irodalom / könyvfesztivál
2014. 04. 04.
A Magvető Kiadó újdonságai és utánnyomásai a XXI. Budapesti Könyvfesztiválon
2014. 03. 26.
Alig egy hónap múlva nyitja meg kapuit a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyet idén két, a könyvkiadáshoz- és terjesztéshez is kötődő nemzetközi emléknap, az április 23-i könyvek és szerzői jogok világnapja, valamint az április 26-i szellemi tulajdon világnapja jegyében szándékoznak megrendezni a szervezők. A prae.hu művészeti portál ismét a rendezvény kiemelt médiapartnere lesz.
2013. 04. 23.
Vasárnap délelőtt tartották a L’Harmattan Kiadó és a Lettre Internationale közös programját. Az érdeklődők a L’Harmattan három külföldi vendégével (Helene Uri, Arno Camenisch, Mileta Prodanović) és a Lettre két magyar szerzőjével (Kukorelly Endre, Németh Gábor) találkozhattak. A vendégeket Csordás Gábor és Karádi Éva kérdezgette.
2013. 04. 23.
Amir Gutfreund A mi holokausztunk című regénye 2003-ban jelent meg, most pedig az Európa magyarul is kiadta, Rajki András fordításában. A Sapir-díjas könyv sajátos stílusban néz szembe a holokauszt traumájával: a két és feledik generáció tagjaként szerzett személyes élmények dominálnak az amúgy nyugdíjas alezredes szerző művében. A könyvről, a holokauszt és a humor viszonyáról, gyermeki nézőpontról és a katonaságról beszélgettünk vele.
2013. 04. 23.
Magyarország=anyád címmel jelent meg a Libri kiadónál Barta András második regénye. A magyar nemzetkarakterisztikumról, a regényről beszél Nagy Márta mikrofonjába a szerző, az interjú végén pedig a meleg villanyszerelők tragédiája is felvillan.
2013. 04. 23.
Hogy feltétlenül szüksége van-e a kortárs költészetnek popzenei csomagolásra a népszerűsítéshez, talán vitakérdés lehet, de az nem, hogy jót tesz neki. A Bookline Kiadó Rájátszás című könyvének megelevenedéseként is felfogható, felolvasásokkal tarkított koncert megmutatta, hogy a slam poetryn és más, műfajközi kísérleteken (könyvtrailereken, kisfilmeken, versperformanszokon) túl a költészet és a popzene párosítása is komoly közönséget vonz.
2013. 04. 23.
Világpremiernek is tekinthető, hogy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatják be a svájci Arno Camenisch Az utolsó cseppig című kötetét. A könyvben szereplő három kisregény, az "alpesi trilógia" ugyanis ilyen formában, egy kötetbe gyűjtve csak magyarul jelent meg, a L’Harmattan kiadó gondozásában, a Valahol Európában sorozat részeként. A kötetet Adamik Lajos fordító, az utószót író Keresztesi József, valamint maga a szerző mutatták be vasárnap délután.
2013. 04. 23.
Kultúrtörténeti bogarászás helyett kifejezetten érdekfeszítő eszmecsere kerkedett a Typotex kiadó A hét főbűn című könyvsorozatát bemutató beszélgetésből, amely filozófiai-pszichológiai szempontokat is bőven felvonultatott. A nagyralátó kiadói vállalkozás – mint kiderült – voltaképpen a huszonegyedik századi ember legégetőbb problémáit kutatja, amelyek mai formájukban a bűntudat forrásaként akár betegségekhez is vezethetnek.
2013. 04. 23.
Nem tudom, megvenném-e a gyerekeknek a mai gazdag kínálatból éppen ezt a könyvet, hiszen magam nem kedvelem túlságosan a fantasztikus irodalmat, amit kisgyerekeknek írnak, hát még, ha ilyen példázatos módon van előadva. Ugyanakkor elismerem, hogy ez a könyv üde színfolt. Inkább a nyelvileg gazdag, furfangos és humoros könyvek ellenében született. Goda Krisztina Máté Angi ellenpólusa, ha úgy tetszik. A könyvet képi világa, és nagyon tudatos tanítási/felszabadítási vágya különlegessé teszi.
2013. 04. 22.
Mint egykori szerkesztője és rajongója minden azonnal felmerülő lehetetlenség ellenére igent mondtam arra az abszurd felkérésre, hogy interjút készítsek Michel Houellebecq-kel. Mert: ad egy, el sem fog jönni; ad kettő, ha mégis eljön, akkor nem fogja tudni végigcsinálni a díszvendégséggel járó megpróbáltatásokat, vagy ha mégis, semmi nem fog kisülni az interjúkból. Az első kettőre rácáfolt a Goncourt-díjas szerző, én kérek elnézést. Az interjúkat meg majd puzzle-ként összerakjuk. Tizenöt percet kaptam Houellebecq-kel interjúzni, ami azért is elégtelen volt, mert voltak pillanatok, amikor úgy tűnt, akár beszélgetéssé is fajulhat kettőnk találkozása, természetesen Houellebecq-i értelemben.
