bezár
 

színház / előadás

Lise Naxosz szigetén
Lise Naxosz szigetén
Derűs operai hétköznap a Bécsi Állami Operaház januári Ariadné Naxos szigetén-szériája. Nem hétköznapi eseménynek indult ugyan: Anna Nyetrebko címszerepbeli debütálásának volt hivatott helyet adni. Nyetrebko a várakozásoknak megfelelően még decemberben lemondta a fellépését, az Operaház pedig – a mundér becsületét mentendő – nem kisebb „nevet” állított ki helyette, mint a drámai szoprán-repertoár ragyogó csillagát, Lise Davidsent. (Az operaház homlokzatán az adott előadást beharangozó neonfények ennek megfelelően hirdetik az eseményt: Lise auf Naxos.) A végeredmény: egy jól működő, szórakoztató, egészében örvendetes színvonalú előadás, néhány kiváló alakítással.
Egy forradalommentes kormányzóságról
Egy forradalommentes kormányzóságról
A Radnóti Színház 2024 októberében mutatta be Lev Birinszkij Bolondok tánca című darabját, melynek ősbemutatója ugyan több mint száz éve volt, de Sebestyén Aba mostani rendezése humorral, áthallásokkal és kikacsintásokkal párhuzamot von a színpadon látott feudális Oroszország és jelenünk között. Ezt a szembesítést bár nagyon finoman oldja meg a rendező, sosem feledteti velünk, hogy magunkon nevetünk.
Egy igen – egy nem, avagy hol az igazság?
Egy igen – egy nem, avagy hol az igazság?
A nő azt mondja: Megerőszakolt. A férfi: Nem. A nő szeretője volt a férfinak, az erőszakos cselekmény délutánján is önként bújt vele ágyba. A darab a szexuális bűncselekmények összetettségét boncolgatja, hol végződik a beleegyezésen alapuló szex és hol kezdődik a nemi erőszak. A férfit alakító Fekete Ernő két órán át teljes csendben ül a színpadon, minden érzelmét testtartásán, szeme villanásán keresztül kell érzékeltetnie. A Katona Nyílt tárgyalás című előadásában pályája egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtja.    
Vilnában történt
Vilnában történt
Spiró György Major Tamásnak írta Boguslawski szerepét Az imposztor című darabjában, ez volt a színész utolsó, méltó színpadi megmutatkozása. Kern András minden, de nem Major és nem is Boguslawski-karakter. Javára írom, még csak nem is akar egyik sem lenni. Messze van már 1983, amikor az ősbemutatóra sor került, és talán nem véletlen, hogy negyven év alatt alig egy tucat bemutatója volt ennek a kiváló dramaturgiájú színműnek. Vajon lehet-e ma érvénnyel színre vinni Spiró darabját?
Sorsok szövedéke
Sorsok szövedéke
A hagyomány és a modernitás feszültséggel teli harmóniája az SZFE színpadán. Csáki Benedek, ötödéves rendező-koreográfus hallgató nem kisebb feladatra vállalkozott, mint Pintér Béla klasszikusának színpadra állítására. Ez különösen nagy kihívást jelent, hiszen a több mint 20 évvel ezelőtt bemutatott darab nemcsak töretlen sikernek örvend, de ez az a Pintér-mű, amelyből talán a legtöbb feldolgozás készült különböző színházaknál.
Szép kis társadalom
Szép kis társadalom
Székely István a ’30-as években visszautasította a Meseautó filmre viteli lehetőségét, mondván „még egy bohózatnak is hihetőnek kell lennie”. Ellenben Böhm György nem lépett el a feladattól, és a Veres1Színház társulatával – zenés léhaságba burkolva – tükröt tart a közönségnek. Mondhatnánk, amit anno Móricz Zsigmond: „tiszta népmese”, de egy nagyon is 21. századi mese, amelyben egy szegény lány bankigazgatóné lesz. 
Kutyák és emberek
Kutyák és emberek
Volt egy kisfiú, Joshua, aki – talán egy napsütéses vasárnapon – szerető családja körében egy kutyapajtással, Szíriusszal gazdagodott. Pont akkor, amikor a Harmadik Birodalom diktatúrája úgy behálózta már a német társadalom minden szegmensét, hogy törvény tiltotta a zsidó gazdák házi kedvencét. Szíriusz fajtája és kiváló szaglása miatt érdekessé vált a német hadseregnek, SS kutyakiképzőbe került. A Spinoza színpadán Adam Meir színész a kutya, Szíriusz szemszögéből meséli el, hogy állatok és gazdáik miként élhették meg a holokausztot.  
Lövések a kormányzóságban
Lövések a kormányzóságban
Négy évvel ezelőtt Birinszkij Bolondok tánca című darabját az Örkény Színház vitte színre, azt vizionálva, hogy 2045-ben már az Újorosz birodalom tartománya leszünk. Mára ez kevésbé tűnik viccesnek. És enyhe rettegésre ad okot az a tény is, hogy az 1912-ben bemutatott darab ijesztően mai, nem véletlen, hogy a Radnóti Színház is bemutatásra érdemesnek találta. Ha a forradalom eszméjét behelyettesítjük egy hárombetűs mozaikszóval leírható magyar politikai-társadalmi klubtagsággal, mondhatjuk, hogy másfél évtizede a bolondok táncát járjuk.
Egyéni vágyak konferenciája
Egyéni vágyak konferenciája
Hogyan oldható meg az iráni helyzet? – teszi fel a kérdést a Koppenhágai Egyetem konferenciája, ahol különböző értelmiségiek (újságírók, zeneszerzők, papok, firstladyk) ezt a problémát vitatnák meg. De nem ez történik: az előadások nem foglalkoznak érdemben az eredetileg kitűzött kérdéskörrel, inkább az ember belső természetét, vágyait kutatják, a kelet és a nyugat szembenállására mutatnak rá, azaz Iránnál egyetemesebb kérdések felé fordulnak. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Iráni konferenciája a Városmajor Szemle+-on járt.
Elsüllyedt világ, elsüllyedt élet
Elsüllyedt világ, elsüllyedt élet
Továbbra is olyan világban élünk – különösen a média területén –, amelyben a férfiak hozzák a döntéseket. A #metoo, a cancel culture is inkább a befolyásos férfiak túlkapásairól szól, bár vannak erős asszonyok, akik szintén simán hozzák ezeket. Penelope Skinner egy excentrikus színésznő történetét vetette papírra, akit a híres rendezővel való szerelmi afférja arra késztetett, hogy sikerei csúcsán eltűnjön. A szereppel Hernádi Judit újabb lehetőséget kapott megmutatni, hogy maga színházi lioness.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés