bezár
 

film

2011. 04. 24.
Művilág – Földünk, a műanyag bolygó
Werner Boote: Földünk, a műanyag bolygó
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Művilág –  Földünk, a műanyag bolygó A Föld napja alkalmából kerül a magyar mozikba Werner Boote 2009-es dokumentumfilmje, amely a műanyag veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az energiakrízis és a fenyegető ökológiai katasztrófa árnyékában ez a munka is csak egy a sok, szorongatóan aktuális témát feldolgozó dokumentumfilm közül. Ami a Földünk, a műanyag bolygó mellett szól mégis: olyannyira pergő, érdekes, informatív és provokatív, hogy valóban képes hatást gyakorolni nézőire.
A 21. századi ember mindennapjait leginkább meghatározó anyag az univerzálisan felhasználható műanyag. Ebből szövik a ruháinkat, készítik az ásványvizes palackot és a kisgyermekeknek szánt játékfigurákat. És ezzel vannak tele az utcák, terek és hulladékgyűjtők éppúgy, mint a sivatagok és az óceánok. A Földünk, a műanyag bolygó azonban nem a gyors ütemben szemétdombbá váló Föld temáját feldolgozó öko-utópista ömlengés; az eldobált hulladék veszélyein túl a műanyaggal való mindennapi érintkezés élettani hatásairól is lerántja a leplet, hogy aztán az egész világot bejáró tényfeltáró nyomozás egy másfél órás film formájában esélyt kapjon eljutni a szélesebb közönséghez.
Plastic Planet - Földünk, a műanyag bolygó
Boote személyes kötődése a témához már a film legelején megmutatkozik, amikor a rendező-narrátor nosztalgikus hangvételű, sok archív felvételt használó expozícióban mutatja be saját nagyapját, a 20. század korai évtizedeinek kutató-fejlesztőjét, aki még naiv őszinteséggel hitt és bízott ebben az anyagban. Az elkövetkezendő bő egy órában hitnek és bizalomnak nyoma sincs, néhol szarkasztikus gúnnyal, néhol döbbent rácsodálkozással, ám nagyrészt kitartó objektivitással igyekszik a film kérdéseket feltenni a műanyagiparnak, a szemet hunyó politikának és a fogyasztóknak egyaránt.
Plastic Planet - Földünk, a műanyag bolygó
Minden bombasztikussága („A plasztik kor gyerekei vagyunk.”) és a fel-felbukkanó, valószínűleg a gyerekközönség kedvéért kissé didaktikusra vett animációs illusztrációk ellenére Boote filmje érdekes, átgondoltan építkező, tárgyát kimerítően, több oldalról körbejáró munka, amely felhasználja a kreatív dokumentumfilm minden eszközét. Az igényes kivitelezéshez nagyban hozzájárulnak a szép légifelvételek, a változatos és különleges tájak, melyek egyben kiváló anyagot szolgáltatnak az ellenpontozáshoz a kalkuttai szeméttelepek és a Japán tengerpartra sodort hulladék képei mellé helyezve. A gondosan megválasztott beállítások olyankor is finoman érzékeltetik az „örök anyag” állandó jelenlétét, amikor a cél nem a direkt, hatásvadász bemutatás – egy pusztán információközlő interjú alatt is közvetlen formában bújik meg a képen a film ártalmatlannak tetsző "antagonistája".
 Plastic Planet - Földünk, a műanyag bolygó
A film tanulsága szerint - hiába okoz a műanyag roppant súlyos károkat a természetben, hiába tartalmaz a szervezetre rendkívül veszélyes vegyianyagokat, melyek ma már minden ember vérében kimutathatók - felülről, a politikai vezetéstől, vagy az ipartól nem várhatunk változást. Az egyedüli eszköz a kezünkben a tájékozottság és a tudatosság. A felhasználók által gyakorolt nyomás az egyetlen, ami elérheti a helyzet javulását.
 


 
A film sikere hatásában mérhető igazán. A vetítéseket követően helyi szinten már több országban indultak el kezdeményezések – az Egyesült Arab Emirátusok vezetése például betiltotta a nejlonzacskót.
Plastic Planet - Földünk, a műanyag bolygó
 
Földünk, a műanyag bolygó/Plastic Planet
Osztrák-német, dokumentumfilm, 95 perc.

Rendezte és a forgatókönyvet írta: Werner Boote
Fényképezte: Thomas Kirschner
Vágta: Ilana Goldschmidt, Jak Moik, Tom Pohanka, Cordula Werner
Zene: The Orb
Producer: Thomas Bogner
Szereplők: Werner Boote, John Taylor, Peter Lieberzeit, Marques Brown

Forgalmazza: Anjou Lafayette
Moziba kerül: 2011. április 21.
nyomtat

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, társadalmi témájú esszéket, alapítója a kortárs magyar divatot szemléző Sikk Projekt portálnak, illetve a gasztronómiai és belföldi turisztikai témákkal foglalkozó Kalandjárónak. Érdeklődési területe a feminista kritika, a narratológia és a rituális művészetek.


Más művészeti ágakról

irodalom

Urbán Bálint: Obscuro, FISZ, Budapest, 2020
A Rumini című táncszínházi előadásról
Zoltán Gábor: Levegőt venni, Kalligram Kiadó, Budapest, 2022


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés