színház / előadás
2008. 10. 26.
A velencei kalmárban van valami fullasztó. Hajók süllyednek el, lányt lopnak, Antonio depressziós, szemben áll kalmár és kalmár, erotika és homoerotika, egy szívet akarnak kivájni, gyűrűt kisajtolni… Hol vagyunk? A huszadik században?
2008. 10. 24.
Valami erőltetett összefüggés cím és alkotás között, hogy szólamok volnánk mi, egyedüli példányok, megismételhetetlenek a föld kerekén (ezt Kosztolányinak még el is hittem anno) - de létezik-e egyéniség egyáltalán, vagy a túlfizetett kreatívok és marketingesek jól kitalált és megkonstruált álegyedi termékei volnánk? Az alkotó úgy véli, darabja e kérdést feszegeti.
2008. 10. 21.
Macbeth és a Lady alakja a bűn és bűnhődés örök témáját feszegeti Mándy Ildikó és Fenyves Márk feldolgozásában. A címből legalábbis ez jön le. Az előadás aztán ennél sokkal többet és sokkal kevesebbet is ad.
2008. 10. 19.
A jó viccnek ritmusa van. A legjobb vicc hallatán pedig - amelyen az ember akár egy életen át gondolkozhat, mire kitalálja - szó szerint halálra nevethetjük magunkat. Legalábbis abban a darabban, ahol a humor a szereplők létkérdése lesz, a vicc pedig a művészet metaforája, és a szerelem egyik alapvető feltétele.
2008. 10. 17.
A Compagnie Oki Haiku Dan előadása azzal, hogy elkezdődik, menthetetlenül beszippant egy sajátos szabályok szerint működő hang- és fénytérbe. Fehér, elasztikus vászon előtt és mögött történik a fény-árnyékok, csontpálcika-füzérek és a táncos-hős dialógusa. Mindehhez a hol lágy dallamokból szőtt, hol zajokra, zörejekre épülő zene ad akusztikai burkot.
2008. 10. 17.
Bodó Viktor nem fél rendezni. Ám nem csak ezért érdemes odafigyelni az általa alapított Szputnyik Hajózási Társaságra. Hanem azért is, mert Zsámbékon a Szentivánéji álom című előadással megmutatták, hogy nyáron sem csak hakniból lehet "színházat csinálni".
2008. 10. 09.
Magács László rendezésében október 8. után magyarul is látható a londoni Dennis Kelly 2005-ös darabja, az After the end / Zsákutca címmel. Véletlenül befutott fűzőben, sárga-fekete színekben, fonott tincsekkel Kertész Katinka, akivel így együtt izgultunk csaknem 90 percig.
2008. 10. 07.
Ötletekben és kifinomult színészi megoldásokban bővelkedik Gothár Péter Molière-rendezése, az előadás viszont korántsem egységes. Mondjuk úgy, hogy eklektikus. Műfordítóként viszont Petri György élt, él, és élni fog.
2008. 08. 13.
A monumentalitásra törekvés eltávolít Drakula fájdalmától, és semmivel sem érteni meg jobban a vérszívót a végén, mint az elején. Az eredeti történet csodálatos céljai háttérbe szorulnak, az adaptáció közepes színházi előadás marad, és nem "a halhatatlan, igaz szerelem el nem mondott története".
2008. 08. 13.
Augusztus 7-én tartották a Krétakör Színház Kurázsi papa című előadásának főpróbáját. A helyszín: a Szentendrei-szigeten lévő volt úttörőtábor. A színészek: krétakörösök, franciák, egyetemisták… A darab: beszélhetünk-e egyáltalán ilyesmiről?
