bezár
 

film

2011. 06. 17.
A bőség zavarában - KAFF Vol. 2.
A jubileumi KAFF margójára (2011. június 16. – 2. nap)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A bőség zavarában - KAFF Vol. 2. Egy fesztivál második napja mindig kardinális abból a szempontból, hogy az ott megjelentek az első nap sűrű kínálata után hogyan tudják belevetni magukat a következőbe. A KAFF szervezői a belerázódás ritmusát felpörgetendő még a szerdainál is töményebb programot állítottak össze, gyakran választási lehetőséget is kínálva a fesztiválozóknak.
A nap a szerdai magyar versenyprogram filmjeinek konzultációjával kezdődött, a zsűri az érdeklődők számára adott egy kis ízelítőt abból, hogyan látják hazai alkotóink eddig levetített filmjeit. A szakmai értekezés máris választási lehetőség elé állította a bizonytalankodó nézőt, hiszen a másfél órásra belőtt fórum belelógott két másik tevékenységbe is. Az első az információs blokk diákfilmek programjának vetíése, míg a második Hay Ágnes workshopja volt. A Londonban élő avantgárd animációs filmrendezőt és grafikust korai és legújabb filmjein, színpadrajzain és grafikáin keresztül nemcsak igyekszik bemutatni a KAFF, hanem Részecske Kaszinó című, az animációt és az atomfizikát egyesítő workshopja keretein belül a kecskeméti Szókratész Játékmúzeumban lehetett közös filmet készíteni az alkotóval (a workshop pénteken is folytatódik majd).



Egy alkotás Hay Ágnes munkáiból: Egy különc úr naplója (1972)

A fesztivál idén több válogatással és panorámavetítéssel kíván tisztelegni az animációs film hazai és nemzetközi múltja előtt, ennek keretében csütörtökön retrospektív vetítést is láthattak a látogatók, Richly Zsolt 1966 és 2009 között készült munkái közül megtekinthető volt például A kecske és a kos,  az Árgyélus királyfi, vagy a Kőmíves Kelemen is. Csakhogy kicsit felrúgjuk a kronológiát, nap közben még Michel Ocelot és Orosz István életművébe is betekinthettek a „kaffolók”.

A fesztivál szervezői az öt nap alatt négy vetítési blokkba gyűjtötték össze az animáció európai, sőt világtörténetben is mérföldkőnek számító, Magyarországról indult alkotói életművek fontos darabjait a „Vissza a szülőföldre” elnevezésű válogatásban. Ennek csütörtöki, első két felvonásában először Kopácsy Anna előadására került sor Kiss Vilmáról, alias Wilma de Quicheről. A beszéd során derült ki a Párizsban letelepedett festőnőről, hogy csak az előző évek kutatásai derítettek arra fényt, hogy az első francia rajzfilmstúdió, a Gémaux munkatársai valójában tőle sajátították el az animáció alapjait. Ez után a második blokkban olyan Magyarországról elszármazott, s utána Nyugat-Európában, illetve a tengerentúlon befutott és karriert építő művészek munkájából következett összeállítás, melyek darabjaiból eddig sem a szűk szakma, sem a nagyközönség nem látott egyet sem. Előkerültek John Halas, Jules Engels, Jean Image és George Pal művei is (hogy csak a legismertebbeket soroljam).
 


Az Állatfarmot ugyan nem mutatták be a KAFF-on, de ez az alkotás is John Halas, vagyis Halász János keze munkája

A panoráma programmal egy időben zajlott Szalay Péter Átrajzolt filmjének premiervetítése is, ami a magyar animációs filmgyártás hőskora és aranykora előtt kívánt tisztelegni a Pannónia Filmstúdió történetének fölelevenítésével. A filmgyártás államosítása után az ötvenes években megszülető Pannóniát, amely a hetvenes-nyolcvanas évekre a világ egyik legjelentősebb animációs stúdiójává nőtte ki magát, a munkatársakkal készült riportok, archív felvételek és természetesen a mindenki által ismert kultikus animációk segítségével idézte meg az alkotó.
 
 

Szalay Péter: Átrajzolt film (2011)

A magyar filmek után ismét az európaiaké volt a főszerep, először két 25 perces tv-speciál program, a Vicenta és az Eszterházy következett, majd az egészestés versenyprogram keretében az Eleonóra titka. A film egy roppant egyszerű és bájos történetet mesél el: a hétéves Natanaël még mindig nem tud olvasni. Bogaras nagynénikéje, amikor meghal, a fiú szüleire hagyja a házát, a kisfiúra pedig a könyvtárát... Nat rájön, hogy bizony ezekben a könyvekben a gyerekirodalom főhősei rejtőznek, akikre, mivel ők az eredeti szereplők, a kisfiúnak kell ezentúl vigyáznia. Ha el kellene hagyniuk a könyvtárat, örökre elvesznek – a mesékkel együtt. A film élvezeti értékéből csak egy valami vett el sokat: a 10. perc tájékán eltűnt a magyar felirat a francia nyelvű alkotásról, így a teremben ülő, főleg gyermekalkotta nézősereg jobbára a gondosan kidolgozott rajzokra tudott csak összpontosítani, a dialógusokat szemlátomást kevesen értették.



Dominique Monféry: Eleonóra titka (2009)

Az estét ismét a magyar filmek uralták, először a magyar információs filmek második blokkja, majd a rövidfilmek versenyprogramja, végül a diplomafilmek versenyprogramja következett. Közbülsőből az Örkény István egyperceséből adaptált Gondolatok a pincében-, s annak a vetítésen megjelent rendezője, Tóth Roland kapta a legnagyobb tapsot, de a blokk utolsó filmje - a Bíborcsiga - két alkotója, Tóth-Pócs Judit és Tóth-Pócs Roland is ujjongások közepette állhatott fel.



Tóth-Pócs Judit, Tóth-Pócs Roland: Bíborcsiga (2011)

Csütörtök lezárásaként visszatértek a külföldiek, a panoráma program keretében válogatásra került sor a 17. Stuttgarti Animációs Filmfesztivál kínálatából, az estet pedig Tomm Moore A Kells titka című filmje zárta. A KAFF-on korábban már díjazott film csodálatos mese, csakis a műfaj legjobbjai közé sorolható, amely a hagyományos kézzel rajzolt képektől kezdve 2d-s és 3d-s computer grafikával is készült, ráadásul egyes részeit Kecskeméten vették fel.
 




Cikkünk képeit a KAFF hivatalos honlapjáról ollóztuk, melynek erőltetett menet jellegű programkínálatáról még három napig mindenki tájékozódhat. Megéri!

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Muchichka László --


További írások a rovatból

Terry Gilliam filmjét 25 éve, december 8-án vetítették először New Yorkban
Összefoglaló a 17. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál magyar filmes programjáról
A szolgálólány meséje az HBO-n

Más művészeti ágakról

art&design

Letnji bioskop Letnji bioskop
A magyar performansz története 1966–2018 (9): Szerbiai magyar performansz: Nyári Mozi (1988-89)
avagy tudósítás az interpretáció és az improvizáció határvidékérő
irodalom

Hol van az út Esterházy Péterhez? Hol van az út Esterházy Péterhez?
Péczely Dórával és L. Varga Péterrel beszélgettünk


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés