bezár
 

film

2015. 06. 30.
Mindig is kísérletező típus voltam
Interjú Horváth Máriával a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Generációk nőttek fel a legendás Magyar népmesék sorozaton, amelynek közel 50 epizódja köszönhető neki. Horváth Mária, illetve, ahogy Kecskeméten mindenki szólítja: Horimari, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió egyik alapító tagja, ahol 1971 óta dolgozik animátorként, rajzolóként, animációs rendezőként. Az elmúlt években párhuzamosan dolgozott két 3D-s tévésorozaton, A Négyszögletű Kerek Erdőn, illetve a Cigánymeséken.

Az utóbbiról a KAFF kísérőprogramjaként kiállítás is nyílt a Művész Kávézóban, ahol a sorozat néhány képkockája látható festményhatású printeken. A Cigánymesék nemrégiben Velencéből hozhatta el a „Legjobb tévésorozat fiataloknak” és a „Legjobb filmzene” díját a Cartoons on the bay fesztiválról, ahol a sorozatot külön méltatták a hagyományos animáció és a digitális technika ötvözése miatt. A KAFF-on Mari arról is mesélt nekünk, milyen volt számára az átállás a kézzel készített rajzfilmről a 3D-re. Röviddel a beszélgetésünk után, a KAFF díjátadóján a Doja, a cigány tündér című epizód megkapta a fesztivál „A legjobb 3D-nek” járó díjat, és az evangélikus egyház Különdíját is.

PRAE.HU: Honnan jött az ötlet, hogy cigány meséket vigyetek animációra?

Amikor elkészült a Magyar népmesék 100. epizódja, és befejeztük a sorozatot, Eszter lányom megkérdezte tőlem, hogy miért nem készítek most cigány meséket? Már korábban is gondolkodtam ezen, de ekkor éreztem azt, eljött el az ideje. Szerintem mi azzal tudunk segíteni a cigányság problémáin, hogy a kultúrájukat, a meséiket, a gyönyörű képeiket, zenéiket felmutatjuk.

PRAE.HU: Kinek szántad a sorozatot, a cigány vagy a nem-cigány közönségnek?

Néhány napja a Művész Kávézóban a kiállításomat egy cigány festő nyitotta meg, Kunhegyesi Feri, ő azt mondta, hogy ő a Magyar népmeséken nőtt fel, milyen jó lenne, ha a következő generáció pedig a Cigány népmeséken cseperedne fel! Tehát a célközönség magyar is, cigány is. Szerintem ez egy érdekes és fontos üzenet.

4

Cigánymesék

PRAE.HU: A filmekben nagyon izgalmasan használod a cigány népművészeti motívumokat. Végeztél-e gyűjtést, hogy ezt a látványos világot meg tudd jeleníteni?

Próbáltam olyan hiteles emberekkel körbevenni a munkámat, akik biztosítékot jelentettek számomra, hogy jó úton vagyok. Nagyon sok segítségem volt: segített egy szociológus, Vajda Imre, a viselettörténet kapcsán Varga Erikát, a Romani Design stúdió vezetőjét kérdeztem meg. A meséket Szécsi Magda írónő írta. A látványvilág kialakítása előtt rengeteg cigány festő munkáját végignéztem. Kecskeméten, a Magyar Naiv Művészek Múzeumában láttam Orsós Teréz képeit. Az ő munkája ragadott meg figurálisan, és azért is, mert azt éreztem, hogy az ő munkáit tudnám legjobban áttenni filmre. Így hát megkerestem Pécsett, találkozót kértem.

„Csöndbunda teremtette
Bagolyszemű nyúl szülötte
Bundagallér, köpönyeg.
Mesélek, ha van kinek.”

A zenészekkel való közös munka pedig úgy indult, hogy megkaptam ezt a kis mesekezdőt Vidák Istvántól. Egyszer meséltem neki a terveimről, és ő egyből adott nekem egy ilyen mesekezdőt, amit ő gyűjtött egy cigányembertől, aki mindig így vezette be a meséit. Ez annyira megtetszett, hogy az a gondolatom támadt, ezt kellene megzenésíteni főcímnek. Hirdettünk egy országos pályázatot ennek a mondókának a megzenésítésére, egy húsz másodperces szignálzenére. Legalább huszonöt pályázat érkezett, ezek közül választottam Oláh Józsefet, ő a Parno Graszt vezetője. Az is benne volt a pályázati kiírásban, hogy a nyertes készítheti el a filmzenét is. Így kerültem kapcsolatba a zenészekkel, akik korábban még nem próbálkoztak ilyesmivel, de az első filmzenéjükért most díjat kaptak Velencében. Nagyon jó volt együtt dolgozni velük. Én egyébként mindig csak úgy tudok dolgozni, ha baráti kapcsolatok alakulnak ki a munka folyamán. Ez számomra alapszükséglet, mindig is így volt, bármit csináltam, nemcsak az animációban, hanem a bábos munkáimnál is.

ördög

Cigánymesék: A cigányasszony meg az ördög

PRAE.HU: Részt vettél a mesék kiválasztásában is?

Persze, rengeteg témát válogattam mesegyűjtésekből. Azt a hármat, amit eddig adaptáltunk, Szécsi Magda írta. Most már nagyjából megvan a következő epizódok útja is. Van olyan mese, amelyik csak féloldalnyi, de nagyon szép gondolat van benne, az is előfordul, hogy két mesét összerakok, mert úgy lesz belőle teljesebb film. Ha a történet rövid, de van egy nagyon jó magja, akkor egy kicsit kibővítjük. Úgy érzem, a mesék Nyakó Juli előadásában különösen jól hangzanak.

PRAE.HU: Hogyan alkotsz meg gonosz karaktereket, például hogyan álmodtad meg a föld alól előbújó gonosz figurákat a Doja, a cigány tündér című epizódban?

Szécsi Magda leírása alapján képzetem el a hosszú nyakú, pókokhoz hasonlító furcsa rémeket. Közben arra kellett vigyázni, hogy azért nagyon ijesztőek ne legyenek. Minden filmemet gyerekeknek és felnőtteknek is készítem egyszerre. Számomra mindig szempont volt, hogy olyan nívót és egy olyan értelmezést alakítsak ki, amihez mindkét korosztály tud kapcsolódni. A gyerekek annyira okosak, szerintem mindenből kiolvassák, amire szükségük van.

kiállítás

A Cigánymesék című kiállítás a Művész Kávézóban

PRAE.HU: Szerinted miben különböznek leginkább a cigány és a magyar népmesék?

A magyar népmesék teljesen máshogy építkeznek, más a dramaturgiájuk, a történetek végén mindig van megoldás, megnyugvás. Szerintem a cigány népmesék érzelmesebbek, reálisabbak, ugyanakkor elvontabbak, ezek a furcsa dolgok keverednek a történetekben. Szerintem nagyon elgondolkodtatók, mert egy kicsit mindig nyitva van hagyva a történet vége. Volt egy érdekes tapasztalatom: A cigányasszony meg az ördögről sokan mondták, hogy nem való kisgyerekeknek. Hozzánk, a Stúdióba nagyon sok gyerek jön. Amikor megnézték ezt az epizódot, kiderült, hogy ők nem azt látják, hogy milyen borzasztó, hogy az édesanya meggyfává változott.  Az egyik kislány azt mondta, hogy „de jó, mégis felnevelte a 13 gyerekét!”  Ők egészen másképp látnak és értenek, mint mi, felnőttek.

PRAE.HU: Úgy érted, hogy szerinted nem kellene annyira félteni a gyerekeket a szomorú jelenetektől?

Így van. Szerintem lehet nekik ilyesmit is mutatni, mindig az a fontos, hogy utána beszélgetni kell velük arról, amit láttak.

mari

Horváth Mari (kép: mediatanacs.blog.hu)

PRAE.HU: Hány epizód készül a Cigánymesékből?

Eddig három rész készült el, A cigányasszony meg az ördög a cigánymeggy legendájáról, a Doja, a cigány tündér a cigányság szétszóródásáról, vándorlásáról, a harmadik, a Káló, a cigánylegény szerelemről, csábításról, hűségről szól. Mindez nagyon sok munka volt, és egy egészen kicsi, ötfős stábbal dolgoztunk rajta. Ha folytatni szeretnénk, akkor még legalább öt-tíz embert fel kéne vennünk a stúdióba. Olyan szakemberek, lelkes fiatalok kellenének, akik ismerik a digitális technikát, amit használunk, és tudnak benne mozgatni. Tehát most az a terv, hogy embereket veszünk fel, ha ez sikerül, akkor körülbelül két év alatt el tudnánk készíteni még tíz részt. Egy féléves képzés fog indulni a stúdióban, már nagyjából összeállt, hogy kik, milyen metódus szerint tanítanának, most arra várunk, hogy fiatalok jelentkezzenek animátornak, hátteresnek. Sok feladat lenne, remélem, hogy fél év alatt sikerül olyan fiatalokat toborozni, akikkel jó lesz együtt dolgozni.

A cigányasszony meg az ördög című epizód

PRAE.HU: A KAFF alatt sok vetítésen felbukkantál, jó pár filmblokkot végignéztél. Mik voltak az idei kedvenceid?

Sok tetszett! Szerintem nagyon jók a MOMÉ-ról kijött fiatalok, szép filmeket csinálnak. Nekem Ducki Tomek filmje, a Fürdő az egyik kedvencem, nagyon szeretem. A külföldi filmek közül az egyik zsűritag, Yamamura Koji filmjeit néztem most meg, és úgy érzem, hogy ha mást nem láttam volna, akkor is boldog lennék. Nagyon érzékenyek az alkotásai, érezni lehet a keze meg a szíve munkáját minden kockán. Én szeretem, hogyha érzelmileg érintve vagyok, mikor nézek egy filmet, és az ő munkái nagyon meghatóak voltak.

Magyar népmesék: Cerceruska című epizódja 2002-ből

PRAE.HU: A fesztiválon kívül is nyomon követed a kortárs animáció alakulását?

Persze, abszolút, sőt, a technikai újdonságok is érdekeltek, korábban és most is. Mi már a Magyar népmesék utolsó részeit is digitálisan készítettük el. Ez azt jelenti, hogy a ceruzával készült rajzokat beszkenneltük, a kifestés és az operatőri munka már számítógépen készült. Hat évvel ezelőtt került a stúdiónkba Tóth-Pócs Roland, ő volt az Egon és Dönci egyik vezető animátora. Vele kezdtünk együtt dolgozni, neki köszönhetem, hogy megszerettem a 3D-t, mint lehetőséget. Nagyon jó együtt dolgozni Rolanddal, a kis csapatával, illetve Neuberger Gizella háttérfestővel és az animátorommal, Balajthy Lászlóval.  

PRAE.HU: Most már csak digitális technikát használsz, vagy vegyíted az analóggal?

Digitálisat, de ezekben a filmekben nagyon sok kézi technika van. A Cigánymesékben például a figurák felületei, a hátterek mind-mind kézzel festettek. Ragaszkodom ahhoz, hogy érezni lehessen a kézi munkát minden kockán. Ebben a sorozatban keveredik a 2D és a 3D: a hátterek síkban, de a figurák térben vannak. Először elkészítjük őket úgy, mintha szobrok lennének, teljesen körüljárhatóan. Ezután lefejtjük a felületüket (úgy képzeld el, mintha megnyúznánk egy állatot), ezt kinyomtatjuk, kézzel megfestjük. Ezt vissza lehet rakni a figurára, majd becsontozzuk és mozgathatóvá tesszük a figurát. Tehát ettől kezdve már úgy lehet mozgatni őket, hogy minden festett felületi elem rajtuk van. Ezért van az, hogy a cigányasszonynak mindenféle mintás, rózsás szoknyája lehet.

négyszögletű

A Négyszölegtű Kerek Erdő: Vacskamati virágja

PRAE.HU: A Négyszögletű Kerek Erdőnél is ezt a technikát használtátok?

Ehhez egy kis terepasztalt építettünk, az egész  olyan, mint egy kis bábszínház. Ezekben a tervezőprogramokban bármit elkészíthetsz, amit csak akarsz. A 3D felkínál lehetőségeket, csak jól kell dönteni, mit mire használjon az ember. Én már semmilyen technikai dologtól nem idegenkedem! Kísérletező típus voltam mindig is, szeretek új dolgokat kipróbálni. Amikor még a 35 mm-es film volt, akkor is mindenféléken járt az eszem.

PRAE.HU: Az animáció mellett milyen területen szoktál még dolgozni?

Sokat dolgozom bábszínházban is, minden évben van egy bábos munkám, látványt, színpadképet, bábokat tervezek egy-egy előadáshoz. Gyakran dolgozom együtt Bartal Kiss Rita bábrendező barátnőmmel, én foglalkozom a munka vizuális részével, ő pedig a dramaturgiával, színészvezetéssel.

bábok

Bartal Kiss Rita bábkiállítása a KAFF-on Zsebkendőnyi királyság címmel

PRAE.HU: Eredetileg ötvösként végeztél. Hogyan vezetett az utad az animációhoz?

Akkor alakult a Kecskeméti Stúdió, azt hiszem, kalandvágyból kerültem oda. A mozgás mindig érdekelt, rengeteget krokiztam. Akkoriban csak a Mézga családot meg a Gusztávot láttam a tévében, és amikor Kovásznai György Fény és árnyék című filmjét megnéztem, ütős hangszerre dinamikusan mozgatott fekete-fehér rajzokkal, rácsodálkoztam, hogy „hoppá, ilyet is lehet?”  Akkor elkezdett nagyon érdekelni, hogy milyen érdekes lehetőségeket tartogat az animáció. A technikát már a stúdióban tanultam meg, volt egy képzés, amikor tizenöten összejöttünk, és mindenki próbálhatta magát, hogy miben jó. Én is mindenfélét csináltam, háttereztem, festettem, rajzoltam, animáltam, reklámfilmen dolgoztam, forgatókönyvet rajzoltam, figurákat terveztem. Ez volt a mi iskolánk, mert akkor még nem volt animációs oktatás az egyetemeken.

Zöldfa utca 66.

PRAE.HU: Rengeteg animációt készítettél, melyik az, amelyik mégis a legközelebb áll a szívedhez?

Mindent szeretettel csinálok, mert azt hiszem, csak úgy lehet dolgozni, ha az ember nagyon szereti, amit csinál. Talán a legkedvesebb filmem az a Zöldfa utca 66., ’92-ben készült, hatalmas szabadságvággyal, és mindent kipróbáltam benne, különböző technikai dolgokat. Van benne tárgymozgatás, pixilláció, gyerekszereplők, falfestés, sok játékos ötlet, és mindez 35 mm-es filmen. Egy barátnőm udvarában forgattunk. Senki nem szólt bele, de mégis, az egész Stúdió ott volt és segített. És hát A Négyszögletű Kerek Erdő lakói is már olyanok, mintha régi ismerőseink lennének, már tudjuk, mire hogy reagálna Lajos vagy Mikkamakka, hogy viselkedne Aromó vagy Vacskamati, és mit szólna Dömdödöm. Azt hiszem, azt mondaná, dömdödöm.

nyomtat

További írások a rovatból

Szilágyi Zsófia: Egy nap
Nagypál Orsi: Nyitva
Stefanie Brockhaus és Andreas Wolff filmje, A költőnő a Verzión
A 15. VERZIÓ Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválról

Más művészeti ágakról

gyerek

Életrevaló Képeink
Kiállítás a hátrányos helyzetű gyerekek önkifejezésének fejlesztése céljából
A zenészgörcs, avagy fokális disztónia kezelése
irodalom

huszonegyedik #1 huszonegyedik #1
Mire jó a történetmondás? Katasztrófafilmek, iPhuck és az irodalom


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés