bezár
 

irodalom

2018. 04. 21.
A király új köntösben
Beszélgetés Nádasdy Ádámmal és Várady Szabolccsal a IV. Henrik kapcsán 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
„Ez az én kései korszakom” – jegyezte meg viccesen Nádasdy Ádám, reflektálva Várady Szabolcs azon kritikájára, hogy legújabb fordításában, a IV. Henrikben következetesen elhagyja a rímeket függetlenül attól, hogy az eredeti változatban Shakespeare rímeltette-e a sorokat. A 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál második napjának zárásaként a két műfordító kerekasztal-beszélgetésre invitálta az érdeklődőket a Supka Géza terembe.

A késői időpont ellenére sokan voltak kíváncsiak a Shakespeare-fordítások kapcsán szervezett beszélgetésre, ami kiváló alkalmat adott arra is, hogy bemutassák Nádasdy Ádám legújabb kötetét, ami négy Shakespeare-fordítást tartalmaz. Nem egyszerű újrafordításokról van szó, a kötetben szereplő összes dráma megrendelésre kapott új nyelvezetet. A velencei kalmárt a Pesti Színház, míg a Lear királyt a székesfehérvári Vörösmarty Színház vitte színre. Talán csak a Szeget szeggel lóg ki a sorból, amire bár többen jelentkeztek, végül sehol nem mutatták be ebben a fordításban. A IV. Henrik 1-2., ami köré a beszélgetés is szerveződött, az Örkény Színházban látható, egy előadásba sűrítve, jelentős húzásokkal.

Schiller Mariann, Várady Szabolcs és Nádasdy Ádám

Schiller Mariann, az est moderátora egy rövid bevezető után máris Várady Szabolcshoz fordult azzal a kérdéssel, hogy miért van szükség újrafordításra, vagy miért problematikus egy olyan művet elővenni, aminek a klasszikus fordítása erősen él a köztudatban. Várady felhívta a figyelmet arra a pár éve újraéledő színházi gyakorlatra, miszerint a rendezők szeretik újrafordíttatni a szövegeket, amiket utána tökéletesen fel tudnak használni a koncepciójuk megvalósításához. Vannak azonban olyan drámák, amikhez egy fordító nem mer hozzányúlni, mert annyira ismert egy-egy szövegváltozatuk.

Valószínűleg így volt ez a IV. Henrik esetében is, ami a mai napig a Vas István-féle változatban él a köztudatban. Ráadásul ennek a fordításnak a kánonbéli szerepét az is erősíti, hogy Vas előtt magyarul mindössze Lévai József nyúlt hozzá ehhez a szöveghez.

Nádasdy Ádám saját élményeit felelevenítve mesélt arról, hogy a szakmán belüli konfliktusok is hátráltathatják a fordítókat. Első Shakespeare-fordításánál például maga Mészöly Dezső – akinek szintén számos magyar nyelvű Shakespeare-drámát köszönhetünk – bírálta a Hamlet miatt. Mészölynek nem a fordítással volt baja, el is ismerte, hogy jól meg van csinálva, a fordítói tevékenységgel magával voltak gondjai. Egyik fordító sem szereti ugyanis, ha felülírják.

Várady Szabolcs és Nádasdy Ádám

Hogy érzékeltessék a régi és az új fordítás közötti különbséget, a beszélgetés résztvevői összevetették a szövegek bizonyos pontjait az eredeti verzióval, illetve a korábbi fordítással. Ahogyan az egy Nádasdy-előadáson már megszokott, ebbe az összehasonlításba a hallgatóságot is bevonták, kiosztmányon követhettük az egyes változásokat, egymás mellé téve az angol eredetit, a Vas-, illetve a Nádasdy-fordítást.

Bár Várady Szabolcsra hárult a feladat, hogy a mesterének tekintett Vas István „védője” legyen, ő maga is elismerte, hogy vannak olyan kifejezések, amikre kifejezetten ráfér, ha leporolják, ugyanakkor Nádasdy Ádám megjegyezte, hogy a régies beszédmód tudatos archaizálás eredménye is lehetett, ahogy fogalmazott, a fordító a szöveget „kosztümösnek képzelte”.

Az elemzés során több pontot is érintettek, ezek közül az egyik legfontosabb a nevek kérdése volt. Nádasdy Ádám változatában a beszédes nevek inkább közelítenek az angol eredetihez, és arra próbálnak visszautalni, míg Vas István mintha szabadabban kezelné a névválasztást. Talán egyedül Lady Percy és Hotspur kapcsán rugaszkodik el jobban Nádasdy, Katalin a jelenlegi hercegnére utal, Szélvész pedig a hevességre, amit a Hotspur sugall. Várady itt kritikával élt Nádasdyval szemben, megjegyezve, hogy eltolódik a jelentés Szélvész esetében, mert nem feleltethető meg a heves vagy felfortyan szinonimájának, ami pedig jobban illene erre a karakterre.

Nádasdy Ádám

A másik sarkalatos pont a tegeződés kérdése volt, amire Nádasdy Ádám rendszeresen felhívja a figyelmet. Ugyanis ha a mai nyelv felé közeledik szöveg szintjén, akkor figyelembe kell vennie a mai társadalmat is, tehát elképzelhetetlen például, hogy ma egy úr letegezzen egy öreg kocsmárosnét. Ezért aztán az új fordítás szabadabban kezeli a tegező-magázó viszonyokat az eredetihez viszonyítva.

Mivel az új fordítás kapcsán az új értelmi rétegek is jelentős szerepet kapnak, talán nem meglepő, hogy Nádasdy egy-egy sorral megtoldott néhány megszólalást – ezt kizárólag a jobb érthetőség okán tette. A szöveg mégis összevethető maradt a régi változattal, ugyanis a sorok számozása az eredetit követi.

Bár az egyes elemzett részek megtárgyalása rendre arra próbált kifutni, hogy a régi, vagy az új változat jobb-e, Nádasdy Ádám végül levonta a tanulságot megjegyezve, hogy mindegyiknek helye van, az eltérések a programkülönbségek miatt vannak. És hogy mégsem annyira különböző a két vizsgált fordítás, mint amennyire látszik, abban mérhető leginkább, hogy a színházak rendre két változat szövegeiből teszik össze a saját előadásukat. Legjobb példa erre a székesfehérvári Lear király, ahol az idősebb generáció Vörösmarty nyelvén szólalt meg, a fiatalabb pedig Nádasdyén, a darab végére azonban szinte teljesen összemosódtak és az utóbbi szövegváltozat kezdett dominálni.

Fotó: Bach Máté

Kiosztmánnyal a közönség

nyomtat

Szerzők

-- Vass Antónia --

1990-ben született Székesfehérváron, az ELTE irodalom- és kultúratudomány mesterszakán végzett. Rendszeresen ír színházról és irodalomról különböző portáloknak, emellett fotózással is foglalkozik, leginkább színházi előadásokat fotóz. 2015-ben színikritikusi ösztöndíjat nyert, a Prae.hu-n 2016 óta jelennek meg cikkei.


További írások a rovatból

Foci, vers, próza, gyerekirodalom
Helikon lapszámbemutató
Erdélyi költők zenés irodalmi estje a Kis Présházban

Más művészeti ágakról

Mark Mylod: A menü
Marie Kreutzer: Fűző
The Trousers: Animal Gun lemezbemutató, A38, 2022.11.12.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés