bezár
 

színház

2010. 02. 11.
Frankenstein a laborban
Fátum: az Ágens Társulat előadása
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Frankenstein a laborban Isten létezik? – ezzel a kérdéssel lép oda valaki hozzám még az előadás előtt. Egy pillanatra zavarba jövök, az ilyen érzékeny kérdésekhez nem vagyunk hozzászokva. Mint kiderül, ez már a játék része, az Ágens Társulat Fátum című sorsjátékáé.
Szkéné színház
A játéktéren, ami egyben a nézők tere is, boncasztal, tekerhető fúró, műtőkellékek, három harang, minden fémesen meg-megcsillan a félhomályban. A lábunk alatt három tetem félig elföldelve, rózsaszirmokkal megszórva: ők az életre kelt, keltett lények, akik szembeszegültek a végzettel, és Moirákká váltak dacolva az őket körülvevő világrenddel. Így idézik meg Wilde halottcsókoló Saloméját, a gyilkosság bűnét elviselni nem képes Lady Macbethet és a szerelmesét széttépő Pentheszileiát. Archetipikus alakok, kiket monológjaikon keresztül ismerünk meg. Rajtuk kísérletezik a tudós, aki kilátástalan Istenkeresésében, hatalomittas mámorban alkot torz, mitikus, félig ember, félig szörny lényeket.

Fogarasi Gergely kegyetlenségében pontos, szuggesztív játékával taszító jelenséggé válik. A mellette lévő fogyatékos naiv hitét irigyli, szadista hajlamait a fájdalomokozásban éli ki. Philipp György az értelmi fogyatékos szerepében bír a legtöbb értelemmel, tekintete mélyre hatol, éneke a darab egyik legnagyobb erénye, egyébként ő szólaltatja meg a harangokat is. Az előadás végén lévő monológja nagyon erős, új világba lépünk általa. A  rendkívüli sűrítettség e szövegben, sőt az egész darabban, magával rántja az érző és  a gondolkodó embert.


A boncmester műtéteket végez, eltávolítja az egyik nő  (Simán Éva játssza) hasában lévő daganatot, amit később az óriási hiénaszájú szörny egy cserépedényben hord körbe,  nem engedi el teste káros részét. Az arcokat a szemközti falon látjuk kivetítve, minden rezdülés, minden mozzanat megmutatkozik. Ez a plasztikai sebész nem szépít meg a kés alatt: a másik nőalak, Madák Zsuzsanna arca teljesen eltorzul, míg az Ágens alakította harmadik karakternek az agyába fúrnak, így férkőznek belsejéhez.

A kísérletbe hiba csúszik, értelmetlen lény születik. Így mutatják be a hit és a tudomány kettősségét, egymást sajnálatos módon kizáró minőségét, a föld és a halottak világának groteszk átjárhatóságát, amit még inkább erősít a bravúros zombi-musical. A paródia keveredik a hit és a lét kérdéseivel, ami szintén az előadást átható kettősség része. XXI. századi kétszintes misztériumdrámát látunk az alkotók meghatározása szerint, de lehet akár emberiségköltemény, olykor a feminista kritika szólamait megidéző színmű. Az előadás lényege az ember alapvető vonásaiban rejlik: identitásunk olykor szélsőséges megnyilvánulásaiban, a sorsot irányítani akaró, ám ebbe belebukó, Istentől vezérelt vagy őt akarva elhagyott létünkben.

A három nőalak végül céltáblákon állva egymás felé repíti a nyilait, játszanak, akár a gyerekek, itt erősödik fel újra Moira-szerepük: predesztinált létük a véletlennel összeszövődve egy másik világ felé tart, levetve eltorzult arcukat immár egy hajóban eveznek. A plasztikai sebész (Károlyi Balázs alakítja) félreáll, civilségét, kívülállóságát a sminkes szerepében a darab egészén keresztül megőrzi. Fekete gumikesztyűjét lehúzva szabadul meg a félresikerült teremtés élményétől.


A három nőalakot alakító Ágens, Madák Zsuzsanna és Simán Éva játéka mindvégig árnyalt, az általuk megteremtett és felismerhető alakok nem nyomják rá bélyegüket előadásmódjukra, kívülállók tudnak maradni: nemcsak Salomét, Lady Macbethet vagy Pentheszileiát látjuk bennük, megidéződik az irányítani akaró részünk, olykor Istent játszó vagy állandóan határokon mozgó furcsa emberi világunk. Aztán az elbocsátás pillanatai, a játéknak még nincs vége, felhangzanak a darab előtti körkérdés válaszai, magunkra ismerünk, a felvétel egyszerre szembesít, s bizonyít: csak kérdések vannak, kész válaszok nincsenek.

Ágens: Fátum

Szereplők:
Ágens
Madák Zsuzsanna
Simán Éva
Károlyi Balázs
Philipp György
Fogarasi Gergely

Koreográfus: Gergye Krisztián
Dramaturg: Madák Zsuzsanna
Zenei szerkesztő: Philipp György
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Látvány: Ágens, Philipp Judit
Maszk: Károlyi Balázs
Fény: Kormosói Róbert

Rendező: Ágens

Bemutató: 2009. december 12.
Mu Színház

Fotó: www.kultura.hu
nyomtat

További írások a rovatból

színház

A világ egy elmenekülhetetlen otthon A világ egy elmenekülhetetlen otthon
JAK műfordító-tábor 2018, ötödik nap
színház

Összhangban a viharral Összhangban a viharral
Shakespeare: A vihar - Szikszai Rémusz rendezése a Budapest Bábszínházban
Háy János: A lány, aki hozott lélekből dolgozott - Nézőművészeti Kft. - Ördögkatlan Produkció - Szkéné Színház produkciója
színház

Párkapcsolati túszdráma a villamoson Párkapcsolati túszdráma a villamoson
Interjú Molnár T. Eszterrel és Totth Benedekkel, a Holtvágány című dráma íróival

Más művészeti ágakról

És boldogan éltek? Mesehősnők utóélete, szerk. Szederkényi Olga, Budapest, Cser Kiadó, 2018
Bryan Singer / Dexter Fletcher: Bohém rapszódia
A múltban gyökerező társadalmi krízisek a Verzió dokumentumfilmjeiben
Stefanie Brockhaus és Andreas Wolff filmje, A költőnő a Verzión


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés