bezár
 

irodalom

2012. 03. 12.
Diagnózis és konfesszió
Szöllősi Mátyás: Állapotok, Kalligram, 2011
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Diagnózis és konfesszió Szöllősi Mátyás negyvenöt töredéke ideális olvasmány lehetne azoknak, akik előítéletekkel viseltetnek a kortárs költészet iránt. Itt ugyanis minden ilyen prekoncepció megdől. A versben minden az, ami, még a kötetcím is. A szövegek állapotokat írnak le, kertelés nélkül, sebezhető őszinteséggel. Érzelmes, karakteres és keresztrímeket használ.
A szerző új kötete tulajdonképpen szerves folytatása az előző, Aktív kórterem címűnek: ott egy nyolc versből álló ciklus viselte ugyanezt a címet, és ezek mindegyike szerepel az új , 'negyvenöt töredék' alcímet viselő kötetben is. A könyv szövegei tehát egy ciklust bontanak ki, írnak tovább, ezzel egyfajta következetességet kölcsönözve az egymás után sorjázó szövegeknek: az Állapotokban minden az, ami, és valahogy minden magától értetődő. Nincsenek látványos trükkök, hangzatos csattanók, csak versek a maguk csupasz védtelenségében. Itt minden néven van nevezve, mégha latinul is. A latin címek egyszerre idézik a szerzetesek imakönyveit és az orvosi diagnosztika szakkifejezéseit: így vagy úgy, de összeér a fájdalmas aszkézis és a felfokozott jelenlét baljós kiszolgáltatottsága. Verseiben annyira nem válik ketté testi és lelki, annyira egységes és következetesen közvetlen minden történés, hogy az pár nélkül való a kortárs költészetben. Nyelve nem absztrakció, a test sem elvont fogalom, hanem a történések helyszíne. Ez az egységesítés teszi a kötetet olvasmányossá, a szó legszorosabb értelmében. Napló-, vagy inkább jegyzőkönyszerű, kérlelhetetlenül őszinte szövegek sorozata. Önvizsgálatok, lelkigyakorlatok. Diagnózis vagy konfesszió: a latin nyelv kérlelhetetlen pontossága mindkettőhöz ideális.
 
A változatos témákat, helyszíneket a steril nyelv interiorizálja, és legyen az Ábrahám és Izsák (Professio) vagy épp a Krisztus keresztjét vinni segítő Cirenei Simon (Passio) bibliai története vagy egy közelben történt haláleset (Supplicium), öngyilkossági kísérlet (Mars voluntaria), rémálom a vonaton (Somniata) vagy a kőgörgetésbe belefáradt Szüsziphosz (Desperatio): Szöllősi nyelve mindent homogenizál, minden fekete-fehér lesz, mint egy régi felvételen. Nyelve archivál.
 
Talán mert minden történést a tudatban leképezetté tesz:
"A magyarázkodást most elhalasztjuk, / hogy mit és hogyan kellett volna még. / Ha elképzelem, úgy egyszerűbb. / Sokkal könnyebb és ismételhető." (Miseria)
Ami pedig a tudaton kívül történik, veszélyes:
"kis idő és már kezdett is felsejleni / pár bántó, nem kívánt mozdulatod; / nyilván előre elképzeltelek... A csalódás veszélye ez. / Abban, hogy csalódás lesz, nem csalódtam."
 
"Hiszen nem engedhetem meg magamnak, / hogy rászabadítsam magam a külvilágra." (Inanitas)
 
Az önmagától való elidegenedés, a félelem és a kudarcélmény versei ezek. A belső világ is idegen, a közöny iránt is közönyt érez. Kegyetlen líra, kegyetlen  a dallama, dans macabre, nem akar gyönyörködtetni, semmi trükközés, semmi szép: monokróm keserűség, illúziók nélkül, amiben a legkeserűbb tónust épp a rezignált tudomásulvétel, a belenyugvás és megszokás mondatai adják: "A szomorúságot itt nem emészti / öröm" (Expectatio). A kötet utolsó verse is ezt az irányt viszi a végsőkig: a Desperatio a hegyen fölfelé követ görgető Szüsziphosz szereplírája. Itt azonban Szüsziphosz nem bírja tovább, és engedi magára gördülni a követ:
"elengedem. Vagy ő enged el engem. / És én csak nézem, ahogy visszahull."
 
Szöllősi versei a kortárs költészet köldöknéző, a szakmától a szakmának szóló, elefántcsonttornyos költészetről szóló paranoid híresztelések antitézisei. Versei nem állnak ellen az egyszerű, referenciális olvasásnak, naplószerűségük, olvashatóságuk, értelmezhetőségük ideális versekké teszik az Állapotok szövegeit a kortárs költészettel most ismerkedők számára, míg az abban otthonosan mozgó olvasó friss, személyes, egyéni hangot talál a Szöllősi-lírában. Mer különbözni az uralkodó hangnemtől, meri a saját útját járni, és ebben nem ismer kompromisszumot. Egy ilyen szerző mindenképp javára válik irodalmunknak, még akkor is, ha érzésem szerint az Állapotok még nem a megtalált hang magabiztosságának, inkább egy meredeken felfelé ívelő pályának az ígéretes dokumentuma.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Molnár Illés --


További írások a rovatból

Magyar költők amerikai antológiájának bemutatója
irodalom

Hétköznapi diskurzusok Hétköznapi diskurzusok
Kovács Viktor és Kovács Dominik voltak a Kötetlenül sorozat vendégei
irodalom

Égbolt-variációk Égbolt-variációk
Nagy Márta Júlia: Elígért lány, Jelenkor Kiadó, Budapest, 2021.

Más művészeti ágakról

8. Budapest International Documentary Festival
8. Budapest International Documentary Festival
színház

Száz év, egy dráma Száz év, egy dráma
Páros interjú Rák Katival és Czető Bernát Lászlóval
art&design

Közös pontok keresése Közös pontok keresése
Utóhang a „Having no common past, let’s have a common future” című kiállítás kapcsán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés