bezár
 

színház

2011. 09. 08.
Keserű könnyek a gésamaszkon
Ágensék előadása a Fogasházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Keserű könnyek a gésamaszkon „A belépés itallal a kézben tanácsos” – kapjuk az eligazítást a Fogasház belső udvarán, a Demo bejáratánál, ahol az Ágens Társulat Nő InTime című kamaradarabjának kezdésére várunk. A hőség szinte elviselhetetlen, és a Demo méreteit ismerve nem lesz könnyű dolga a színészeknek, ha a lelkes, de bágyadt közönség figyelmének ébrentartására vállalkoznak.
Szkéné színház
A tanácsot megfogadva, fröccsel felszerelkezve lépek be nézőtársaimmal a kétszintes térbe. Van, aki csendben a felső szintre vezető lépcsősorra telepszik, mások a fehér szőnyeg körül foglalnak helyet. A tér gyorsan megtelik, már a bejárat mellett ülő csellistának is intézkednie kell, hogy a vonója ne ütközzön egy ott álló nézőbe.

A Nő InTime Fassbinder Petra von Kant keserű könnyei című művének sajátos feldolgozása, egy közel egyórás, rubato csellószólammal kísért előadás. A történet három nő hatalmi viszonyának lehetőségeit járja körül a kiszolgáltatottságtól a fölényig egy egyszerű dramaturgiai helyzet egy állásinterjú mentén. Ráadásul mindezt a női szeretetéhség felől szemlélve, női függésrendszerekben gondolkodva, gésajelmezben és -maszkban megjelenítve. A felső szinten játszódó jeleneteket kivetítőn követjük végig, de a videotechnikának a csak mozgásra és zenére alapuló jelenetekben is nagy szerepe van: a fehér lepelruhák felületén alkalmanként képsorok, fotók követik egymást. A fenti térben játszódó, kevésbé beszédre alapuló jelenetek statikussága még inkább kifeszíti a lenti mozgalmasságot, a fenti néma társasjáték kínossá fokozza a lent várakozó, újonnan belépő szereplő bizonytalanságát.


Három nő magánszférájába, egymással való érzelemjátékába sodródunk bele a darab jeleneteiben. A játszma szereplői közt egyre eltolódnak az erőviszonyok, a végére éppen az válik kiszolgáltatottá, akit eddig kiszolgáltak. A központi nőalak (Ágens) éneke az új szereplő átöltöztetésének, beavatásának pillanataiban felkavaró, hihetetlenül személyes és ösztönös, talán éppen a zenei stílusokat épphogy érintő, áthidaló jellege miatt. Nehéz egy olyan fajta produkció kapcsán erős pillanatokról beszélni, ahol szinte minden rezdülést, vágyódó tekintetet, követelődző érintést testközelből figyelhetünk. A fenti térből dübörgés, kiáltás hallatszik, a vállunkra vakolatdarab hull. Tócsát izzadunk a parkettára, miközben a három szereplő ízekre szedi egymást, majd a két, szerepe szerint alárendelt nő magára hagyja a hatalomra éhes központi alakot.


Aki élesben, egy formabontó társulat előadásában nézi végig a test és az érzékek játszmáját, az hiába vár függönyre az előadás végén. Petra von Kant játszótársai és a játék szemlélői ráérősen, egyenként hagyják el a teret, miközben a sötétben maradó, földön ülő alak, akár a játék elején, letelepszik a szőnyegre, és némaságba burkolódzik.

Nő InTime

Ágens Társulat

Fassbinder Petra von Kant keserű könnyei című műve alapján

Nő 1. – Ágens
Nő 2. – Bakos Éva
Nő 3. – Madák Zsuzsanna

Közreműködik:
Sági András
Kallai Nóra – viola da gamba, cselló
Lenz Tünde – videotechnika, filmek

Szövegek: Ágens
Jelmez: Béres Móni

Rendező: Ágens

2011. augusztus 24.
Fogasház


Fotó: Kővágó Nagy Imre

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Burns Katalin --


További írások a rovatból

Interjú Donáth Attilával és Somogyi Beával, a Társadalmi Párbeszéd Színház vezetőivel
Antal Attila–Jobbágy Bernadett–Pál Dániel Levente: Akkor majd a gólya
színház

Kóstolónyi Kosztolányi Kóstolónyi Kosztolányi
Összművészeti borkóstolás a Budapest Jazz Clubban
színház

A halál geometriája A halál geometriája
Enyedi Éva: Lear halála – a Miskolci Nemzeti Színház előadása a Játékszínben

Más művészeti ágakról

Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?
irodalom

Soá utolsó túlélői után csak szövegeik maradnak velünk Soá utolsó túlélői után csak szövegeik maradnak velünk
Clara Royer Kertész Imre élete és halálai című könyvéről beszélgetett a szerzővel Schein Gábor és Szegő János


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés