bezár
 

színház / előadás

„Akkor nem értettem sehogy. De utólag […] elég beszédes volt”
„Akkor nem értettem sehogy. De utólag […] elég beszédes volt”
Megszületni, kisvárosban családban felnőni, Budapestre jönni, dolgozni, szerelembe esni, megházasodni, gyereket nevelni. Egy teljesen átlagos női élet. De mi van, ha a felsorolásba bekerül az is, hogy „férj által megveretni”, az is átlagos marad még? Az Örkény Emma című darabjáról.
Mi a nő legnagyobb erénye?
Mi a nő legnagyobb erénye?
Egy rendes roma lány házasságig megőrzi a szüzességét, mert a közösség erkölcsei és a vallás ezt követeli meg. Szexre gondolni csak a férfiaknak szabad, náluk viszont dicsőség házasság előtt a szüzesség elvesztése, sőt az sem feltétlenül gond, ha az interneten ejtenek hálójukba szűzlányokat. Vagy lehet, hogy ez mégsem így van? A VI. Roma Hősök Nemzetközi Roma Színházi Fesztivál Viral on TikTok/ TikTokra kattanva című előadásán jártunk.
A nő a férfit, a férfi a nőt…
A nő a férfit, a férfi a nőt…
Az Inoka Péter és Grisnik Petra által megszemélyesített heteroszexuális párok több élethelyzetet írnak le, mintha a férfi-nő kapcsolatok árnyoldalai kerülnének elénk. Talán ezért volt az, hogy Woody Allen is eszünkbe juthatott, vagy Karinthy Frigyes aforizmája a nőről és a férfiről, amikor Kutszegi Csaba Wándör Wumen és Szupermen című, a HöKöm Project pályázatára írt nyertes drámájának színházi premierjét láttuk Kovács Henrietta rendezésében.
Közmédia szerepléstől a színházi ihletforrásig
Közmédia szerepléstől a színházi ihletforrásig
Idén is megrendezték a Ráday Utcai Színházi Találkozót (RUSZT), november 2. és 5. között. Ebben az évben a szervezők egy rendhagyó eseménnyel is készültek a nézők számára.
Tényleg éljünk a mának?
Tényleg éljünk a mának?
Az Átriumban bemutatott Holt költők társasága című Tom Schulman dráma az ifjúkori útkeresésről, a tekintélyelvű oktatási és szülői modell megkérdőjelezéséről szól, de legfőképpen arról, hogy mi magunk alkotjuk az életünket, és ha elég jól csináljuk, akkor az életünk lehet műalkotás.
Szellemidézés
Szellemidézés
Húsz perc. Ennyiért ül 1400 néző a Berlini Állami Operaházban egy őszi estén – nem azért, mert Strauss Elektrájának fennmaradó másfél órája egyébként hidegen hagyja a nagyközönséget, vagy mert Patrice Chéreau megrázó rendezéséből ennyi lenne csak megtekintésre érdemes. Ez a húsz perc Klytämnestra egyetlen jelenete: most Waltraud Meier utolsó színpadi fellépésének időtartama, az egész októberi Elektra-széria létértelme, mellyel az énekesnő egyben az épp tíz éve elhunyt Chéreau előtt is tiszteleg.
Vezess, vezess, új Embtragra, Katona!
Vezess, vezess, új Embtragra, Katona!
A nagy nemzeti drámáinkhoz hozzányúlni mindig nehéz feladat. A klasszikussá vált műveket megtekinteni a néző általában elvárásokkal ül be, így az alkotások modernizációja – legalábbis annak fogadtatása – kétesélyes. A Katona József Színház Embtrag című előadása mégis megkísérli Madách Az ember tragédiájának aktualizálását, és ehhez egy lépéssel távolabb lép az eredeti szövegtől, mint ezt az átlagos színreviteleknél megszokhattuk. Embtrag – Keressétek az Urat, amíg megtalálható a Katona színpadán.
Paródia és revü sokféle fűszerrel
Paródia és revü sokféle fűszerrel
Tisztázzuk az elején: ha valaki nem ismeri Shakespeare Szentivánéji álom című drámáját, nem ez az előadás lesz az, amelyikből megtudhatja, miről szól, vagy miért ez az egyik leggyakrabban játszott vígjáték a magyar professzionális és amatőr színpadokon. Nem keretet vagy alapanyagot biztosít itt a Shakespeare-dráma, még csak ugródeszkát sem igazán: csupán egy erős íz a sokféle fűszerrel, énekkel, tánccal, tíz másodpercenként röpködő képi és szövegpoénokkal megszórt Bodó-féle színházi delíriumban, mely leginkább arra a valóságra reflektál, ami itt és most körbevesz bennünket. Nevetünk. Sokat, de az utóíz nem édes.
Összefonódva
Összefonódva
Összművészeti alkotással találkozunk a Várkert Irodalom rendezésében bemutatott Többet magunkról című előadáson, mely a Grecsó fivérek önálló estje. Az est hangvétele nagyon személyes. A családtörténetek és önvallomások mellett kirajzolódik a két testvér közti összetartozás. Az összetartozás a közösen megélt családi múlton, transzgenerációs mintákon túl cinkossággal, jó adag humorral és iróniával társul. 
Szerelem a határon
Szerelem a határon
Milyen mozgástere van egy házas asszonynak, aki régóta egy másik férfit keres? Hogyan változnak meg a nemzetiségek közötti viszonyok az első világháború után? Hogyan hat ez a változás egy bácskai faluban egy szerb asszony és egy magyar férfi plátói kapcsolatára? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hunyadi Sándor Feketeszárú cseresznye című darabja, melyet a Miskolci Nemzeti Színház színészei múlt héten a Városmajori Színházi Szemlére (SZEMLE+) hoztak el.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés