zene / interjú
2022. 12. 31.
A Svájcban élő Váradi Helga tevékenységében a zenész, a kutató, a szerző és a menedzser minőségeit egyesíti: nemrég megjelent könyvében például levéltári anyagok, zenei felvételek és modern művészfotók segítségével mutatja be Beethoven és a Halhatatlan Kedves egy lehetséges történetét. Művészeti tevékenysége mellett februártól a Luzerni Színház vezető szervezői tisztét tölti be. Munkájában nemcsak sokrétű hangszeres tanulmányaira, hanem kultúrmenedzseri képzettségére is támaszkodhat, a legfontosabbnak mégis a kapcsolódásokat és kölcsönhatásokat tartja.
2022. 12. 21.
Szabó Barna zenéjét a pandémia alatt ismertem meg. A magyar vokális iskolán nevelkedett, nagyon agilis, archaizáló-összegező zeneszerző. Elsősorban kórusműveket komponál.
2022. 12. 04.
Sőrés Zsoltot az elektronikus zenére különösen érzékeny költőként ismertem meg körülbelül a rendszerváltás idején. Eleinte inkább a Tilos Rádió szerkesztőjeként figyeltem fel rá, később a szemem előtt vált – Ahad néven is – az elektronikus zene, a zajköltészet, a sound-performance és a zajimprovizáció avatott mesterévé. Ma Berlinben él.
2022. 11. 11.
Solti Árpáddal sosem találkoztam személyesen, és a zenéjét is csak akkor ismertem meg, amikor őt más zeneszerzők ajánlották. A hazai koncertéletben ritkán vesz részt, külföldön él. A körkérdésre rövid, karakán válaszokat adott. A zenéje különlegessége miatt mindenképpen számon kell őt tartanunk.
2022. 11. 01.
Nyerges András neve többeknek csenghet ismerősen, mint azt bárki gondolná. A Pannónia Filmstúdió Rajz- és Bábfilm Főosztályának munkatársaként olyan rajzfilmek hangmérnöke volt, mint a Mirr-Murr kandúr kalandjai, A legkisebb ugrifüles, Misi Mókus kalandjai, A kockásfülű nyúl, Magyar népmesék (amelynek ikonikus főcímzenéjét is ő rögzítette a Kaláka zenekarral), Sebaj Tóbiás, Varjúdombi mesék, Macskafogó, Vili a veréb, Az erdő kapitánya és még hosszan lehetne sorolni azon sorozatokat, amelyek nevéhez fűződnek. Azonban András életműve ennél sokkal összetettebb. A Balázs Béla és Artisjus-díjas hangmérnök, A Magyar Hangkultúra Mestere, zenei rendező, hangrendszer-tervező, audiokonzultáns, oktató olyan személyiség, akit feltétlen érdemes jobban is megismerni.
2022. 10. 11.
Sándor Lászlónak előbb ismertem a hírét, mint a zenéjét. Nagyon sokat publikáló, és már fiatalon is legendás szerző. Foglalkozik botanikával is. A messiaeni hagyományokat folytatja: elmélyült a liturgikus zenében, és direkt módon reflektál természeti jelenségekre.
2022. 09. 26.
Kecskeméten született, Szegeden és Romániában tanult, Chicagóban lakik. Vizin Viktória ünnepelt mezzoszopránként járja a világ nagy operaházait, a hagyományos operarepertoár lírai és drámai szerepei mellett kortárs művekben is elismerés övezi.
2022. 08. 25.
Nagy Ákosnak nem is a zenéjét ismertem meg előbb, hanem a szövegét. Itt a Prae-ben jelent meg vele egy interjú, ami fölkeltette az érdeklődésemet a zenéje iránt. A szintetizáló, mindent befogadó komponisták közé tartozik, melynek zenetörténeti toposzai Palestrina, Bach, Beethoven, Bartók Ligeti, stb. Évente kelt feltűnést egy vagy több kompozícióval. Műveit az összes hazai kortárszenei fórumon játsszák. A komponálás mellett zenél, tanít, kutat, ír.
2022. 08. 15.
Zombola Péter, a Debreceni Zeneművészeti Egyetem Zeneművészeti Karának, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Zenei Intézetének docense, magyar és külföldi fesztiválokon és kurzusokon egyaránt otthonosan mozog. Oratóriumtól a reklámzenéig sok műfajban kipróbálta magát, és darabjai sorra gyűjtik be a különféle elismeréseket.
2022. 08. 09.
Mezei Szilárd zenéjére az ezredforduló budapesti underground koncertjein figyeltem fel. A népzene felől érkezett az experimentális zene területére egy kis free jazz kitérővel. Noha ő kifejezetten a közösségi műfajokra alapoz, mégis vannak egyéni megoldásai, mint amilyen a Gyémántrét. Zenéje mindenképpen szélesebb figyelmet érdemel.
