irodalom

A Nobel-díjjal Krasznahorkai László írói szolidaritását, sajátos együttérző képességét, prófétai látásmódját, a látnoki hangvételt és jellegzetes nyelvi teremtőerejét ismerték el - mondta az MTI-nek Zsadányi Edit, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyetemi docense, az író monográfusa. Tarr Béla filmrendező örömét fejezte ki, hogy Krasznahorkai László írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia.

Az Élet és irodalom legfrissebb lapszámának szépirodalomról szóló egysége tematikai szempontból leginkább a viszontagságok és tragédiák elbeszélhetőségének módozatait járja körül, amint arról a visszatérő gyászfeldolgozás és elengedés témája is árulkodik.

A Jókai 200 emlékév hivatalos programsorozatának részeként csütörtökön és pénteken rendezi meg a Jókai200 - 24 órás felolvasás elnevezésű programot a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), az eseményhez több kulturális intézmény, partnerszervezet, háttérintézmény, iskola és Jókai Mórhoz kötődő helyszín is csatlakozik.  

Messziről indítom ezt a kritikát, de azt hiszem, így lesz értelme: „Mindig is ezt becsültem az irodalomban: / a kérlelhetetlen, céltudatos önelvűségét” – írja Keresztesi József Szabadság mozi című kötetében, az Elengedni az irodalmat című versben. A kontextusból kiemelt részlet tartalmával nem értek egyet. Sem magában, és főképp nem a vers, a kötet egészét tekintve. Nem mintha az lenne a dolgom, hogy a szövegek morális vetületét vizsgáljam, és talán furcsa ezzel indítani, de a kötet egyik vakfoltja mindvégig az volt számomra, hogy mi nincs renden – a formán, a struktúrán, a stilisztikán túl. Merthogy ezekben is vannak kivetnivalóim, amelyeket rendre taglalok később.

Új korszak vette kezdetét a szombathelyi székhelyű Életünk irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat időszámításában. A rendhagyó lapszámbemutató a pályakezdést, a személyes találkozásokat és a szakmai párbeszédet helyezte középpontba.