjelenő regénye, a Trutyi egy igazi Z generációs látlelet váratlanul formálódó kötelékekről és nem konvencionális családokról. Sams, aki saját állítása szerint elsősorban egy hosszú, több fejezeten keresztül futó, hiteles szülésjelenetet szeretett volna megírni, végül két nő – Jules és Nim – véletlenszerű, sokszor nehéz és fájdalmas, ám végig nagyon is emberi összetalálkozását és családdá válását tárja az olvasó elé. A harmincéves, háromgyerekes írónő könyve egyszerre anyaregény és az anyaregény dekonstrukciója, amennyiben magát az anyaság fogalmát is megpróbálja újraértelmezni.
2026. 07. 13.
Ha azt mondom: transzgenerációs trauma, azt mondod: családi emlékezet. Ha azt mondom: családfakutatás, azt mondod: családregény. A közösségi médián pörög a DNS-alapú származáskutatás, családfát szerkesztünk a FamilySearch-ön, és megértően bólogatunk a kávénk felett, amikor a barátunk kimondja a „transzgenerációs trauma” szókapcsolatot. Tudjuk, nekünk is van. Persze, mindannyiunknak. Nem véletlen, hogy a családregények korszakát éljük, amikor szüleink, nagyszüleink történetei által kívánjuk a saját történetünket is felülvizsgálni. Kertész Edina Magda menekülése című regénye (Athenaeum Kiadó) a múlt rekonstruálásával igyekszik újraértelmezni a jelent, és felfejteni a mintázatokat a családi szőttesben.
2026. 07. 08.
Nemrég jelent meg magyarul Bernanrdo Atxaga (eredeti nevén Joseba Irazu Garmendia) baszk szerző Obabakoak című könyve a Typotex Kiadónál. Az Obabakoakot baszk eredetiben 1988-ban, majd a szerző saját, spanyol fordításában egy évvel később, 1989-ben adták ki. A magyar fordítást a spanyol változatból készítette Mester Yvonne. (Atxaga – baszk nyelvet beszélők többségéhez hasonlóan – kétnyelvű, a baszkon kívül spanyolul is tud).
2026. 06. 19.
David Szalay, a 2025-ös Booker-díjas Flesh című regény szerzője több világ polgára. Magyar származású, Kanadában született, Angliában nőtt fel, de – saját elmondása szerint – gyakori látogató volt a ’80-as és a ’90-es évek Magyarországán is, sőt egy pár éve már itt is él. Ha ezeket a geokulturális identitásdarabokat egymás mellé tesszük, pont annyit tudunk meg Szalayról, mint amennyit a Flesh főszereplőjéről, Istvánról mondanak el kalandos életének helyszínei és eseményei. Nem sokat. Értjük, értjük… de a kérdés, hogy „mindez mit jelent?” végig ott marad a levegőben, voltaképpen megválaszolatlanul.
2026. 06. 10.
A Búbánat-völgyön át című regénnyel megjelenése óta többször találkoztam az interneten, mégis a Litera oldalán közölt részletek keltették fel leginkább az érdeklődésem. Megfogott a helyenként lírai stílusa, illetve a gimnazista-kollégista közeg. Mindebből egy könnyed, nosztalgiázós prózakötetre következtettem, ám ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Olyan megrázó fordulatok követték egymást, hogy az utolsó oldal után letéve a kötetet percekig szóhoz sem jutottam. Mégis mitől válhat ennyire megdöbbentővé egy hat osztályos gimnazista története?
2026. 06. 01.
Ahogy Kemény István is állítja az ismertetőben, Fráter Zoltán kötete „megfog az elején, és katarzis nélkül nem ereszt el a végén”. Az Elképzelt aranykorom repedésektől érzékletes története érdekfeszítően tárja elénk egy életút különböző állomásait: madeleine-je egy 1957-es keltezésű ábécéskönyv, szervezőelve pedig elsősorban a különböző nyelvi regiszterek elegyítésében áll, amelyek mozgásától nem riad vissza, hanem enged azok egymásra rétegződésének az emlékezés folyamatában.
2026. 04. 27.
Egy világ, ahol a szemcsepp jelenti a kiutat: Bódi Péter Hexagonja a steampunk világán keresztül repít el egy jövőbeli Budapestre, ahol reklámok üldöznek minket élőben, és az algoritmusok egyre inkább beférkőznek a fejünkbe. A disztópia rétegei ezalatt annyira összecsúsznak, hogy olvasás közben elfelejtjük, melyik valóságban létezünk igazából.
2026. 04. 17.
A Balázs Mihály építészeti hitvallását bemutató könyv nem monográfia, legalábbis nem klasszikus értelemben véve. Sokkal inkább füveskönyv: a képekből (metszetekből, vázlatokból, fotókból) és szövegekből felépülő album az építész-tanár szakmai és személyes életútjának mozaikokból felépített mementója.
