bezár
 

irodalom

2008. 12. 11.
A metaforikus prózaköltő
Marczinka Csaba válasza a PRAE.HU körkérdésére
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A metaforikus prózaköltő D´ Annunzio, Joyce, Merezskovszkij, Dos Passos - e nevek ugranak be hasonlatokat keresgélve Szentkuthy életművének jelentőségét méricskélve. Korántsem irodalomtörténeti szempontból, „csupán” érdeklődő olvasóként és írogató emberként. Úgy érzem azonban, hogy fentemlített kortárs alkotók elismertségéhez és recepciójához képest sajnos Szentkuthy Miklós műveinek ismertsége s recepciója szinte elhanyagolható.
Pedig Szentkuthy teljesen egyenrangú, világirodalmi jelentőségű alkotótársuk volt… A magyar prózában mindenesetre az elsők között próbálta megteremteni a modern, intellektuális esszéregényt. S a Barokk Róbert korai kísérlete után, a Prae és a Szent Orpheus Breviáriuma a modern-későmodern prózai törekvések egyik legfontosabb megvalósulásai a magyar irodalomban. Úgy tűnik, Szentkuthy metaforikus, lebegően parabolikus „prózaköltészeti” kifejezésmódjára „nem volt igény” a „sültrealista” „hivatalos” magyar irodalomban… Még olyan jelentős ítészek sem értették vagy fogták föl jelentőségét, mint például Cs. Szabó László, vagy a sok mellőzött értéket feltáró Fülep Lajos… A Magyar Műhely körének és Tompa Máriának hála életműve legalább a teljes feledéstől megmenekült. Ez azonban az igazi elismertetéshez - a kanonizációhoz és a jelentős nemzetközi recepcióhoz édeskevés… Pedig: amíg legalább a Prae és a Szent Orpheus Breviáriuma egy-két része nem lesz hozzáférhető valamelyik vagy akár több világnyelven, Szentkuthy itthoni befogadása sem lehet teljes. Erre a fordulatra és a honi kanonizációra azonban pillanatnyilag elég kevés az esély. Marad az „aprómunka”: egy-egy könyvnek vagy elhanyagolt oldalának föltárása, illetve a Szentkuthy-életmű elhelyezkedésének behatárolása (előkészítve a reménybeli kanonizációt).

A Prae.hu körkérdésére visszatérve, szerintem Szentkuthy műveinek kritikai földolgozása nélkül nem rajzolható meg a XX. századi magyar próza hiteles képe. De rajta kívül is még rengeteg író és költő valódi jelentősége föltáratlan Oláh Gábortól és Balázs Bélától Hamvas Béláig vagy Hajnóczy Péterig, hogy csupán néhány háttérbe szorult vagy félig elfeledett szerzőt említsek, a teljesség igénye nélkül. Addig pedig Szentkuthy számára is marad a „szubkulturális” félismertség. Ez persze csak alig jobb a feledésnél.

Marczinka Csaba 1967-ben született Budapesten. Két verseskötete jelent meg: „Előszó a halálhoz” (1997, Alterra), valamint „Ki lopta el az orthodoxiámat?” (2001, Littera Nova). Készülő művek: „Az öreg Janus strófái” (verseskönyv), és „13. kosztya” (regény).

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Benedek Anna --


További írások a rovatból

irodalom

Közösség újraépülőben Közösség újraépülőben
Borsik Miklós és Biró Krisztián kötetbemutatója
Lázár Bence András: Kávé, tejjel című könyv kötetbemutatója
Helga Flatland: Egy modern család című regényének bemutatója
Milyen, amikor résztvevőből irodalmi műhelyvezető lesz?

Más művészeti ágakról

színház

Ítélkezés nélkül Ítélkezés nélkül
Az AlkalMáté Trupp Jordán Adél című előadásáról
Interjú Győri Noémivel tanulásról, kapcsolatépítésről, kihívásokról
színház

Akinek vaj van a fején Akinek vaj van a fején
George Bernard Shaw: A szerelmesek házai (Radnóti Színház a Városmajorban)
Chloé Zhao: A nomádok földje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés