bezár
 

irodalom

2010. 10. 23.
Válogatott élvezetek helye
Apokrif a Szabad az Á...-ban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Válogatott élvezetek helye A Szabad az Á...-ban minden kedden irodalmat látunk-hallunk-érzünk. Szeptember 28-án a 2007-ben indított Apokrif folyóirat tartotta meg idei első estjét.
Amikor megérkezem, épp Várhidi Adrián és Tóth Eszter Anna zenél. Gitár és ének, együtt van a produkció, az utolsó szám szép, utána szünet. Rengetegen vannak, tele a Szabad az Á..., alig találok helyet. Főleg egyetemista közönség, az Apokrif az ELTE BTK folyóirata, Fráter Zoltán irodalomtörténész, a lap „mentora” hívja színpadra sorban a felolvasókat.

Az első körben szereplő Evellei Kata verseiről és Radnóty Zoltán írásáról lemaradok – a másodikat Nyerges Gábor Ádám nyitja két verssel. Aztán mivel „szerzőileg már így körbenyaltuk egymást”, mással folytatja: másfél prózával. Felsőosztályos prózával. Sziránó és a Cefrés Medvék dekonstrukciója, körülbelül hatodikosokról szól. Fiúkról és lányokról. „Ennyi volt, Cefrés Medve, véget vetek rémuralmadnak! Váááá!” – kiáltja Nyerges, és ezzel meg is adja a hangulatot. Aztán csak fokozza, mert vicces. Szó esik Luke Skywalkerről, aki köztünk él, háromtestőrről, és főleg a lányokról, akik mindezt egyáltalán nem értik. És kókuszgolyót akarnak. De persze nem mindenkitől és nem mindig. Végülis nem derül ki, hogy „most akkor vegyünk kibaszott kókuszgolyót vagy nem?!” Aztán vesztünkre tapsolunk, úgyhogy folytatja: Sziránó és Krokett legvégső bizonyítványával. Elő van adva ez is, és így működik.

Fráter felkonferálja Tamás Pétert, „a válogatott élvezetek helyett most jöjjön valami más”, mondja, de Péter (vagy Tamás?) nem veszi magára, hanem olvas. Zombis-videójátékos-szerepjátszósat. „Nehéz munka – tudjuk meg az írásból – azt kell megölnöd, ami nem hal meg.” Ingatja a fejét, lenéz-felnéz, a két mikrofon állvány között áll, kiegyensúlyozza a terepet. „Nagyon rokonszenvesnek érzem magam”, monjda a szövegbeli én(je), aztán az igazi megáll az olvasásban. „Ennyi, kösz”. Tapsolunk. Finom lírai hangulat és szubtilis mozdulatok – nem voltak benne.

Jöjjön Vass Norbert, éneklő társakkal. Nyerges Gábor Ádám és Radnóty Zoltán kíséretében egy cím nélküli, Bertók-haikuval nyitó-záró „tanügyi prózát” hallunk. Párbeszédes forma, középen áll Vass, jobbján Nyerges ácsorog, balján pedig Radnóty. Így teljes a kép, először dínóként, aztán meteoritként és a becsapódás helyszíneként szólalnak meg. Norbert dínó és elbeszélő egyszerre. Megtudjuk, hogy a szitanyomat pop-art, a dinoszauruszok is elhagyják egymást, ha unatkoznak és a Földbe csapódott meteorit túl sok fényt ivott, ezért tévedt el. Érdekes információk, ilyesmire nem számítottam.

Valamint arra sem, hogy Fráter Zoltán éneke zárja majd le az estet: „csak csendesen, ne hallja senki más!”

Legközelebb csak mi, csak a Szabad az Á...-ban, csak egy hónap múlva hallhatjuk az Apokrifet. Október 27-én, kedden a kilencedik lapszám bemutatója lesz. Ki tudja, ott mi vár.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- kupa júlia --


További írások a rovatból

irodalom

A poszthumán rejtély megfejtése A poszthumán rejtély megfejtése
Késelés Villával a Nyitott Műhelyben
irodalom

De ki ül a budin? De ki ül a budin?
Darvasi László, Magyar sellő, Magvető, 2019.
Kövek. Barkácsolás, gyűjtögetés és Adalbert Stifter

Más művészeti ágakról

Fejérvári Zoltán Bach estjének visszajátszása
Interjú Vajda Gergely/Gregory Vajdával előadó-művészetről és zeneszerzésről, a kritikai diskurzusról, Amerikáról
Berlinale, 2020. február 20–március 1.
Todd Haynes: Sötét vizeken


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés