bezár
 

gyerek

2013. 11. 09.
Fejcserés támadás
Otfried Preußler: Torzonborz, a rabló
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sok mindent szeretünk a mesékben, amit az életben egyáltalán nem. Például az egereket és a rablókat. Jó, van, aki az életben is rajong a japán táncoló egerekért vagy a whiskys rablóért, de azért a többség inkább a mesékbe száműzné őket. Az utóbbi időben két külföldi klasszikus is megjelent a rablós mesék közül.

A Scolar a norvég Thorbjörn Egner regényét, A három rablót (1955) adta ki újra, a Kolibri Kiadó pedig a februárban, 90 éves korában elhunyt német szerző, Otfried Preußler Hotzenplotz-trilógiájának első részét jelentette meg, magyarul első ízben. (A meseregény 1962-ben jelent meg először.)

Hotzenplotzból Nádori Lídia fordításában Torzonborz lett, de több más szereplő is remekül magyarított nevet kapott: így Üstöllési őrmester, vagy Petróniusz Pókuszhókusz, akinek  ráadásul Paprika Jancsi azzal borzolja az idegeit, hogy szándékosan rosszul mondja a nevét, így lesz belőle hol Lepkefikusz Tótuszkaktusz, hol Reptóniusz Rókusmókus. Két fontos szereplő azonban egyszerű és ismert nevet visel, hiszen ők nem mások, mint a vásári bábjátékokból nálunk is ismert mesehősök: Vitéz László és Paprika Jancsi. (Német nyelvterületen Kasperl és Seppel néven ismerik őket, így szerepelnek az eredeti szövegben is.) 

torzonborzA casus belli, ami a két jó barát és Torzonborz között a konfliktust kirobbantja, Nagymama zenélő kávédarálója, amit Torzonborz elrabol. Nagymama alakjában az az érdekes, hogy a regény végig gondosan titkolja, hogy kinek a nagymamájáról van szó, Lackóéról vagy Jancsiéról. Sokáig egyébként róluk sem lehet biztosan tudni, hogy testvérek-e vagy barátok, de később ezt a szerző mégiscsak elárulja. A Nagymamához fűződő viszonyukról viszont egyetlen, nyilván szándékoltan kétértelmű mondat olvasható: "Jancsiról meg a nagymamájáról álmodott" – áll ebben a bizonyos mondatban Lackóról. Vitéz László és Paprika Jancsi alakja részben a hozzájuk fűződő hagyományból építkezik: kettejük közül Jancsi az okosabb, vagányabb vezéregyéniség, Lackó esze lassabban forog, de híven követi barátját. F.J.Tripp illusztrációin a két figura egyszerre visel gyerekes és felnőttes vonásokat. Ha csak ők vannak a képen, nézhetnénk őket akár felnőttnek is, ha más szereplők mellett állnak, látszik, hogy jóval kisebbek. Ahogy az illusztrációkon, úgy a mesében is mintha köztes helyet foglalnának el a gyerekek és a felnőttek világa között: önállóak (legalábbis ketten együtt), a Nagymamán kívül nem esik szó arról, hogy családjuk lenne, de azért, ha ők lennének a "bizonyci" császárok, egyfolytában szilvás lepényt ennének tejszínhabbal.

A mese ismerős motívumokból áll össze: van benne gonosz varázsló, békává változtatott tündér, három kívánság. Az elején akár olyan érzése is lehet az olvasónak, hogy jó mesének ígérkezik, de semmi különös. És a történetben magában valóban nincs semmi egetrengető újdonság, egy idő után mégis magával ragadja és viszi az olvasót. A megírás módja, a szöveg (és a fordítás!) humora miatt lesz élmény olvasni. Ez ugyanis nem egy drámai Grimm-mese, itt a gonosz szereplők legalább annyira nevetségesek, mint amennyire félelmetesek: Torzonborz hiába marcona rabló, belőle is könnyen válhat díszpinty; a gonosz varázsló pedig hiába rajong mértéktelenül a krumplis nudliért, arra még ő sem képes, hogy a krumpliról le tudja varázsolni a héját, ráadásul egy elcserélt sipkával is jól át lehet verni.  

Ezzel az elcserélt sipkával egyébként nem csak a rablót és a varázslót kavarja meg Jancsi és Lackó, de az olvasót is a szerző. Jancsi piros bojtos sipkája és Lackó kalapja éppen az utóbbi javaslatára cserél gazdát, és ha elsőre butuska ötletnek tűnik is, hogy így álcázzák magukat, a végén épp ez segíti hozzá őket a meneküléshez. Az olvasó/mesehallgató pedig időnként kénytelen megállni, újragondolni, hogy melyik fiú éppen hol van, és esetleg még az identitás mibenlétéről is elgondolkodhat – persze, az életkorának megfelelő szinten. (A kiadó hatéves kortól ajánlja a könyvet.)

A kötetet az eredeti illusztrációkkal jelentették meg. F.J. Tripp kedvenc testrésze kétség kívül az orr. Valamennyi szereplőnél ez a meghatározó részlet: a kampóstól a horgasig, a piszétől az extra szélesig. A részletgazdag képekből (Pókuszhókusz dolgozószobáját vagy éléskamráját hosszan el lehet nézegetni), az élénk színekből, a kifejező gesztusokból, mozdulatokból karakteres, szerethető képvilág kerekedik, és mindez a szöveggel is remek egységet alkot. Ha ehhez hozzávesszük a betűtípusokkal való játékot, a fejezetcímek és a fejezetvégek kiemelését, rajzba építését, a kézbe vételre ösztönző borítót, elmondhatjuk, hogy a kötet képi világa és könyvként való megjelenése egyaránt igényes, ahogy a szerkesztés is. 

A kötet végén a kiadó jelzi, hogy a Hotzenplotz-trilógia második és harmadik kötetét is meg fogják jelentetni. Mert persze hiába került Torzonborz az első rész végén börtönbe, esze ágában sincs ott maradni. De a harmadik kötet címe azt is elárulja, hogy végül ő is a norvég kollégák, Kaszper, Jeszper és Jónatán sorsára jut: menthetetlenül megjavul. De hát miért is ne, hiszen ilyen még az életben is megtörténik néha: lásd a keramikussá lett whiskys rabló meséjét.

 

Otfried Preußler: Torzonborz, a rabló
Fordította: Nádori Lídia

Kolibri Kiadó, 2013    
120 oldal, 2990 Ft    

                

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Turbuly Lilla --


További írások a rovatból

gyerek

Lépesméz, zseléprint és papírszív Lépesméz, zseléprint és papírszív
Trogmayer Éva és Egervölgyi Lilla Medvemese című első kötetéről
gyerek

Vidéki James Bond szeretetlukakkkal Vidéki James Bond szeretetlukakkkal
Interjú Adamik Zsolttal
gyerek

Csodás anyagok birtokában vagyunk Csodás anyagok birtokában vagyunk
Interjú Boldizsár Ildikóval, a Mese című folyóirat megalapításáról
gyerek

A törpeszarvas az új unikornis A törpeszarvas az új unikornis
Online könyvbemutató

Más művészeti ágakról

irodalom

Drámák tollal, vitriollal Drámák tollal, vitriollal
Márton László: Bátor Csikó, Kalligram Kiadó, Budapest, 2021.
Magyar költők amerikai antológiájának bemutatója
színház

Száz év, egy dráma Száz év, egy dráma
Páros interjú Rák Katival és Czető Bernát Lászlóval
art&design

Közös pontok keresése Közös pontok keresése
Utóhang a „Having no common past, let’s have a common future” című kiállítás kapcsán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés