bezár
 

irodalom

2009. 07. 07.
Nem parabolákat írok, hanem krimiket
Interjú Kondor Vilmossal új könyvéről, a Bűnös Budapestről
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nem parabolákat írok, hanem krimiket Hogy kicsoda Kondor Vilmos? Hogy nem ismeritek? Ó, hát igazán senki sem ismeri. Kondor Vilmos, a nagysikerű Budapest noir és a Bűnös Budapest írója a wikipedia szerint Nyugat-Magyarországon rejtőzködik, kerüli a nyilvánosságot és csak elvétve ad interjút. A PRAE.HU tudósítójával azonban kivételt tett és szokásával ellentétben interjúban vall műveiről, szellemi elődökről, Agathe Christie-ről, irodalmi és filmes tervekről, sikerekről. .

PRAE.HU: Milyen idősen találkozott először a krimivel, melyek voltak az első regények, amiket ebben a műfajban olvasott?

Nagyjából akkor, amikor mindenki, azaz tinédzserként. Tizenöt-tizenhat éves lehettem, amikor apám a kezembe nyomta Hammettől A véres aratást. Aztán módszeresen elolvastam mindent a műfajban, amit lehetett Raymond Chandlertől Stanley Ellinen át Ross Macdonaldig. Később, jóval később jöttek azok a szerzők, akiket csak angolul olvashattam, de legalább akkora hatást tettek rám: Jim Thompson, Charles Willeford, James Crumley, David Goodis, Edgar Rice, James Edmond Alter – és még sorolhatnám.

PRAE.HU: Mi a véleménye a klasszikusokról? A krimi atyjának nevezett Edgar Allan Poe-ról, Umberto Eco A rózsa neve című könyvéről vagy éppen Agatha Christie regényeiről?

Poe-t nagyon kedvelem, de megvallom, régen olvastam már. Ám ha mégis kezembe akad egy novellája, akkor el nem múló csodálattal olvasom őt. Agatha Christie és könyvei – talán az egy Függönyt kivéve – mindig is hidegen hagytak. Ecót nagyon szeretem, bár igazán A Foucault-inga a kedvencem, és A tegnap szigetét is roppantul élveztem.

PRAE.HU: Hogy vélekedik a magyar krimiről? Több kritikus írja, hogy Kondor Vilmos a magyar krimi megteremtője, igaz ez?

Ez a kijelentés ebben a formájában nem állja meg a helyét. Az igaz, hogy magyar krimiről nem nagyon lehet beszélni, és ennek számos oka van. Mégis volt jó pár szerző, akik igenis krimit írtak, de inkább mintegy „mellékesként”. Gondolok itt Tar Sándor A szürke galamb című, egyedülállóan nagyszerű regénye mellett András László több könyvére, amelyek a maguk módján mind krimik voltak. Viszont András László és Tar Sándor mellett mindenképpen meg kell említenem a majdnem fél évszázaddal korábban alkotó Vécsey Leó, Fröhlich János vagy Biró Lajos nevét, akik mind írtak krimiket – igaz, noirt egyikük sem.

Kondor Vilmos (http://www.budapestnoir.hu/szerzorol.html)

PRAE.HU: Sokáig tartott első könyvéhez kiadót találni?

Nem. Az Agavénak elküldtem a kéziratot, relatíve hamar válaszoltak, és megállapodtunk.

PRAE.HU: Miért pont a két világháború közti illetve a világháború kezdetének időpontját választotta a regénye idejének?

Mert ezt a kort kedvelem a legjobban a magyar történelemből vagy valóságból, ahogy tetszik. Ez az a kor, amire úgy tekintünk, mintha valójában nem a mi történelmünk lenne, de ezt nem akarjuk nagydobra verni. „Persze, volt az a Horthy, az ám, meg a revízió, meg a fehér ló, de az a Rákosi, az micsoda egy szemét volt, a Kádárról nem is beszélve.” Úgy tekintünk arra a korra, mintha egy gigantikus terepasztal előtt állnánk, és mutogatnánk egymásnak: – Odasüss, már akkor is járt villamos az Üllői úton. Nézd csak, akkor is OEP-nek hívták az OEP-et. Hogy ez a Karády mekkora egy vamp volt, mi? – Nem tudom, világosan fogalmaztam-e. A két világháború közti időszak nem részünk, nem része sem egyedi, sem közös én- és történelemtudatunknak. A kommunizmus hatvan éve (? – a szerk.) egyfelől félfasiszta rendszerként festette le a kort, majd mindent, mindent megtettek azért, hogy a nyomait is eltüntessék. Dialektikai és persze gyakorlati okokból is érthető, hogy csak úgy lehet gyökeresen újat teremteni, ha az előzőt átírjuk, megsemmisítjük, vagy teljesen a mi szánk íze szerint átértelmezzük. A kommunisták ezt tették, és most az a helyzet, hogy – enyhe túlzással – a Hyppoliton és Bartókon kívül semmire sem „emlékszünk” a két világháború közti korból. És nyilván azért is választottam a kort, mert izgat, mert érdekes, mert hangulatos, mert veszélyes, mert izgalmas, mert lebilincselő.

Bűnös Budapest borító (http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:FINAL_bunos_budapest_big.jpg) 

PRAE.HU: Tervez-e mai problémákat földolgozó krimit írni? Vagy Öntől ez távol áll?

Nincs témám a mai korról. Illetve van egy, az egy napjainkban játszódó történet lenne, de kérdéses, hogy lesz-e érkezésem megírni. Bizonyos értelemben krimi, de csak bizonyos értelemben. 

PRAE.HU: Mennyi köze van például a Bűnös Budapestnek a mai világ problémáihoz? Gondolok itt az eladósodásra, a kártyajátékok miatt eladósodókra, ami ma maximum a póker miatt lehet jellemző. 

Nem állt szándékomban párhuzamot vonni az akkori kor és napjaink között. A témaválasztás véletlen, a baccarat-nak és a pókernek meg vajmi kevés köze van egymáshoz. Nem hiszem, hogy a mai pókerdivat akár csak arányaiban a nyomába érhetne a száz évvel ezelőtt Pesten tomboló baccarat-őrületnek. Nem parabolákat írok, hanem krimiket. A Bűnös Budapestnek vagy a Budapest noirnak annyi köze van a mai világ problémáihoz, hogy véleményem szerint ugyanazok a problémák ma is. Magyarországon nem sok minden változott, és ez egyszerre megnyugtató és ijesztő. 

PRAE.HU: Mi késztette arra, hogy írjon, mi inspirálta? 

Úgy éreztem, olyan történeteim vannak, amik másokat is érdekelhetnek. 

PRAE.HU: Hogy érintik a sikerek, amiket elért, például a megfilmesítés, vagy hogy jövőre több tucat országban fog napvilágot látni a könyve? 

Hadd javítsam ki: hat nyelven fog megjelenni, összesen talán kéttucat országban. Hogy érint a siker? Örülök neki. Ritkán van magyar szerzőnek ilyen egyértelmű sikere külföldön is. Természetesen nagyon örülök, és bízom benne, hogy a külföldi olvasók is olyan örömmel és érdeklődéssel fogadják a regényeket, mint a magyarok. 

PRAE.HU: Lengyelországban eddig milyen volt a regény fogadtatása, van-e valamilyen visszajezés? 

Erre legkorábban fél év múlva tudok válaszolni. A regény pár hete jelent meg, eddig semmiféle visszajelzést nem kaptam a lengyel kiadómtól. Azt azonban látom, hogy a könyv szinte mindenütt kapható, alapos munkát végeztek.


Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Fritsi Péter --


További írások a rovatból

A Magyar Kultúra című kulturális folyóirat debütáló száma
irodalom

Önmaga számára elégséges Önmaga számára elégséges
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 3. nap
irodalom

Egy szó megtisztítása Egy szó megtisztítása
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 1. nap
irodalom

Forradalmi irónia Forradalmi irónia
Vida Kamilla: Konstruktív bizalmatlansági indítvány – Magvető, 2021.

Más művészeti ágakról

gyerek

Hová tűnt Lebegényi Lebéd repülője?
Új, családi Pagony kalandséta indult a kuflikkal
art&design

Az otthon fogalma alapjaiban határozza meg munkáimat Az otthon fogalma alapjaiban határozza meg munkáimat
Interjú Schwéger Zsófia festőművésszel külföldi felsőoktatásban szerzett tapasztalatokról, kapcsolati háló építéséről és az időbeosztás fontosságáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés