bezár
 

gyerek

2011. 03. 24.
Szorong a gyerek? Olvass neki mesét!
Biblioterápia gyerekeknek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szorong a gyerek? Olvass neki mesét! Hamarosan kistestvér születik, fogorvoshoz kell menni, jövő héten elkezdődik az óvoda – megannyi élethelyzet, amitől a gyerekek többsége szorong. A tengerentúlon bevett szokás, hogy ilyenkor a szülő elmegy a legközelebbi könyvesboltba vagy könyvtárba, és választ a gyermekének egy olyan könyvet, ami valamilyen módon feldolgozza az éppen aktuális problémát. Szerencsére nálunk is egyre több biblioterápiás könyv jelenik meg, gondoljunk akár Finy Petra „ügy-es” sorozatára, vagy Pernilla Stalfelt magyarul is olvasható könyveire. De mi is az a biblioterápia?
A biblioterápia pontos meghatározása nem könnyű feladat. Ahány szerző, annyiféle megközelítés létezik. Különböznek a módszerek, a célcsoportok. Ami mindegyikben közös, hogy a gyógyító tevékenység, a probléma-megoldás könyvek olvasásával történik.

A téma egyik legátfogóbb
kézikönyvében Beth Doll pszichológus és Carol A.Doll könyvtártudományi professzor azt a felosztást találja a leghasználhatóbbnak, amely megkülönbözteti a klinikai és a fejlesztő biblioterápiát. Előbbit komoly pszichés problémákkal küzdő gyerekeknél és fiataloknál alkalmazzák, mely leginkább egészségügyi intézményben zajlik és vezetője pszichológus vagy pszichiáter. A fejlesztő biblioterápia ezzel szemben az egészséges gyerekek személyiségfejlődésének elősegítésével foglalkozik.


Dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója egy lehetséges további felosztást javasol az 1999-ben megjelent
Segített a könyv, a mese című kiadványban. Úgy véli, hogy a fejlesztő biblioterápiába való bevonásra alapvetően minden gyerek alkalmas. De vannak, akik számára lehetséges, vannak, akiknek szükséges és akadnak, akiknek nélkülözhetetlen a terápiának ez a módja. Az első csoportba tartoznak az átlagos, egészséges gyerekek, akik csupán az életkori sajátosságokból adódó problémákkal kell, hogy megküzdjenek (pl:szerelem, barátság, felnőtté válás, közösségbe való beilleszkedés, iskolai elvárások stb.). A biblioterápia az ő esetükben megelőző funkcióval bír. A hátrányos helyzetben (pl. elvált szülők, szegénység, tanulási nehézségek stb.) levő gyerekek alkotják a második csoportot, számukra a terápia valóban szükséges segítségnyújtás. A mentális problémákkal (depresszió, önértékelési zavarok, viselkedési zavarok, hiperaktivitás) küzdő gyerekek, fiatalok tartoznak a harmadik csoportba, az ő esetükben Bartos Éva szerint nélkülözhetetlen a bibioterápiás beavatkozás, de kizárólag ideggyógyász szakember közreműködésével.

Hogyan segítenek a könyvek?
Dale Pehrsson szerint „a könyvek és történetek képesek kifejezni olyan gondolatokat és érzelmeket, amelyeket a gyerekek gondolnak és éreznek, de nem képesek megosztani másokkal. A történet szereplői ráébresztik őket, hogy problémáikkal nincsenek egyedül.” A biblioterápia során a könyvek úgy segítenek feloldani a gyerek szorongását, hogy felkínálják az a történet szereplőivel való azonosulás lehetőségét, akik hasonló problémával küzdenek mint ő maga. Az azonosulás során a gyerek képzeletben (azaz biztonságos távolságból) kipróbálhat számos élethelyzetet, és több megoldási lehetőség közül is választhat. Az azonosulás során a gyerek katarzist él át, azaz érzelmileg is involválódik, együtt fél, szorong a történet hősével, és együtt örül vele, amikor sikerül leküzdenie az előtte tornyosuló problémát.

Ami a biblioterápiában hatékony irodalom típusát illeti, igencsak megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint a klasszikus tündérmesék a legalkalmasabbak, ugyanis annak színhelyei, szereplői olyannyira nem valóságosak, hogy a gyerek teljesen biztonságban érezheti magát, amikor saját érzéseit kell kivetítenie a történet szereplőire. Vannak, akik nem feltétlenül a mesét, de mindenképpen fikción alapuló könyveket javasolnak. Végül vannak, akik az egészen valóságos történeteket részesítik előnyben, mondván, hogy így a legkönnyebb az azonosulás.

Carol Lawson a New York Times egyik cikkében azt fejtegeti, hogy a kortárs gyerekirodalomban megfigyelhető egyfajta változás: egyre több a mindennapi életben előforduló traumatikus élethelyzettel foglalkozó történet. Legyen szó akár testvér születéséről, örökbefogadásról, költözésről, válásról, betegségről, alkoholizmusról, halálesetről, természeti katasztrófáról vagy a szülő munkahelyének elvesztéséről – mindegyik témához lehet találni egy-egy gyerekkönyvet. A kiadók és könyvtárosok az ilyen típusú történeteket nevezik biblioterápiás könyveknek, mert úgy gondolják, hogy a szülők ezekkel segíthetnek gyerekeiknek, hogy azok könnyebben átvészeljék életük nehezebb pillanatait.



A magyar könyvpiacon is egyre több ilyen útmutató-jellegű könyvet találunk. A teljesség igénye nélkül íme néhány közülük: Finy Petra A doki-ügy című könyvében a főszereplő óvodás Emma arról mesél, milyen dokikkal találkozhatnak a gyerekek. A tesó-ügyben a kistestvér érkezéséről, Az ovi-ügyben pedig az óvodakezdésről olvashatnak a gyerekek, pontosabban a gyerekeknek a felnőttek. Bárányhimlős gyerekeknek segíthet Pöttyös Panni története, de Marék Veronika Boribon beteg című könyve is hasznos lehet a néhány napra ágyfogságba kényszerülőknek. A válással, válás utáni új szerelmekkel foglalkozik például Christine Nöstlinger Zűr hátán zűr című története, vagy Menendez-Aponte Emily vigasztaló könyve (Anya és apa válnak). A halál témáját dolgozza fel Pernilla Stalfelt Halál könyve, akinek fontos megemlíteni Kaki könyvét,  Ne bánts! könyvét és Szeretlek könyvét is. Költözés előtt érdemes elolvasni Meg Cabot történetét Allie-ról (Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek – A költözés napja). A Hisztimesék címe magáért beszél, Berg Judit történetei a sokszor kezelhetetlennek tűnő helyzetekről íródtak.



Hogyan segít a biblioterapeuta? Vannak, akik szerint elég a megfelelő könyv és a szülő, szakemberre semmi szükség. De vannak, akik azt állítják, hogy ahhoz, hogy a történet megfelelő hatást váltson ki a gyerekben, szükség van egy képzett vezetőre, aki az olvasás után a feldolgozást irányítja. A biblioterápia definiálhatatlansága részben a módszerek sokféleségéből adódik. Van például egyéni és csoportos; kognitív és affektív; receptív, aktív és interaktív terápia.  Gyerekeknél leginkább az utóbbit alkalmazzák, melynek lényege, hogy a gondosan kiválasztott mű elolvasása után a biblioterapeuta vezetésével megbeszélik és/vagy különféle tevékenységek során feldolgozzák az adott történetet. Ez lehet például szerepjáték (kulcsfontosságú részek eljátszása), kreatív írás (a történet egy részletének leírása másik szereplő szemszögéből vagy a történet végének átírása) vagy grafikai alkotás (szereplők lerajzolása stb.). Ahhoz, hogy a terápia sikeres legyen, három részfolyamatnak kell egymást követnie. Az első az azonosulás a történet főhősével, a második a katarzis, a harmadik pedig a belátás, amikor a gyerek kapcsolatot talál a történet és saját élete között, és útmutatóra lel saját problémája megoldásához.

Különösen nagy körültekintést igényel a megfelelő könyv kiválasztása. Szem előtt kell tartani a gyerek életkorát, olvasási szokásait, érdeklődési körét, életkorából adódó tapasztalatait és problémáit. Fontos, hogy a kiválasztott mű irodalmi szempontból is értékes legyen. Angol nyelven számos
lista létezik, mely betűrendben tartalmazza a lehetséges problémákat, témákat és azokat az irodalmi alkotásokat, melyek az adott problémák esetében a gyerek számára ajánlhatók. Dr. Dale Pehrsson és Dr. Paula McMillen ötlete alapján indult el 2003-ban a Bibliotherapy Education Project, melynek eredménye egy óriási könyvcím-adatbázis, ahol nem csak a lehetséges problémák szerint kereshet megfelelő könyvet a biblioterapeuta, hanem többek között az olvasó életkora, a könyv hossza, a történet műfaja szerint is.

Magyarországon ilyen adatbázis ugyan még nem létezik, de biblioterápiás foglalkozások régóta vannak. Manapság a legismertebb talán Boldizsár Ildikó
Metamorphoses Meseterápiás Módszere, melyről a nemrég megjelent Meseterápia című könyvben olvashatunk. Boldizsár Ildikó azt állítja, hogy a népmesék archaikus komplex tudás hordozói, melyek minden élethelyzetben segítséget nyújthatnak. A szerző szerint komoly szerepe lenne a meséknek az oktatásban is. „Természetesen nem mindegy, hogy az egyes mesék melyik életkorban kerülnek átadásra, mint ahogy annak is nagy jelentősége van, hogy miként dolgozzuk fel a gyerekekkel és a fiatalokkal a meséket. Ha házi feladatok, munkafüzeti kérdések kapcsolódnak a mesékhez, épp a szövegek mögött rejlő üzenetek vesznek el, és az a tudás szorul háttérbe, amiért érdemes a meséket bevonni az oktatásba. A mesék ugyanis olyan létfontosságú tapasztalatokhoz juttatják a gyerekeket és a fiatalokat, amelyek megkönnyítik a külső és belső világban való eligazodást.”

Boldizsár Ildikó módszerét alkalmazzák abban a paloznaki Meseterápia Központban is, mely tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuit. Ugyanekkor jelent meg a Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának
első két kötete. Az aranytök és Lotilko szárnyai című könyvekben gyógyító, terápiás meséket gyűjtöttek össze traumát átélt gyerekeknek. A Magyar Irodalomterápiás Társaság is tart csoportfoglalkozásokat gyerekeknek, melyek szerintük „nagyon jó hatással működnek olyan serdülőknél, akik valamilyen oknál fogva mellőzve érzik magukat, úgy gondolják, hogy egyedül vannak, hogy a felnőtté válás határán már elengedték a kezüket.”


A biblioterápiás foglalkozások azonban csak akkor lehetnek igazán sikeresek, ha a résztvevő gyerek számára az olvasás élmény tud lenni. A biblioterápia nem elhanyagolható (vagy talán legnagyobb?) hozadéka lehet, ha sikerül élményszerűvé tenni, megszeretteni az olvasást a gyerekekkel. Így a későbbiekben már akár terapeuta nélkül is sikerül megtalálniuk a könyvekben rejlő segítséget.

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

További írások a rovatból

gyerek

Villu szerint a világ – egy „no problem novel” Villu szerint a világ – egy „no problem novel”
Anti Saar: Így mennek nálunk a dolgok. Cser Kiadó, 2018.
Csányi Dóra gibbonról és makákóról valamint egy elsőkönyves szerző fontos kiadványáról

Más művészeti ágakról

építészet

Organikus városok Organikus városok
Bornemisza Eszter: Városi hegek
art&design

Útmutató egy útvesztőhöz Útmutató egy útvesztőhöz
Ujházi Péter Labirint című kiállításához
Három holló, Budapest, 2018. december 7.
Milorad Krstić: Ruben Brandt, a gyűjtő


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés