irodalom
2025. 03. 14.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárral és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárral állami elismeréseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban csütörtökön.
2025. 03. 12.
Ahogyan a forma is képlékeny, az elbeszélői stílus is a komolyság-farsz mezsgyéjén mozog. A narrátor Zsombor részletekbe menő őszinteséggel vall életéről, és egyszerre távolságtartó gúnnyal bohózatot csinál abból. Szüntelenül elemzi, értékeli minden mozzanatát. Halmozott önreflexió, amely gyakran önmarcangolásba torkollik. Zsombor, aki leginkább csak magasrepülésben vagy abszolút mélységekben tud létezni, a férfiasságról is végletekben gondolkozik - Geiszt Hanna kritikája.
2025. 03. 07.
Esztétikai és érzelmi síkon egyaránt intenzív estének lehettek részesei azok, akik február 24-én a közönség soraiban ültek a Horváth Florencia költő, a prae.hu főszerkesztő-helyettese és Karádi Gergő, a Sorbonne Sexual énekese által megálmodott Valójában senki újabb előadásán a Három Hollóban. Az irodalom, zene és színház találkozásából létrejött előadást ezúttal egy, Deák Dóra műsorvezető által moderált beszélgetés követte, amelyen nemcsak az alkotók, hanem keresztes zoltán pszichiáter és az underdogimages frissen megjelent fotóalbum szerzője is részt vett.
2025. 03. 06.
Tandori Dezső (1938-2019) első verseskötetét, az 1968-ban megjelent Töredék Hamletnek címűt a modern magyar irodalom egyik jelentős fordulataként, „paradigmaváltásaként” szokás tárgyalni, és ami a versek „tartalmi szintjét”, a filozofikusságot, a gondolatiságot valamint fogalmiságot illeti, egyáltalán nem alaptalanul. Viszont úgy érzem, hogy az irodalomtörténeti köztudatban mintha nem eléggé lenne benne az a tény, hogy a Töredék Hamletnek versformái alapjában véve hagyományosak, szinte klasszikusak. Mivel úgy tudom, hogy a Töredék... verseit ebből a szempontból még nem feltétlenül vizsgálták, úgy éreztem, mindenképpen érdemes rá sort kerítenem. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának újabb írását olvashatják.
2025. 03. 04.
Krasznahorkai László Firenzében járt március első hétvégéjén, a TESTO (come si diventa un libro) című évente megrendezett irodalmi esemény keretén belül hívták meg a városba, mivel elkészült Megy a világ (Avanti va il mondo) című kötetének olasz fordítása.
2025. 03. 04.
A Megváltás vég nélkül című kötetről Imreh András kérdezte a szerzőt, február 18-án, a Három Hóllóban. A beszélgetés során előkerült a költészethez fűződő viszony, a verstan, valamint korábbi kötetekről és a fordításról is szó esett. Az est kellemes hangulatban telt, komoly szakmai mélységekbe merültek a szereplők, de végig követhető és izgalmas maradt a beszélgetés.
2025. 02. 27.
A Fővárosi Nagycirkusz Artista Café sorozatának februári alkalma a cirkusz és Jókai köré szerveződött. A február 20-i eseményen Almássy Balázs irodalmár, Balogh Tibor színházi író és dramaturg, Perczel Olivér társadalomtörténész, Szonday Szandra cirkusztörténész és Fekete Péter főigazgató beszélgetését és előadását hallhattuk Pál Dániel Levente vezetésével. Az este tematikája a Jókai bicentenáriumhoz kapcsolódva a 19. századi cirkuszi világot járta körül.
2025. 02. 23.
Február 9. és 16. között harmadik alkalommal rendezték meg a Csak ezt az 1-et kértem! feminista fesztivált. A rendezvénysorozat több helyszínen, széles programpalettával várta az érdeklődőket. A fesztivál keretében öt költő, Fancsali Kinga, Kali Ágnes, Kállay Eszter, Kustos Júlia és Pászthy-Lénárt Flóra olvasott fel február 12-én, a zenét Szegedi Fanni biztosította.
2025. 02. 16.
Előkészületben lévő regényrészleteket hallhattunk február 11-én, egy rendhagyó felolvasóesten a Magvető kávézóban, ahol Kiss Tibor Noé írószemináriumának résztvevői, valamint a műhelyvezető két közeli barátja olvasott fel, illetve ő maga is bepillantást engedett megjelenés előtt álló művébe.
2025. 02. 11.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Lőrincz Csongor válaszait olvashatják.
