bezár
 

gyerek

2008. 05. 27.
Neked a tévé, nekem a diafilm!
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Neked a tévé, nekem a diafilm! A diafilmes mesék végigkísérték több, azóta felnőtt generáció gyermekkorát, s úgy tűnik, a 21. század óvodásainak és kisiskolásainak is ugyanakkora élményt jelent egy-egy vetítés, mint szüleiknek, nagyszüleiknek.
A diafilm az első világháború utáni időkben vált népszerűvé Magyarországon, ekkor azonban még nem mesék, hanem politikai propagandafilmek médiumául szolgált. A kommunista rendszer is folytatta ezt a hagyományt, de már megjelentek az első, gyermekeknek szóló meseszalagok is. A Magyar Diafilmgyártó Vállalatot 1954-ben alapították. Az elmúlt több mint 50 év alatt közel 6000 kiadvány látott napvilágot, szalagos mesefilmek és oktató, ismeretterjesztő, valamint a már említett propaganda diasorozatok egyaránt.

A mesefilmek iránt a televízió, a videó megjelenésével természetesen csökkent a kereslet: a nyolcvanas évektől fokozatosan megszűnt a diafilmgyártás a régióban. A magyar Diafilmgyártó Vállalat is tönkrement a kilencvenes évek végére, ezután magánkézbe került, és megalakult a jogutódnak számító Diafilmgyártó Kft. A diafilmet az átmeneti válság után ismét egyfajta kultusz övezi, hiszen egy jelentős réteg gondolja ma úgy, hogy kisgyermeke inkább az irodalmilag és illusztrációit tekintve is igazán értékes meséken – könyveken és diafilmeken – nőjön föl, mint a tömegmédiumok kevésbé igényes és színvonalas meséin. A szalagos diafilmek népszerűsége egyértelműen nő – tudtuk meg Csehné Lendvai Gabriellától, a Diafilmgyártó Kft. ügyvezető igazgatójától, akit a diafilmgyártásról, a forgalmazásról, a diafilmes mesékről kérdeztük.

diavetítő
A képen látható diafilmvetítő a Magyar Fotográfiai Múzeum tulajdona (1960 k.)

Diafilm a 21. században

Csehné Lendvai Gabriella elmondta, hogy a diavetítés, a mesék szalagos diafilmen történő megjelenítése csupán a közép-kelet-európai régióban volt ismert, és Magyarország kivételével ma már mindenhol megszűnt a diafilm gyártása. Nyugat-Európában nem is ismerik ezt a műfajt, így a hagyomány és az emlékek hiányában most már nagyon nehéz volna ott bevezetni. Hazánkban azonban a Diafilmgyártó Kft. ma a legsikeresebb szalagokból 1500 példányt értékesít, összesen pedig 80-100 ezer tekercs kerül eladásra évente. Annak ellenére, hogy komoly hagyománya és igazi kultusza van Magyarországon a diafilmnek, és hogy Európa országai közül egyedül hazánkban gyártanak diákat, az állam nem támogatja a diafilmet.

Több mint 250 cím közül választhat, aki diafilmet akar ma vásárolni, melyek jellemzően a kisgyermekeknek (2-8 éves korosztály) szólnak. De vannak nagyobbaknak készült diafilmek is: ifjúsági regényfeldolgozások, történelmi-mitológiai témájú diafilmek. A szórakoztatáson, nosztalgiázáson, ismeretterjesztésen túl azonban a diafilmek szerepe a 21. században kiegészül egy újabb, a mai gyermekek számára rendkívül hasznos feladattal is. „Számos mesénket idegen nyelvű szöveggel ellátva is megjelentettük, ráadásul ezeken csak az idegen nyelvű szöveg olvasható, ami kifejezetten jó a nyelvtanulásra, gyakorlásra. Mivel a magyar mesét már ismerik, így szívesebben látnak hozzá a gyerekek az idegen nyelvű szöveg olvasásához, fordításához” – emelte ki a Diafilmgyártó Kft. igazgatója.

diafilm4

Családi vetítés

Mint a mesék általában, a diafilmek is elsősorban a gyermekeknek szólnak. Ám a nosztalgia miatt nagyon szívesen és lelkesen nézik újra a szülők régi kedvenceiket gyermekeikkel, mert emlékeznek rá, hogy feledhetetlen élményeket nyújtó szórakozás. És talán éppen ez az, amivel a szülők meg akarják ismertetni gyermekeiket is. „A remek meséken kívül azért emlékezik vissza mindenki szívesen gyermekkora vetítéssel töltött óráira, mert a vetítésekkor mindig együtt volt az egész család: szülők vagy nagyszülők, testvérek, barátok. Éppen ebben rejlik a diázás varázsa, és egyben ez a legnagyobb értéke! A közös tevékenység (besötétítés, filmbefűzés, tekerés, stb) és az élő beszéd, a mesélés varázsa utánozhatatlan. A könyvillusztrációhoz képest a diázás előnye, hogy többen is meg tudják nézni együtt a diát, a filmhez képest pedig az, hogy itt kézi filmtovábbítás történik. A kisgyermek fejlettségének, igényeinek megfelelően lehet továbbhaladni a történetben, tehát a gyerek befogadóképességéhez lehet igazodni: meg lehet közben állni, beszélgetni, kérdezni, feldolgozni a látottakat, hallottakat. Hosszan meg lehet csodálni egy-egy képet, azok részleteit.”– sorolta a diázás melletti érveket Csehné Lendvai Gabriella.
A nosztalgiával szorosan összefügg a diafilm még ma is magas presztízse: „Még azon kevesek is, akik azt hangoztatják, hogy a diafilm ma már elavult műfaj, ők maguk is lelkesen emlegetik gyermekkoruk diázással töltött óráit. Azt gondolom, hogy az ilyen, a diafilmet idejétmúltnak minősítő megnyilatkozások mögött inkább a szülő elfoglaltsága, időhiánya, esetleg lustasága áll. Hiszen a gyermekek éppúgy szeretik vagy szeretnék a diafilmeket, mint hajdan szüleik – csak esetleg nem olyan szerencsések, hogy ismerhessék azokat.”


Mesék kicsiknek, nagyoknak


Csehné Lendvai Gabriella általában valamilyen tematika szerint választja ki, hogy milyen mesék jelenjenek meg. „Tavaly például kislányos-királylányos mesét kerestem, így találtam Esze Dóra remekjére, ami egy igazi mai mese királylányos köntösben. A MOME egyik fiatal hallgatója, Radnóti Blanka próbarajzai tetszettek a legjobban, ő lett a grafikusunk. Így készült a Szépséges királykisasszony című dia. Tavalyelőtt pedig „kis fogyasztóink” nyomására muszáj volt megjelentetni egy kisvonatos mesét. Mivel ilyet nem találtam, ezért írattam egyet. Bartos Erika szívesen vállalta a feladatot, és egyben ő illusztrálta is a mesét. És megszületett a Kisvonat a Mohavölgyben” – mesélte.

Financiális okokból évente maximum 2-3 új diafilmet tud megjelentetni a Kft., az archívumban pedig mindig van olyan kincs, dia-rajz vagy negatív, melyeknek a gyártását érdemes újraindítani. A legsikeresebb szalagok tábora állandó: a Grimm mesék (Hófehérke, Hamupipőke, Csipkerózsika stb.), az Öreg néne őzikéje és a Vuk tartoznak például az örök kedvencek közé.

A legtöbb diafilmet a címe alapján választják ki a vásárlók, de a grafika is fontos szempont. Éppen ezért a www.diafilm.hu weboldalon minden filmből megtekinthető három-három képkocka. Szerzők, téma, kulcsszavak alapján is lehet válogatni a keresőprogram segítségével, sőt online rendelést is le lehet adni.

Terveik közül is elárult néhányat Csehné Lendvai Gabriella: „Idén a kisfiúknak szeretnénk kedveskedni, hiszen ők általában kicsit elhanyagoltabbak a mesepiacon. Ezért megjelentetjük Döbrentey Ildikó Kismarkoló c. meséjét. Mezei Ildikó személyében szintén egy fiatal grafikuslányt kértünk fel a megrajzolására, akinek stílusa nagyon illik ehhez a meséhez. Ildikónak egyébként igazi „dia-rajzoló” stílusa van: élénk, telt színek, nagy motívumok. Biztos nem ez lesz az utolsó munkája.”


Diafilm az író szemével

Esze Dóra először írt „tekercsmesét": egy már kész történetét dolgozta át szalagra. A diafilmes emlékeiről és arról, hogy milyen volt kipróbálni magát egy új műfajban, a következőket mesélte:

"Amíg nem keresett meg Lendvai Gabriella a felkéréssel, hogy írjam diafilmre a királylányos mesémet, nem is tudom, mikor jutott eszembe utoljára a diavetítés mint olyan. Azt hiszem, mi is csak ezért vettünk vetítőt a saját gyerekeinknek, pedig voltaképpen az a különös, hogy elfelejtkeztem róla. Gyerekkoromban imádtam. Varázsos volt, akárhányszor ismételhető, ha csengett közben a telefon, és az anyukám elhúzódó beszélgetésekbe bonyolódott, az adott kocka minden ízét miszlikre szedtem, csontig „kinéztem“. És az is jó volt. Megunhatatlan. A diafilmes mesében benne volt mindaz, amit a gyerekek akkoriban szerettek a televízióban, miközben mégis a saját végtelen fantáziamezőinken nyargalásztunk. Fogalmam sincs, hogy hívják az akkori menő illusztrátorokat. Nekem nem kellett náluk jobb.


Ami pedig a felnőtt ügyeket illeti, magában a mese átírásában a nehezítés végül is segítségnek bizonyult: harminckét-harminchat kép alá kellett sorokat írni adott (úgy emlékszem, nem túl magas) karakterszámban. (Talán százhúsz?) Én a magam részéről kedvelem az efféle kereteket, legalább tudom, merre feszegessek. Ha az írás technikai részét sport-analógiában gondoljuk el, az egyszer már befejezett szöveget újraírni köredzés. Darabokra szaggatni, majdnem friss szemmel ránézni, biztosabb kézzel szórni és szűrni, a háromnegyedig kész terepen új gondolatokra hálás sebességgel rátalálni – hát ez nem rossz, lássuk be. Lehet, hogy titkon és magunknak több diafilmet kellene írni a saját munkáinkból.

Az illusztráció nyilván kardinális kérdés, aki írt már mesét, tudja, először látni a szövegünkhöz gyártott képeket nagy flash, a diafilm esetében pedig lépten-nyomon szembesülünk azzal, hogy a mondataink és a figuráink lehetnek még annál is konkrétabbak, mint ahogy azt mi elképzeljük. Illetve annál persze nem, de mégis: amit kimondunk, testet ölt. Egyszóval az ember csak pislant egyet, és máris a munka jutalomvizeire sodródik."

kiralykis2
Kockák A szépséges királykisasszony c. diafilmből



Reklám, piac, közönség


„Időről-időre megkeresnek bennünket tévécsatornák, hívnak műsorokba, hogy kicsit beszélgessünk a témáról, és születnek újságcikkek is – persze azért lehetne nagyobb a nyilvánosság körülöttünk” – részletezi a diafilm reklámozásának lehetőségeit
Csehné Lendvai Gabriella. Nagyon szívesen nyilatkozik minden megkeresésre, hiszen egyrészt általában lelkes kérdezőkkel találkozik, akik csillogó szemmel beszélnek a saját emlékeikről, másrészt tényleg szükség volna rá, hogy minél többeknek jusson eszébe a diafilm, amikor gyermekeiknek elfoglaltságot vagy ajándékot keresnek. Mióta újra gyártják a vetítőgépeket is, technikai nehézségek sincsenek.

Mivel annyi a játék és a könyv a piacon, elvész köztük a „termetét” tekintve is kicsi termék, a diafilm. Csehné Lendvai Gabriella szerint a televízióban volna a legcélszerűbb a diafilmet reklámozni, ez azonban számukra megfizethetetlen, mint ahogyan a jelentősebb nyomtatott sajtóorgánumok hirdetései is. Így megpróbálnak inkább más módon eljutni a közönséghez: „Szinte minden gyermekrendezvényen megjelenünk, vetítünk, népszerűsítünk és árusítunk. Ha mi nem tudunk személyesen részt venni, a rendezvényszervezők maguk is szívesen vállalják a feladatot. Általában mindenkivel meg tudunk állapodni. Ha kell, kölcsönzünk vetítőt, filmeket, átadunk bizományi értékesítésre is diafilmet. De adományként is elég sok diafilmet jutattunk rászoruló családok, iskolák, kórházak részére.”

diafilm3

Képek forrásai: www.fotoklikk.hu, tmt.omikk.bme.hu, www.diafilm.hu
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Varga Betti --


További írások a rovatból

gyerek

Csodás anyagok birtokában vagyunk Csodás anyagok birtokában vagyunk
Interjú Boldizsár Ildikóval, a Mese című folyóirat megalapításáról

Más művészeti ágakról

8. Budapest International Documentary Festival
Magyar költők amerikai antológiájának bemutatója
színház

Száz év, egy dráma Száz év, egy dráma
Páros interjú Rák Katival és Czető Bernát Lászlóval
irodalom

Égbolt-variációk Égbolt-variációk
Nagy Márta Júlia: Elígért lány, Jelenkor Kiadó, Budapest, 2021.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés