bezár
 

irodalom

2013. 10. 04.
Zsúr az Álombunkerben
Kettős könyvbemutató a RoHAMban. 2013. szeptember 29.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az új otthonra talált RoHAM szolgált helyszínként Evellei Kata és Tóth Kinga versesköteteinek közös bemutatójára. A vasárnap kora esti programnak a két könyv címe együtt adott nevet: Zsúr az Álombunkerben. A két elsőkötetessel Balogh Endre és Pál Dániel Levente beszélgetett.

A két szerző felolvasásával kezdődik a program, majd Balogh Endre beszél részletesebben a könyvekről. Szerinte Evellei Kata Álombunker című kötetének nagy erénye, hogy nem hódol be egyik aktuális divatirányzatnak sem. Nem találhatóak benne viccelődések, sem olcsó poénok, egy nagyon komoly nyelv az, amin a kötet darabjai megszólalnak, ugyanakkor mégsem görgetnek poétikai akadályokat az olvasó elé. Vannak sorok, amik olvasáskor egy sláger részletének tűnnek ("Jól teszed, édes, hogy így kiteregeted a szennyest"), ám hallva ezeket a szerző tolmácsolásában, érződik, hogy egyáltalán nem slágeresek, másfajta viszonyban vannak a világgal.

Balogh Endre megemlíti még, hogy három ciklusból épül fel a kötet, utal egy pár nappal ezelőtti másik beszélgetésre, ahol Margócsy István neveléstörténeti jelleget fedezett fel a felosztásban. Beszél arról, hogy a versek nagy része különböző víziók és képzeletek alapos körbejárása, s hogy képesek meglepetést is okozni.

Tóth Kinga Zsúr című kötetének az alcíme válik elsősorban érdekessé: más mondókák. Műfajmeghatározás és az attól való eltérés jelzése is egyben. Balogh szerint leginkább a svéd gyerekversekhez állnak közel ezek a versek. Izgalmasak a mondókák kihagyásos illetve redundáns szerkezetei, a nyelvi játékok miatt is érdemes felnőttként a könyvet kézbe venni.

A kötet formátuma is rendhagyó, létezik egy fehér és egy fekete borítós változat. A kötetben rajzok is található a mondókák mellett – Tóth Kinga számára fontos tördelési szempont volt, hogy ezek egyenrangúnak látszódjanak. Balogh Endre számára ez a kötet olyan, mint egy kétdimenziós papírmasévilág, egyfajta kísérleti terület, próbatétel egy nagyobb terepre lépés előtt. Úgy véli, ez a kísérlet sikeres volt.

A beszélgetés fonalát az újabb rövid felolvasás után Pál Dániel Levente veszi fel, aki előbb a Zsúrról beszél, szerinte nincs annyi kegyetlenség ezekben a szövegekben, mint a svédekében, sokkal inkább báj jellemzi őket. Olyan számára ez a kötet, mintha egy értelmes kisgyerek fogná az óvodában a mondókákat, és szépen átírná őket. A Zsúr tulajdonképpen nem létező mondókák dekonstrukciója.

Tóth Kinga az eddig elhangzottakra reagálva elmondja, hogy már főiskolás korában is érdeklődött a mondókák iránt, fordított is, írt sajátot is,  intenzíven azonban csupán pár éve kezdett velük foglalkozni, mióta óvodásoknak is tanít idegen nyelvet. Sok történettel szembesül a gyerekek életéből a mindennapi munka során, a kötet társadalmi üzenete is ezt tükrözi. Családon belüli erőszak, nők elleni erőszak, LMBTQ témák, rasszizmus, társadalmi egyenlőtlenségek, szegénység a legfontosabb témák e tekintetben. Mint ahogy Balogh Endre közbeveti, mindezek rafináltan jelennek meg a szövegben, nem ráerőltetni akarja direkt módon a gyerekekre ezeket a problémákat. A kérdésre, hogy felnőtteknek vagy gyerekeknek szánja, Tóth Kinga úgy válaszol, a gyerekek szeretik ezeket a szövegeket, nem gondolja, hogy baj lenne abból, ha olvassák. A felnőtteknek pedig az orrára akar koppintani azzal, ahogyan megjelennek a mondókákban a társadalmi problémák.

Pál Dániel Levente is kitér a kötet tipográfiájára, őt arra ingerli, hogy kiszínezze ezeket az egyszerű fekete-fehér rajzokat. Tóth Kinga bátorítja ebben, valóban, ő ilyen módon is befogadhatónak álmodta meg ezt a kötetet, lehessen kiszínezni, hatogatni stb. Azt is hozzáteszi, hogy alapvetően más jellegű verseket ír, és általában a képei is sokkal színesebbek, de most úgy érezte, ehhez a minimalista világhoz az egyszerű rajzok illenek. Egyébként meglepetés volt számára is, hogy épp ebből a projektből állt végül össze az első kötete.

Evellei Kata verseit a felnőttes hang és szomorúság jellemzi Pál Dániel Levente szerint, s József Attila költészetéhez hasonlíthatóak, ahogyan a hangulat átívódik, átvetítődik a tárgyakba. Evellei Kata örül, hogy felnőttesnek találják a veseit, ő mindig attól fél, hogy kamaszos nyavalygást olvasnak ki belőle. A szomorúság, illetve a Margócsy István által írt fülszövegben említett unalom kapcsán Evellei úgy fogalmazott, hogy a kötet fő vonalai az elzártság és az elzárkózás élménye körül húzhatók meg, s hogy hogyan lehet ezen túllépni, hogyan maradhat az ember kapcsolatban a külvilággal és annak hétköznapiságával, az unalom ellenére is. 


Sok szó esik a kötet formailag legkülönlegesebb verséről. Már Balogh Endre is említést tesz róla a beszélgetés elején, Pál Dániel Levente pedig szintén rátereli a szót. A kössük össze a(z) című versről van szó, Pál szerint egyfajta címkefelhője ez a könyvnek, és érdekesnek találja, hogy nincs kiemelve, hanem így el van rejtve a kötetben. Evelleitől megtudhatjuk, valójában több hasonló szöveget is szánt a kötetbe, csak azok nem lettek jók, ezért árválkodik benne ez az egy. Szerinte túl sivár és szomorú ahhoz ez a vers, hogy az egész kötet összefoglalója legyen.
 
Az estet végül újabb felolvasás és a Zsúr című verseskötet trailere zárja:

 

prae.hu


Kapcsolódó cikkek


nyomtat

Szerzők

-- Pethő Anita --


További írások a rovatból

Blended Intensive Programme Pozsonyban
Szubjektív esszé egy koreai költészeti könyvbemutatóról
Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
Bemutatták Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című kötetét, Prae Kiadó, 2025


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés