bezár
 

irodalom

2013. 04. 21.
Jól érzem magam tulajdonképpen
Pintér Béla: Drámák (Saxum). kötetbemutató, április 20.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Jól érzem magam tulajdonképpen Nem magától értetődő dolog, hogy a Saxum Kiadó megjelentetett egy Pintér Béla drámáit tartalmazó kötetet, hiszen darabjainak ismeretében jogosnak tűnik a Winkler Nóra moderátor által is feltett kérdés, hogy vannak-e egyáltalán ezeknek a daraboknak leírt, végleges szövegváltozatuk. A rögzítés, a megállapítás gesztusa mégis fontos: nem csak nézni, olvasni is lehet immár az unikumnak számító Pintér-darabokat.
A szerző különös állítása szerint nem nagyon olvasott drámákat, egyedül Szophoklész Oidipusz királyát emelte ki, ami Ács János rendezése miatt vált fontossá számára. Az alkotói folyamat, akár a drámatörténet legnagyobbjainál, a szöveg fölé kerekedik, maga a szöveg is a próbafolyamat alatt alakul ki, a féléves gondolkodói periódus után egy húsz-harminc oldalas szövegből formálódik véglegessé. A szerzőt leginkább érdeklő témák adják a kiindulási pontot, és ezek többnyire közéleti jelenségek.

A közös munka kiemelése ellenére a szerző leszögezte, hogy a darabok kilencvennyolc százalékát ő írja, viszont a mű létrehozásának folyamata közös. A politikával való viszonnyal kapcsolatban Pintér elmondta, hogy 2010 előtt kimondottan távolságtartásra törekedett a konkrét politikai témáktól, a jobb-bal megosztást szerették volna elkerülni, ám azóta változás történt, ami egyrészt a szélsőjobb előretörésével kapcsolatos, másrészt azzal a jelenséggel, amit frappánsan így fogalmazott meg: az előző kormány pénzt adott a színháznak, a mostani témát. A Szutyok című előadás volt ilyen értelemben az áttörés, ám az aktuálpolitika vékony jég: ha a színház értékes akar maradni, és el akarja kerülni a rossz politikai kabaré színvonalát, óvatosan kell bánnia vele.

A darabok készítését általában a szerző irányítja, de néha a színészektől érkező inspiráció, vagy akár a készen kapott műfaji-technikai keret is ihlető erővel bírhat. A közönség elvárásaira odafigyel, de saját elképzelései szerint gondolkodik színháza jövőjéről: Pintér természetesnek nevezte a félelmet attól, hogy egy idő után nem tud olyan pontosan és szépen fogalmazni, mint korábbi műveiben. Ez minden művésznél megfigyelhető, ebben az értelemben a megelégedés visszalépést jelent.

Szó esett még az írói módszertanról (négy óra naponta), a szerző kemény kritikusként ítéletetmondó édesanyjáról, önéletrajzi ihletettségről, a “kegyetlen" vagy “fájdalmas" színházról, mint legfőbb célkitűzésről. A fájdalmas területekre rátapintó művészet nem szadista, épp gyógyítani akar, ám ehhez elengedhetetlen némi sokkterápia. Winkler Nóra kérdésére, miszerint szívesebben élne-e egy jobban működő, de ezáltal kevesebb inspiráció nyújtó országban, Pintér így válaszolt: “Jól érzem magam tulajdonképpen". Színházát azért csinálja, hogy közönsége “sírjon és nevessen", ami szerinte, tekintetbe véve a közönség összetételét, nem is olyan egyszerű. Végtelenül szimpatikus volt Pintér válasza arra a kérdésre is, hogy van-e valami nagy terve, készül-e szuperprodukcióra: mindig csak a következő darabra koncentrál, az épp eléggé leköti, mindig a következő előadás foglalja le az energiáit, ennél nagyratörőbb terve nincs.

A bemutatón egy olyan koncepciózus, jó értelemben öntörvényű alkotót láthatott a közönség, aki nagyon közvetlen, de elszánt és céltudatos, a színházról pedig nagyon határozott elképzelése van. A kötet megjelenése – és ezt nemcsak a teltházas beszélgetés mondatja velem – drámairodalmunk egyik fontos eseménye.

Fotó: Szekeres Dániel

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Pogrányi Péter --


További írások a rovatból

A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál sajtótájékoztatójáról
irodalom

Soá utolsó túlélői után csak szövegeik maradnak velünk Soá utolsó túlélői után csak szövegeik maradnak velünk
Clara Royer Kertész Imre élete és halálai című könyvéről beszélgetett a szerzővel Schein Gábor és Szegő János
irodalom

Sajátos növényvilág tenyészik itt Sajátos növényvilág tenyészik itt
Prae20, Szimpla, 2019., február 22.

Más művészeti ágakról

Székely Csaba-darab a Budapesti Tavaszi Fesztiválon
A MI kapcsolata a művészetekkel
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Magyar produkciók nemzetközi piacokon Magyar produkciók nemzetközi piacokon
Művészet, média, marketing konferencia a Pesti Vigadóban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés