színház / kulissza
2015. 10. 13.
Kedves Eszter! Most el kell döntenem, hogy miről írok és miről beszélünk, mikor végre hazajössz. A közös tapasztalatot, azt hiszem, többféleképpen használhatjuk: úgy is, mint amit többen közösen élünk meg, de talán úgy is, mint több hasonló valaminek a közös tapasztalatát. Ha jó volnék algebrából, azt mondanám, hogy míg az első eset a legkisebb közös többszörös, addig a másik a legnagyobb közös osztó. Kezdjük a temesvári EUROTHALIA Európai Színházfesztivál beszámolósorozatát a Sirállyal.
2015. 10. 04.
Kedves Eszter! Olyan a székelyföldi időjárás, mint véletlenül újra olyan fogkefét vásárolni, amit éveken keresztül használtál. Attól függetlenül, hogy te következetesen ugyanazt vetted-e, mások előszeretettel használták-e, forgalomban maradt. Otthon felejted az aktuálisat, venned kell egyet, és meglátod, felismered, hirtelen mindennek almáspite és száraz házi-laska szaga lesz, elönt a melegség, és egyszerre ráz ki a hideg, mintha az anyád ringatna valahol egy erdő alatt a fagyos hóban. Na ilyen a székelyföldi időjárás. A reggeli közönségtalálkozók és a későesti beszélgetések csudajó dolgok, de az előbbi ugyanazért késik, amiért az utóbbi napról napra tovább és tovább húzódik. Reggel és este (értsd: éjszaka) ezen a vidéken már télszag van, én kívánom az édes forraltbort, a kesztyű érzetét az ujjaim tövében, és örülök, amiért itt még mindig lehet bent dohányozni.
2015. 10. 02.
Kedves Eszter! Tudod, mit gondolok a refrénekről és az ismétlésekről? Hogy azok egyszerre olyanok, mint valami támpontok, amik nem hagyják, hogy megőrüljünk, mert azt az érzetet keltik, hogy van ebben az egészben valami következetesség, de közben ezek állnak a legközelebb az őrültséghez is, hogy – mint valami déjá vu – újra és újra megjelennek, hogy mielőtt még azt hinnénk, hogy ez az egész halad valamerre, emlékeztessenek: nem-nem, körben forgunk.
2015. 09. 29.
Kedves Eszter! Nem csukódnak a mosdóajtók, bepakoltam a télikabátom, tizenhárom órás vonatútra vagyok Budapesttől, és azt képzelem, hogy sokkal hidegebb van, mint bárhol a világon. Gyergyószentmiklóson kb. tíz évvel ezelőtt voltam először egy agresszívgörkocsolya- és gördeszkaversenyen, amikor a vonatállomásra menet a lehelletem az arcomra fagyott. Most meg a Nemzetiségi Színházi Kollokviumhoz van szerencsém ugyanott.
2015. 09. 10.
Ünnepelt sztár, elképesztően sikeres színházi díva, és minden róla szól. A gond csak az, hogy az idő múlása felett még neki sincs hatalma. Nehezebb feldolgozni az idő múlását egy nőnek, ha színésznő? Hogyan lehet túllépni azon, ha egy csinos, fiatal hölgy személyében érkezik az utánpótlás? Szeptember 11-én mutatják be a Mindent Éváról című pszichothrillerbe hajló komédiát, mely többek között ezekre a kérdésekre keres válaszokat. A Mankiewicz filmklasszikusát színpadra állító rendezővel, Pelsőczy Rékával beszélgettünk.
2015. 07. 30.
Kedves Eszter, tudom, hogy mindenhol rettenetesen meleg van, de mind hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mégis rosszabb nekünk, mint akárki másnak, és panaszkodjon akárki amennyit csak akar, az ő panasza akkor sem lesz annyira hiteles, mint a miénk. Szóval legalább negyven fok van, nem lehet aludni, és hiába van itt a Tisza, úszni sem tudok, nincs étvágyam, és annyi vizet iszom, hogy szimbolikusan eddig már kiittam a fél Fekete-tengert.
2015. 07. 21.
Kedves Eszter! Szeged. Talán négy évvel ezelőtt voltam itt először és utoljára. Tavasz volt, a Dóm téren éppen valami görög tragédiákról szóló tanulmányt olvasgattam, barnultak a lábaim, Rákóczi túróst ettem, fehér oroszt ittam, és azt éreztem annyi mindennek vagyok a határán, hogy innen bárhova el lehet menni, hogy ide bárhonnan lehet érkezni. Hosszú és izgalmas fesztiválnak ígérkezik a Thealter: kilenc nap, tizennégy helyszín, több mint hatvan esemény, hét premier. Nyitott vagyok és kíváncsi.
2015. 06. 04.
Vége a TESZT-nek. Itt az utolsó levél Temesvárról.
2015. 06. 01.
Egy szülői értekezlet könnyen lehet bizarr és abszurd szituáció. Felnőttek feszülnek egymásnak a gyerekeik érdekében, mindig vannak hangosak és még hangosabbak, így az osztályfőnök ekkor sem tud megszabadulni a katedrától és kicsit kizökkenni a szerepéből. Még rosszabb esetben ő is gyerekké válik, amin már csakis az igazgató segíthet. Szabó Borbálával Antal Nikolett beszélgetett Szülői értekezlet című darabja kapcsán, mely tavasszal és ősszel is látható a Jurányi Házban.
2015. 06. 01.
A Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozóról írt második levél Lady Gaga esetéről a négy nyúllal és a koldusokkal a 30-as vonaton.
