bezár
 

irodalom / tudósítás

Drámai próza, mágikus realizmus
A csíkszeredai bemutató után szeptember 25-én Szegeden, a Grand Caféban is bemutatták Potozky László Nappá lett lámpafény című kötetét. A szerzőt Kovács Flóra és a közönség kérdezte.
Szövegképek
2013. szeptember huszadikán a Király utca kilenc szám alatti galériában nyílt izgalmas és példaértékű kiállítás Vers/kép/ző címmel. A kiállításon tehetséges fiatal képzőművészek versekhez készült munkáit nézhetik meg a látogatók.
Az aljasság ellen, a változás mellett
Az aljasság ellen, a változás mellett
Délután három óra, odakint visszafogott, de kellemes szeptembervégi napsütés, kissé tehát nehezen akaródzik beülni a Gödörbe, kora délutántól felolvasásokat hallgatni egy sötét teremben, de valami mégis azt súgja, hogy érdemes lesz. A hosszúnak ígérkező program 100 ezer költő a változásért néven fut, és ha nem is derül ki mindig, hogy ki milyen változást szeretne, azért az érződik, hogy az ügy nemes.
Zsúr az Álombunkerben
Az új otthonra talált RoHAM szolgált helyszínként Evellei Kata és Tóth Kinga versesköteteinek közös bemutatójára. A vasárnap kora esti programnak a két könyv címe együtt adott nevet: Zsúr az Álombunkerben. A két elsőkötetessel Balogh Endre és Pál Dániel Levente beszélgetett.
A kultúraközvetítés gerillaharcosai
Noha illúziórombolónak is tűnhet a kultúráról mint termékről beszélni, a téma mégis kulcsfontosságú. Hiszen nem másról van szó ez esetben, minthogy az írók, a költők vagy bármely más művészeti ág képviselőinek alkotásai hogyan jutnak el közönségükhöz. A SZERK.éj minifesztiválon erről kulturális portálok és projektek képviselői beszélgettek. A moderátor Hamvay Péter volt.
Katonás megszerkesztettség és balladai homály
Az ImPulzus szezonnyitó estjén kiderült, hogy Potozky László második, Nappá lett lámpafény címet viselő kötetében még mindig sokat kísérletezik a szerző, azonban ezt már sokkal megfontoltabban és mélyebben teszi, mint az Áradás novelláiban.
Idegennyelvi kavalkád az A38-on
A Magyarországon működő európai kulturális intézetek és az Európai Bizottság immár negyedik alkalommal rendezte meg az Európai Nyelvi Koktélbárt, hogy interaktív játékokkal és különböző programokkal ünnepeljék meg Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét. A nyitó sajtótájékoztatón a nyelvi sokféleség mellett az anyanyelv és az idegennyelvtudás képviselte értékekről is szó esett.
Régi nyelven az újról – Szolzsenyicin magyar szemmel
Három nagyon eltérő nézőpontból készült, mégis sok pontban érintkező esszét hallhattak az érdeklődők a Terror Háza Múzeum Szolzsenyicin magyar szemmel című programján a felkért szerzők tolmácsolásában. Az Egy orosz hazafi című kiállítással, valamint Szolzsenyicin élete és munkássága máig ható jelentőségével kapcsolatos gondolatait Kemény Lili, Spiró György és Szőcs Géza osztotta meg az érdeklődőkkel.
Az ír Shakespeare
A Seamus Heaney-ről szeptember 16-án tartott megemlékezés kezdete előtt tíz percig feszengtem, attól tartottam, nem lesznek elegen, mivel a Nyitott Műhelyben a három beszélgetőtárson – Mesterházi Mónikán, Gerevich Andráson és Imreh Andráson – kívül alig volt ember. Aztán a félelmem hamar eloszlott, hat óra előtt alig néhány perccel a terem megtelt. A hely tulajdonosa, Finta László mindent megtett, hogy jól működjön minden, örömmel írom ezt le, mert tapasztalatom szerint rendkívül ritka az ilyen, hogy valaki ennyire a szívén viselje egy irodalmi est sikerét.
A rögtönzésre születni kell
Szabados György mondta, hogy az improvizatív képesség az életrevalóság egyik alapfeltétele, ma azonban az emberek inkább a sablonokhoz, a berögzült normáikhoz ragaszkodnak, mivel nincs bennük elég bátorság a rögtönzéshez. Az improvizációban azonban felszabadulhatunk a kötöttségek alól - legalábbis ez derült ki a New York Művész Páholy szezonnyitó estjén, ahol művészek és a tudomány képviselői szólaltak fel a rögtönzés művészete mellett.
75   76   77   78   79   80   81   82   83 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés