irodalom

Idén 5. alkalommal hirdették meg a Mastercard Alkotótárs ösztöndíjat, amely a legalább egy vagy két verses- vagy prózakötettel rendelkező alkotók munkatervét díjazza, és egy férfi, valamint egy női alkotónak biztosít fejenként 3-3 millió forintot az alkotáshoz. Idén 53 pályázat érkezett, amelyből a zsűri végül Harag Anita és Biró Zsombor Aurél pályázatát díjazta. Az átadóesemény nem a megszokott körülmények között zajlott. 

Az avantgárd és neoavantgárd érdeklődés felől különböző experimentális szövegalkotási eljárásokat már ismer a magyar irodalom. Hazai viszonylatban mégis meglehetősen kevés próbálkozást láthatunk olyan szöveggeneráló, elektronikus vagy digitális versalkotó megoldásokra, amelyek elérhetőek lennének az ezt kutatni vagy akár csak élvezni vágyó közönség számára - Bordás Máté műhelyesszéje.

Fancsali Kinga első verseskötetét, mely a Nem a haláltól címet kapta, március óta veheti kezébe az olvasó. A fiatal költő húsbavágóan idézi meg a gyermekkort, a traumákat, a szexualitást, vagy az öngyilkossági gondolatokat. A prae.hu erről, inspirációiról, és még többről kérdezte a szerzőt.

Nagyszabású emléknapot tartottak az ELTE Esztétika Tanszékén a március végén elhunyt Tolnai Ottó tiszteletére. Négy kerekasztal-beszélgetéssel emlékeztek meg róla, valamint lírai és prózai munkásságáról, a színház- és képzőművészethez fűződő viszonyáról,  az általa kialakított világról, Tolnai-univerzumról. A beszélgetések végeztével pedig egy színielőadást vetítettek le, ami Tolnai egyik kötetén alapult. Az emléknapról készült tudósítás második részét közöljük.

Vas István költészetében sokat esik az eső, sok a köd, a szürkeség. Most két látványosan és nemesen szürke versről szeretnék írni, az egyik a Medárd, a másik a később íródott Novemberi helyzetkép. A Medárd így kezdődik: „Köröskörül izgalmas szürkeség.” A Novemberi… ezzel a sorral indít: „Az elkésett vénasszonyok nyara / Is eltündöklött már.” A korábban íródott mű tíz és tizenegy szótagos jambussorokból épül fel, tehát szépen időmértékes, még a későbbi vers szabadversnek mondható, bár akadnak benne időmértékesnek felfogható részek. Vas István 1983-as Ráérünk című kötetében több hasonló szabadvers-szerűség található.