bezár
 

Felhasználói adatlap

Burns Katalin által feltöltött cikkek:

Létezik egy közös európai kultúra a helyi variánsok felett
Hogyan éli meg egy brit a budapesti külkerületek valóságát, a vidéki városok hangulatát és a kávéházi életet? Milyen mondanivalója van a szerinte nagyon is Európához tartozó magyarok számára? Norman Jope Gólyák és rétesek című kötetéről Burns Kati beszélgetett a szerzővel.
Hello Karacsi, avagy kalandok helyett tervek Pakisztánban
Mi minden szól amellett, hogy az ember nekivágjon egy pakisztáni zenei kalandnak? Érdemes-e taposatlan ösvényeken járni, ahol nem feltétlenül várja anyagi haszon az embert? Van, akinek az egyedi zenei élmények, érdekes fotók és videók elég okot adnak; én is így voltam vele éveken keresztül. Most viszont elhatároztam, hogy váltok, és a befektetett időből igyekszem anyagi hasznot is húzni. Ennek jegyében telt negyedik pakisztáni utam, amely nemcsak zenei, de egyúttal marketinges tapasztalatokkal is járt.
Jammeltél már fakírokkal?
Kevés színesebb élmény van a világon, mint egy ázsiai művészrezidens-program. Ráadásul egy zenész számára ez közös alkotást és fellépéseket is jelent. Másodszor utaztam Kalkuttába, hogy amennyire a kéthetes program engedi, elmélyüljek a bengáli zenében. Ez esetemben nyugat-bengáli dalok – városi nép- és baul fakír dalok – tanulmányozását jelentette, két kollaborációval Nyugat-Bengál területén. A program felezőjeként pedig két koncerten, helyi zenészekkel közösen kellett szórakoztatnom a közönséget az újonnan megtanult dalokkal, és azok magyar népzenei fúziójával. 
Lehet még újat mondani a kapcsolatokról
Murakamit közel tíz éve, egy skóciai könyvesboltban fedeztem fel magamnak. Akkor azt hittem, sikerült egy olyan kedvencet kifognom, akinek a műveire külföldön vagy a neten, kizárólag angol nyelven kell majd vadásznom, mert írásaira még sokáig nem figyel fel a magyar közönség. Nagyot tévedtem.
Világ mézét megkóstoltam…
Előfordul, hogy egy valódi értékeket felmutató koncert beharangozására kevés az idő, ám annál megnyugtatóbb, amikor az esemény napján kiderül, hogy az érdeklődés messze felülmúlja a várakozást. Így történt a Yunus Emre Intézetben is, ahol Kobzos Kiss Tamás és Erdal Şalıkoğlu nemcsak legújabb közös munkájukat, a Pir Sultan Abdal – Balassi Bálint költeményeket feldolgozó lemezt mutatták be, hanem régebbi koncertanyagukból is válogattak, a nagyszámú közönség örömére.
A novella nem pusztán valami, amivel eljátszadozik az ember addig, amíg regényt ír
Először fordult elő a Nobel-díj történetében, hogy olyan írónak ítélték oda a rangos elismerést, aki szinte kizárólag novellákat alkot. Ráadásul az illető nő is, ami szintén ritkaság a díjazottak sorában. A címadó, Munrotól származó idézet igazságát többen vitatják, de kétségtelen, hogy Munro Nobel-díja új megvilágításba helyezheti a novella műfajának kérdését.
Magyar népdal, hindusztáni rága, szúfi rock
Az Iszlámábádban megrendezett magyar-pakisztáni fusion koncertünk másnapján zenésztársaimmal, Chand és Suraj Khannal buszra szálltunk, hogy az indiai határnál fekvő Lahorba, a szülővárosukba utazzunk. Itt a tervek szerint már aznap este élő tévéforgatás várt, később pedig a Khan testvérek hindusztáni klasszikus-zenei koncertjére voltam hivatalos.
Napot is szeretem, Holdat is szeretem...
Eltelt egy kis idő, mióta hazajöttem Pakisztánból. A szponzoroktól kapott dísztányérok a falamon lógnak, az ajándékbögrék a konyhai polcon sorakoznak. Kicsit félek nekikezdeni az írásnak: köztudott, hogy amit leírunk, az átrendezi az emlékeket, lezárja az emlékezés folyamatát; amit nem dokumentálunk, az elsikkad, nem is volt. Furcsa érzés magamról, saját előadói élményeimről vezetni krónikát: a hangom itt a kritikákhoz képest más, nagy eséllyel szubjektív, elfogult, kevéssé szelektáló...
Főhajtás a történetmesélők előtt
Elina Hirvonen 1975-ben született Helsinkiben. Író, dokumentumfilm-rendező, újságíró. Első regénye, melyet 2005-ben az egyik legrangosabb elismerésre, Finnlandia díjra jelöltek, a Magvetőnél jelent meg Legtávolabb a haláltól címen. A kötet bemutatója alkalmával beszélgettünk.
A sok túlélés a sírba visz...
A slam poetry és Szőke Szabolcs zenéjének eredeti kombinációjával fejeződött be az ötnapos “Bezár a bazár” Fesztivál, amelynek keretében a Hólyagcirkusz Társulat búcsúzott bezárásra ítélt befogadószínházától. A csoport az elmúlt hat évben tekintette otthonának a Merlin Színházat, amely több előadásuknak és emlékezetes Szőke Szabolcs koncertnek biztosított helyet.
Made in India
A Vízraktér téliesített helyiségében megrendezett Made in India című táncestről már az elején kiderült, hogy tulajdonképpen egy összművészeti projekt eredményeit és ötleteit összegzi. A rövidfilmekből, fotókiállításból és élő táncelőadásból álló műsort egy indiai út élményei és a tánc mint kifejezési forma határtalan lehetőségei ihlették.
Kortárs mint öntörvényű társasjáték
Jó érzés jelen lenni kortárs darabok ősbemutatóján, a hangszerek hangolásán át a fogadtatásig része lenni annak, amikor egy már publikált, de közönség előtt még nem játszott darab életre kel. Kallai Nóra gambakoncertjén hat új mű útrakelésének lehettünk tanúi, amelyhez a hangulatot az első műsorszám, Sáry László Triptichonja teremtette meg. A szólóművekből és kamaradarabokból álló koncert során a művészek nagyon is fogyasztható kortárs-zenével ajándékozták meg a közönséget. A siker titka a műsor változatos elrendezése és az előadók friss, élvezetes stílusa volt.
Nyitott ablaknál sportolok, és hiszek a Mindenhatóban...
Egy színdarab címéből néha nem nehéz elképzelni, mit várhatunk a színpadon. Megérzéseink a bemutató szöveget átfutva megerősítést nyernek, és a darabot gondolatban már el is helyezzük a többi friss hangú, leleplezőnek mondható, kortárs dráma között. De mi van, ha a vártnál valamivel felkavaróbb, nyelvileg irritálóbb és egyben megindítóbb az előadás?
A "Gyermek Krisna" első és utolsó koncertje a Trafóban
Minden együtt volt ahhoz, hogy Dr. Balamuralikrishna, az indiai karnatikus zene leghíresebb képviselőjének budapesti koncertje legendássá váljon. Néhány nappal színpadra lépése előtt körbejárt a hír, hogy a zenészek csomagja egy lekésett járat folytán elveszett, sőt, a benfenntesek azt is tudni vélték, hogy a „Gyermek Krisna” névvel büszkélkedő, életének nyolcvankettedik évében járó énekes legutolsó Indián kívüli koncertjét adja a Trafóban.
Jó arcok, cilinderben
A kulturális színtér székhelyét a Királyfürdő bejáratánál nem jelzi feltűnő felirat. Kiragasztott papírok, nyilak vezetnek a belső udvarra, az ideiglenesen beállított szpotlámpák alá, a napozóágyakból és kihajtható székekből álló, rögtönzött nézőtérhez, ahol a színészekből és zenészekből álló független társulat beállása éppen a végéhez érkezik. Rövid, ám szívhez szóló köszöntés, s hálás szavak a közönség felé. Elérzékenyülés. Világvégi biciklista beletörődő tempózása a kifeszített kötélen. Itt minden – finoman szólva – szimbolikus.
Imádkozzunk elég fügéért és egy komfortos vallásért!
Ritkán mondható el, hogy egy nemzetközi hírű kortárs művésznek egyszerre tekinthető meg kamara-kiállítása és bábelőadása ugyanabban a városban. A szénrajz alapú animációiról elhíresült William Kentridge művészetébe idén ősszel egyszerre kóstolhattunk bele a Szépművészeti Múzeum kiállítótermeiben és a Trafóban. Sőt, az utóbbi helyszínen az animációk egy bábelőadást is magába foglaló, összművészeti produkció szerves részeként voltak megtekinthetőek.
Mókus és a Taó
Amerre nézek, zenészarcok – jegyeztem meg magamnak a MÜPÁ-ban, a Fesztivál Színház nézőterén ülve, Kováts Kriszta és Szirtes Edina Mókus közös produkciója, a Tao Te King kezdete előtt. Márpedig, aki vállalja a szúrós szemű szakmaibeliek előtt való megméretést, az magasra helyezte a mércét.
Cukididi és Tarzan látja jól a lényeget
Egy átlagos nap sodrában, amikor átrágjuk magunkat a napi hírek szalagcímein, majd átfutjuk kedvenc blogunk friss bejegyzéseit, van-e még erőnk elgondolkodni azon, mi is az a regénykert? Egyáltalán, teremnek még új műfajok az irodalomban? Czakó Gábor könyve, a Hosszúalattság már címével is gondolkodásra kényszerít.
Keserű könnyek a gésamaszkon
„A belépés itallal a kézben tanácsos” – kapjuk az eligazítást a Fogasház belső udvarán, a Demo bejáratánál, ahol az Ágens Társulat Nő InTime című kamaradarabjának kezdésére várunk. A hőség szinte elviselhetetlen, és a Demo méreteit ismerve nem lesz könnyű dolga a színészeknek, ha a lelkes, de bágyadt közönség figyelmének ébrentartására vállalkoznak.
Petőfi klasszikusa háztartási eszközökkel
Petőfi eposzparódiáját, A helység kalapácsát színre vinni, miután előadások sora és legalább egy tévéjáték is született már belőle, tulajdonképpen közhelyszámba megy. Ráadásul a vaskos humor, a szereplők stilizált egyszerűsége eleve egyfajta vásári komédiát idéző előadásmódot kíván, amihez új, érdekes adalékot alkotni nehéz feladat. Ám ami elsőre lerágott csontnak tűnik, abból a minimalista színház keretei között, a független színjátszás friss, szabad közegében könnyen ötletgazdag játék lehet.
Színek és hangok a radzsasztáni sivatagból
A Rádzsasztháni napok című program zárásaként hallgathattuk meg az Indiai Kulturális Központban az ismét Magyarországra látogató langa zenészeket, akik ezúttal Dil Mastana néven, négyen vágtak neki az útnak Indiából, hogy különleges népzenéjükkel szórakoztassák az európai közönséget. Egyhónapos magyarországi fellépéssorozatuk itt, az Indiai Kulturális Központban kezdődött, de rajongóik sokfelé, a legkülönbözőbb helyszíneken találkozhatnak velük. A műsorok legtöbbször most is Ábrahám Judit autentikus radzsasztáni néptáncával egészülnek ki.
Feszületről lehajló Krisztus
Mária havának utolsó napján, a Háló Közösségi Központ szokásos keddi hangversenyei sorában különleges, egyszerre népzenei és középkori ihletésű műsor várta az érdeklődőket: a műsorba választott énekek a Bölcs Alfonz nevéhez fűződő, XIII. századi Cantigas de Santa Maria című gyűjteményből, a XIV. századi Llibre Vermell de Monserratból, illetve a magyar népi dalkincsből származtak, amelyeket alkalmanként reneszánsz, vagy reneszánsz eredetű népi hangszeres dallamok egészítettek ki.
Kérdezd az Akasztott Embert...
A Műszaki Egyetem K épülete mögött felállított, fehér leplekből és bambuszrudakból álló építmény, amely az Élőkép Társulat önismereti tarot labirintusának ad helyet, gyanúsan kicsi. Ha az ember elnézi a külső falra festett, tarotkártyából ismert arkánumok, más néven az emberi életút archetipikus alapfogalmainak képeit, el sem tudja képzelni, hogy fér el ennyi szereplő odabent.
Guru és magyar tanítványa egy színpadon
Az Indiai Kulturális Központ előadótermében összegyűlt táncrajongók, akik május 3-án este a világhírű odisszitáncos, Saswat Joshi és a vele fellépő Szundari Tánccsoport produkciójára voltak kíváncsiak, valószínűleg nem először néztek végig indiai táncelőadást. A mostani alkalmat azonban az tette különlegessé, hogy a női formáció mellett egy férfi táncművész előadásában láthattuk megelevenedni ezt a sajátosan érzéki, kelet-indiai táncformát.
Enquist sokáig titkolta, hogy ír
Közel a nyolcvanhoz Per Olov Enquist már a kívülálló szemével figyeli a világirodalmi színtér eseményeit, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy további regényekkel lepi meg az olvasókat. Egy másik élet című új könyvének kapcsán, évtizedek távlatából vallott pályája termékeny és kiüresedett szakaszairól, a magánélet és az írói lét összefonódásáról.
Mikor lesz végre szőr a mellkasomon?
Hosszúhajú rockerek, cipőbámuló alternatívok és műanyag-dzsekis technósok... a besorolást kevesen úsztuk meg. Mint ahogy a másik nemhez való közeledés megsemmisítő kudarcait, vagy a haveroktól elszenvedett csapásokat sem kerülhettük el. A kamaszkor senkinek sem volt próbatételektől mentes: szorongtunk, csüggedtünk, mert előre nem láttuk, hogy a kétségbeesett vergődés a végén mégiscsak oroszlánkeringővé növi ki magát.
Csitrakárí – Táncképek India magyar festőnője emlékére
A Sivasakti Kalánanda Táncszínház produkcióit mindig nagy érdeklődés kíséri, legújabb tematikus műsoruk pedig még az eddigieknél is különlegesebb élményt nyújtott: Somi Panni társulata az indiai tánc elemeinek felhasználásával mesélte el egy Indiát hazájának választó magyar festőnő, Brunner Erzsébet élettörténetét.
Langa búcsúkoncert
A langák utolsó, kihagyhatatlan magyarországi fellépése – így terjedt el az indiai zenét kedvelők között már hetekkel korábban annak a koncertnek a híre, amelynek anyagát a Tilos Rádió felvételeiből, vagy korábbi koncertprogramokból részben már ismerhették az érdeklődők.
Esti rága a Macskában
A budapesti Bérkocsis utcában ritka látvány, ha egy autó csomagtartójából harmónium kerül elő, amit aztán egy füstös szórakozóhelyre cipelnek be. A Macska étterem ajtaján függő plakát különleges eseményre hívogat: Ustad Suraj Khan, a pakisztáni Lahore-ból származó fiatal mester Gina Rubikkal (Guru Jinával), Farkas Tiborral és Nyári Gergellyel adja elő közös műsorát, amelyet előzőleg a Jókai Klubban, a Pótkulcsban és a Kayakalp Jógaközpontban is bemutattak.
Rágatanulás testközelből
Aki rajong az ázsiai zene- és mozgáskultúráért, azt a rendkívüli hideg sem tarthatja vissza attól, hogy az otthon melegéből kilépjen, és elzarándokoljon akár egy eldugott budai utcába is, hogy ott cipőjéből kibújva, szőnyegen térdelve igyekezze magába szívni mindazt, amit egyetlen este alatt lehetséges. December 11-én, szombaton, az év egyik rendkívüli munkanapjának végén többen is felcserélték az otthon kényelmét arra az izgalmas kihívásra, amit Suraj Khan és Gina Rubik (Guru Gina) szúfi ének- és táncműhelye jelentett.
A csók szolgálatában
A Függetlenek Éjszakája keretében, az Írók Boltjában láttuk a Basium – csókszolgálat című előadást, amely egyformán varázsolta el a kortárs művészet könyvespolcok közül szemlélődő rajongóit és a kirakat üvegén át beleső járókelőket. A pillanat szülte elemekből is építkező produkció a csókban rejlő lehetőségek közt válogatva a szeretetvágy témáját járta körbe. A könyvesbolt lépcsősora, polcokkal tagolt tere és tágas kirakata ideális helyszínt nyújtott az előadás nyughatatlan, meglepetésekkel teli sodrásának.
Meseutca – új portál a gyerekirodalom kedvelőinek
Hétfőn indult útjára a Meseutca . „Ahol a jó könyvek laknak” – hirdeti a portál, és bemutatkozó rendezvényükön a szerkesztők is elmondták, a Meseutca olyan helyszín kíván lenni, ahová egyaránt látogatnak el olvasni vágyó gyerekek és igényes gyerekirodalmat kereső felnőttek. A szerkesztőség tagjai pedagógusok, irodalmárok, nyelvi szakemberek, de egyben gyakorló szülők is, akik fontosnak tartják az olyan könyvek népszerűsítését, amelyek az életkori sajátosságokat figyelembe véve, magas színvonalon szórakoztatják, tanítják a fiatal olvasókat.
Hogyan készül a maceszgombóc?
Mi vesz rá valakit arra, hogy önnön neurotikus tüneteire magyarázatot keresve papírra vesse évek óta halott édesanyja depressziójának történetét, sikertelen öngyilkossági kísérleteit és az őket megelőző, kisebbségi komplexussal terhelt gyermek- és ifjúkort? Hogyan írhat az ember saját tragikus sorsú felmenőiről irodalmi beszámolót?
Mégis mennie kell
Vajon hogyan ismerhető meg igazán egy város? Egy jó turistakézikönyv útmutatását követve, amely sorra elvezet a kihagyhatatlan nevezetességekhez? Vagy inkább az utcagyerekek, a bevándorlók, a periférián élők társaságában kerülünk legközelebb ahhoz, ami egy világváros közérzetéből felfogható? – Burns Katalin kereste a válaszokat Lángh Júlia Párizs fű alatt című regényében.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés