zene

Balsors, akit… Az ammoniták sanyargatta Izrael népét, az elüldözött, hazahívott, majd vakbuzgó esküje miatt saját lánya feláldozására kényszerülő Jephthát. S magát Händelt, aki az oratórium komponálása közben 1751-ben egyre romló egészségével küzdött, fél szemére megvakult. A sors könyörtelen, engesztelhetetlen mivolta szólal meg a mű második felvonását záró kórus tételmondatában: Whatever is, is right.

Koromból fakadóan nem éltem meg azt az időszakot, amikor a magyar elektronikus zenei színtér elkezdett kibontakozni, ennek ellenére Palotai Zsolt nevével szinte lehetetlen volt nem találkoznom ebben a kontextusban. A Magyar Zene Háza tárlata neki állított emléket, mint a korszak egyik meghatározó alakjának, akinek elvesztése mély nyomot hagyott a hazai zenei szcénában.

Nagy Emma mindig tudta, zenész szeretne lenni. A családjában központi szerepet játszottak a művészetek, édesapjával és testvérével fiatal kora óta zenélnek együtt. Még csak négy éves volt, mikor barátnője szobájába lépve megpillantott egy hegedűt és egy kottaállványt: Ettől a pillanattól fogva egészen 18 éves koráig hegedűművésznek készült, amikor azonban jazz-ének szakra váltott. A jazz számára mindig egy távolabbi, szinte transzcendens univerzum volt, ami megszólította. Az önmagát még kereső művész a Bartók Konziban jazz-ének szakra járt, majd 2023 óta a Zeneakadémián alkalmazott zeneszerzést tanul. 

Különleges zenei élményben lehetett részük azoknak, akik 2025. február 26-án a Magyar Zene Házába látogattak. A tavaly 150 éve született Arnold Schönberg és a születésének idén centenáriumi évfordulójához érkezett Pierre Boulez életműve előtt tisztelgő hangversenyen a Metrum Ensemble szólistái léptek fel, ígéretes tehetségű fiatal muzsikusok társaságában. Az esemény az „Ellentétek párbeszéde” címet kapta, utalva a két komponista zenefelfogása közt húzódó esztétikai kontrasztokra. 

Derűs operai hétköznap a Bécsi Állami Operaház januári Ariadné Naxos szigetén-szériája. Nem hétköznapi eseménynek indult ugyan: Anna Nyetrebko címszerepbeli debütálásának volt hivatott helyet adni. Nyetrebko a várakozásoknak megfelelően még decemberben lemondta a fellépését, az Operaház pedig – a mundér becsületét mentendő – nem kisebb „nevet” állított ki helyette, mint a drámai szoprán-repertoár ragyogó csillagát, Lise Davidsent. (Az operaház homlokzatán az adott előadást beharangozó neonfények ennek megfelelően hirdetik az eseményt: Lise auf Naxos.) A végeredmény: egy jól működő, szórakoztató, egészében örvendetes színvonalú előadás, néhány kiváló alakítással.