irodalom / könyv
2026. 09. 22.
„Le vent nous portera”, idézi meg a francia dal sorait Fehér Renátó az új könyvében. A dalt egyébként magyarul is feldolgozták, mégpedig a Kistehén zenekar – a refrén így szól: „elvisz minket a szél”. De tényleg elvisz bennünket? Erre adhat többek között választ A merénylők fénykora, mely sorra veszi korunk társadalmának tüneteit.
2026. 09. 16.
Sugár és Kita egyszerre bújnak az építész és a történész bőrébe ebben a kísérleti, többműfajú kötetben. A Pesti bérházak az épületeket építészeti és történelmi-szociokulturális szempontból vizsgálja, a távlati cél pedig a város értékes, de betegségekkel küzdő élőszövetének gyógyítása.
2026. 09. 04.
Mindenkinek van egy haverja, aki nem akarja komolyan venni a problémáit. Főleg, ha mentális gondokról van szó. Bali Péter ezt a havert egy kötetté formálta. A Napkút Kiadó gondozásában megjelent Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog bennünket elnyelni című novellafüzére az emberi kapcsolatok törékenységét és az elidegenedést állítja a középpontba.
2026. 08. 18.
A Kosztolányi Dezső kritikai kiadással kapcsolatos munkálatok több mint két évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezt az időszakot személyes konfliktusok és anyagi nehézségek egyaránt jellemezték. A kétezres évek elején Kenyeres Zoltán munkatársai és doktoranduszai végeztek forrásgyűjtést – sőt, online adatbázis elindítására is vállalkoztak –, majd Veres András és Szegedy-Maszák Mihály jelentkezett azzal az igénnyel, hogy vezetője kíván lenni a kutatási projektnek. 2003–2004 táján meg is indult a szervezkedés: ki és milyen pályázatot tudna beadni, valamint az ELTE BTK vagy az (akkor még, és ma már talán újra) MTA Irodalomtudományi Intézete adjon-e otthont a vállalkozásnak. Egy sikertelen közös pályázat után – melyben a Kenyeres tanár úr által delegált Schiller Erzsébet, illetve Veres András, Szegedy-Maszák Mihály, Horváth Iván és az ő tanítványaik együtt dolgoztak volna – végül külön projektet indított a Ménesi úton Veres András, és egy másikat az ELTE BTK-n, Horváth Iván közreműködésével, immár hálózati kritikai kiadásban is gondolkodva, Szegedy-Maszák Mihály.
2026. 08. 11.
Hogyan lesz családunk, illetve családtagunk történeti kutatás tárgya, és hogyan lesz belőle irodalmi mű? Hogyan formálják világtörténelmi események a személyes sorsokat? Ezen belül is hogyan formálta a szocialista államapparátus bürokratikus gépezete? Mennyiben áll másképp ezekhez a kérdésekhez a szerző, hogyha szakmáját tekintve szociológus, akinek éppenséggel kutatási területe a globális, történeti szociológia?
2026. 08. 07.
Demeter Arnold csíkszentkirályi származású költő márciusban megjelent, Búzaköd című első kötetében egy erdélyi falu történetét meséli el a második világháborút követő évektől egészen napjainkig. A Búzaködben „mindennek története van”, megszólalnak a falvak házai, a fák és a mezők, a borzalmak, kizsákmányolások és örömök szemlélői. A falu összképét a szereplők mély traumatizáltsága és hallgatásba burkolódzása adja. Demeter kötete azonban nem egyszerűen traumairodalom, hanem sokrétű, etnográfiai ihletettségű líra, amely néhol keserű, máskor játékosan múltidéző és misztikus.
2026. 07. 29.
Böszörményi Márton 2026-ban a Kalligram gondozásában megjelent Fenevad című könyve kibillentő erejű. Az elmúlt évek politikai történései szempontjából most még aktuálisabbnak érződő téma, a gyermekbántalmazás egyébként sem könnyen emészthető, Böszörményi írása viszont ezt még nehezebbé teszi a befogadó számára, aki egyre több kulisszatitkot és rémes gondolatot ismerhet meg a névtelen főhős életéből.
2026. 07. 21.
Vida Kamilla második, történelmi és közéleti témájú verseket tartalmazó kötete hiánypótló, két szempontból is. Egyrészt, mert az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon nagymértékben háttérbe szorult a vita. Másrészt szintén háttérbe szorultak a politikai/közéleti versek.
2026. 07. 16.
A brit Saba Sams magyarul először megjelenő regénye, a Trutyi egy igazi Z generációs látlelet váratlanul formálódó kötelékekről és nem konvencionális családokról. Sams, aki saját állítása szerint elsősorban egy hosszú, több fejezeten keresztül futó, hiteles szülésjelenetet szeretett volna megírni, végül két nő – Jules és Nim – véletlenszerű, sokszor nehéz és fájdalmas, ám végig nagyon is emberi összetalálkozását és családdá válását tárja az olvasó elé. A harmincéves, háromgyerekes írónő könyve egyszerre anyaregény és az anyaregény dekonstrukciója, amennyiben magát az anyaság fogalmát is megpróbálja újraértelmezni.
2026. 07. 13.
Ha azt mondom: transzgenerációs trauma, azt mondod: családi emlékezet. Ha azt mondom: családfakutatás, azt mondod: családregény. A közösségi médián pörög a DNS-alapú származáskutatás, családfát szerkesztünk a FamilySearch-ön, és megértően bólogatunk a kávénk felett, amikor a barátunk kimondja a „transzgenerációs trauma” szókapcsolatot. Tudjuk, nekünk is van. Persze, mindannyiunknak. Nem véletlen, hogy a családregények korszakát éljük, amikor szüleink, nagyszüleink történetei által kívánjuk a saját történetünket is felülvizsgálni. Kertész Edina Magda menekülése című regénye (Athenaeum Kiadó) a múlt rekonstruálásával igyekszik újraértelmezni a jelent, és felfejteni a mintázatokat a családi szőttesben.
