zene / előadás
2009. 07. 02.
Az ember – szakadék – mondja Wozzeck. „A rendezés szakadék az opera és a nézők közt” – mely olyannyira elidegenít, hogy már Wozzecket sem sajnáljuk. Ahogy a kisfiút sem sajnáljuk, hiszen nem a pajtásai kiáltanak rá – Te, az anyád halott! – hanem magnóról hallatszik a groteszk gyermekdal, miközben a Bolond a kezébe adja a borotvapengét.
2009. 06. 27.
Az experimentális zene legnagyobb erénye, hogy mindig képes újat mutatni: experimentális koncerten a zenei konvenciók váratlanul eltűnnek, a néző egyszer csak azon kapja magát, hogy voltaképp már rég elvonatkoztatott a hangszerek és a dallamok, ritmusok világától. Mégis, csodálatos, hogy egyes művészek képesek arra, hogy alkalmasint valódi, konvenciók nélkül elemi dallamokat és ritmusokat idézzenek meg…
2009. 06. 24.
A Moszkvai Helikon Színház már-már állandó vendége a Miskolci „Bartók+…” Nemzetközi Operafesztiválnak, a tavalyi évhez hasonlóan idén is két előadást hoztak a tizenegy napos rendezvénysorozatra. A + jel után most Bécs szerepelt, így nem csak az első, Haydn, Mozart és Beethoven nevéhez köthető, hanem a Schönberg, Webern és Berg által fémjelezett második bécsi iskola zeneszerzőinek művei is terítékre kerültek a fesztiválon.
2009. 06. 09.
Akik ismerik a fentebbi című Boris Vian-írást, talán megbocsátják a jelen metaforikus zagyvaságot. A Pekingi Szimfonikus Zenekar előadása mindenesetre több ponton is erős kérdéseket vetett fel a műértő közönségnek. A játékuk tökéletes volt, a repertoár elképesztően változatos, gyakorlatilag mindent tudtak. Valami mégis hiányzott...
2009. 05. 28.
Szinte már hagyományba illően New York-i együttest hallottunk: minimál dobfelszerelésen eszméletlen fantáziával megáldott dobos, hasonlóan zseniális bőgős, s a fúvósok is hangszerük lehetőségeinek határát kutatták.
2009. 05. 26.
A Művészetek Palotájánál egyetlen méltóbb helyszínen lehetett volna előadni a Hollerung Gábor „Énekel az ország” sorozatában szereplő, általa vezényelt, közel félezer énekhanggal és szimfonikus zenekarral megszólaló Beethoven-misét, a Missa Solemnist…
2009. 05. 24.
A recesszió kellős közepén csodák-csodájára undergroundéknál is témává vált a – módfelett nagybetűs – Válság. A rendezvény neve inverz tipográfiával íródott, talán egyszerűen csak egy szójátékról van szó, mindenesetre a várttal ellentétben kevesebb protestálás, a jeles alkalom tiszteletére viszont annál több kiváló zenei produkció düböröghette végig a Gyár nagytermét.
2009. 05. 13.
Kifelé araszolva az előadóteremből csupa mosolyt látni, a sosem némuló muzsika mosolyát minden arcon. És a dedikáció helyét kereső pillantásokba egyszerre más, mégis ugyanazon pillantás költözik: a hintót keresik kutatva, hogy kifogják belőle a lovakat, és maguk húzzák Maria kocsiját egészen a vendégfogadóig…
2009. 04. 26.
Különböző ízlésekről és zenehallgatási szokásokról is szó lesz a Victor Bailey Group Millenáris Teátrumban tartott koncertjéről beszámoló, némiképp rosszmájúra sikeredett kritikában, mely egyszersmind a dolgok maradandóságát kérdőjelezi meg, s így elkerülhetetlenül a filozófia irányába sodródik...
2009. 04. 23.
Mozart-áriákat hallhattunk ízesítve Gluck-kal és keretbe foglalva Haydn g-moll (A tyúk) és C-dúr (A medve) szimfóniáival. Nem mondhatom, hogy kabarétréfa a súlyuk és a tartalmuk, de az az igazság, hogy nagyon jól lehetett szórakozni az est folyamán.
