zene
2024. 06. 28.
Semmi szokatlan nincs abban, ha esős időben az utcán sok esernyős embert látunk. Verőfényes napsütésben is elfogadott az ernyős emberek látványa. Ám ha se eső nincs, se napfény, csak erős szél fúj, és a tömegben egyetlen ember fölött rángatózik az ernyő, akkor azért tudható, hogy valami nem stimmel. Ha ezt Budapesten látni, akkor esélyes, hogy Bartók György van az ernyő alatt. Tengerész tulajdonságokkal rendelkező zeneszerző ő: abba kapaszkodik, ami más embert felborít.
2024. 06. 14.
„Meg akartam tisztítani az operát (…) minden túlkapástól, mely a legszebb és legpompásabb műfajt a legunalmasabbá és legnevetségesebbé teszi (…) A zenét jogos feladatának betöltésére: a költészet szolgálatára korlátoztam” – Christoph Willibald Gluck így mutatta be a XVIII. század operatörténelmében meghatározó reformprogramját. A fenti „kiáltvány” ugyan az 1769-es Alceste, és nem az 1762-es Orfeo ed Euridice kiadásához hozzáfűzött előszóként jelent meg, a köztudatban azonban az utóbbi „kisopera” foglalja el a korszakalkotó mű helyét.
2024. 06. 07.
Ma már felidézhetetlennek azok a száz évvel ezelőtti pillanatok, amikor a zongora interpretációja az angol mechanikás zongorák és a kiegyenlített hangolás bevezetése révén olyannyira megújult, hogy arról - a koncertek utáni korabeli beszámolók szerint - parázs viták alakultak ki mind a sajtóban, mind a magánszalonokban. Ezek a részben ámulatot, részben rémületet hordozó viták döbbenten reflektáltak azokra a pianissimókra, amelyeket a hangfelvételek tanúsága szerint Artur Schnabel alkalmazhatott elsők között. Nemcsak azért, mert az angol mechanika olyan halk játékmódot engedett meg, amelyet a pianoforténak is nevezett hangszer korábban nem tudott, hanem amiatt is, mert a kiegyenlített hangolás miatt elvesztek a hangnemek karakterei, és a korabeli előadók úgy érezték, ezeket nekik kell pótolni személyes agogikával, egyéniségre szabott technikával. Az sem véletlen, hogy a tonalitás felbomlása leginkább a zongorához kötődött, azaz egy olyan hangszerhez, amely sosem volt reguláris zenekari hangszer, ám szólóhangszerként már a késő barokkban számoltak vele.
2024. 05. 26.
A „Világsztárok a Budapest Jazz Clubban” című sorozat 2008-ban, Dave Douglas amerikai trombitás kvintettjének fellépésével indult, és a mai napig folytatódik annak ellenére, hogy nem oly rég még a klub bezárásának híre járta be a média magyar jazzélettel foglalkozó részét. Oz Noy teljes joggal nevezhető világsztárnak, annak ellenére, hogy magyar jazz körökben minden bizonnyal kevésbé ismert előadó, mint Pat Metheny, John Scofield vagy akár Jonathan Kreisberg gitárosok, ám számos vezető hangszergyártó képviselőjeként, és mert olyan blues- és rocksztárokkal is fellépett, mint Joe Bonamassa, Robben Ford és Dweezil Zappa, sokak figyelmére tarthat számot a fellépése. Mindezt alátámasztotta, hogy a kedd esti időpont, valamint a párhuzamosan zajló JazzFest Budapest eseményei ellenére telt ház volt a jazzklubban.
2024. 05. 17.
Mindenekelőtt bevallom: ennek az előadásnak a főpróbáját láttam. Mégis merem publikálni az alábbi reflexiót, ugyanis már a ott kiderült, hogy rendkívüli processzus résztvevője vagyok. Az előadás kezdetére olyan mértékű tömeg érkezett, hogy nem mertem megkockáztatni egy lehetséges vércukor-ingadozásos rosszullétet: a szűk nézőtéren megzavartam volna mások örömét.
2024. 04. 15.
Karosi Júlia jazz-énekes, zeneszerző és szövegíró, a mai magyar kultúra egyik igen összetett zenei karakterű személyisége. Annak apropóján beszélgetett vele munkatársunk, hogy Ingrid Jensen trombitaművész és Kristjan Randalu zongoraművész-zeneszerző közreműködésével megjelent az Inner Voice című lemeze, másrészt pedig a pécsi egyetemen idén elkezdődik a felsőfokú jazz-oktatás, amelynek egyik alapító tanára szintén Karosi Júlia.
2024. 04. 08.
Április 3-án tartotta a Platon Karataev együttes a szakmai premier vetítését a Magyar Zene Házában található hangdómban. Az eseményen 4 dalt hallgathattunk meg a készülő Napkötöző című albumról, hozzá tartozó 3D-s vetítéssel. A közönség számára ugyanezt a programot este tartották meg két egymást követő, teltházas időpontban.
2024. 04. 04.
Wéber Kristófnak 2023 őszén jelent meg első regénye Keringő címmel (Prae Kiadó). A könyvben bemutatott Bécs-Budapest-Pozsony által körbeölelt terület arra inspirált bennünket, hogy a Tetőtér következő interjújában a szerzőt megszólaltassuk. A zeneszerzés és az írás kapcsolatáról, a regényben felbukkanó szereplők megformálásáról, és arról kérdeztük, miként is értelmezhető kulturális szempontból Közép-Európa a 21. században.
2024. 04. 03.
2024. március 22-én az Opus Jazz Clubban teltház előtt adott koncertet a mikrotonális pszichedelikus jazzt játszó Decolonize Your Mind Society.
2024. 03. 28.
Másfél évvel a háromórás ambient mestermű, a Music for Animals után, Nils Frahm harmincnégy percnyi felvételt oszt meg otthoni gyakorlózongoráján feljátszott őszinte, jegyzetszerű darabjaiból.
