bezár
 

irodalom

2015. 02. 11.
Ulysses New Yorkban
Don DeLillo: Cosmopolis - Libri Kiadó, Bp, 2012. 259 oldal, 2990 Ft
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rejtély, hogy Don DeLillo regényei közül miért épp a Cosmopolist nevezték megfilmesíthetetlennek, hisz David Cronenberg játszi könnyedséggel megoldotta a feladatot. Hű adaptációt készített, így aki látta a mozifilmet, annak sok újat nem mond az alapjául szolgáló könyv, DeLillo munkásságának tükrében viszont izgalmas fejezete életművének.

DeLillónak eddig három regényét olvashattuk magyar nyelven: A fenevad szabad, Fehér zaj és A Mérleg jegyében. Az elismert amerikai szerző tizenharmadik opusza hazánkban a Cronenberg által készített moziverzióval párhuzamosan jelent meg. A filmmel ráadásul kör zárult be, hisz az író bevallottan mozirajongó, és e regénye számos ponton félreérthetetlenül hasonlít a kilencvenes évek elején megírt, másfél évtizeddel később 6-os játszma címen megrendezett forgatókönyvére.

A Cosmopolis New Yorkban játszódik és egyetlen nap eseményeit meséli el. Eric Packer szemtelenül fiatal, sikeres és gazdag tőzsdeguru, aki fejébe veszi, hogy eljött az ideje levágatnia a haját. A yuppie hi-tech limuzinjában veszi célba kedvenc fodrászatát, ami azonban Manhattan betondzsungelének másik végében van. Ha a szokásos dugó nem lenne elég, aznap érkezik a városba az elnök, egy rapsztár temetési menete miatt is utcákat zárnak le, a forgalmat pedig egy antikapitalista tüntetés hátráltatja még tovább. New York közlekedése mellett a pénzvilág is felbolydul: az IMF vezetőjét megölik Észak-Koreában, Eric pedig a jen ellen fogadott, emiatt egyre többet és többet veszít vagyonából, ráadásul testőrei szerint egy magányos merénylő vadászik rá. Felmerül a kérdés: túlbecsülte képességeit és ezért vallott kudarcot, vagy lelki válsága már vagyonának apadása előtt elkezdődött, és bukása is erre vezethető vissza, esetleg karrier-öngyilkosságot követ el?

A Cosmopolis nem csak a 6-os játszmára, de DeLillo több korábbi regényére (például hazánkban megjelent könyveire) is sokban hasonlít. A világpolgár bróker karaktere elsősorban A fenevad szabad (Great Jones Street) főhősére hajaz: nem rock- és popsztár klisé, mint Bucky Wunderlick, hanem tőzsdespekuláns, a regény immár nem Woodstock szatírája, hanem a Wall Streeté, de mindkét figura glamúros és ellentmondásos hivatása legnagyobb géniuszaként, mágusaként él a köztudatban, egyszerre vizionáriusai a természet mindenkori rendjének (aminek korunkban talán a tőzsde az egyik ütőere) és a zeitgeistnek. Mindkettő amerikai példakép, koruk hevesen imádott vagy gyűlölt botrányhősei, az éra mítoszai. Világsikerük csúcsán lelki válságba süppednek, kiégnek, nyugdíjba vonulnak, elhagyják a társadalmat, excentrikusból zárkózottá válnak, történetük - ahogy DeLillo ezúttal szó szerint le is írja - Ikarosz zuhanása. Mindkettőt saját forradalma falja fel: Bucky nem tud kiszállni a maffiaként működő zeneiparból, Eric tőzsdespekulációból jön ki rosszul. (Cronenberg részéről találó választás volt az Alkonyat sztárjára, Robert Pattinsonra osztani a szerepet: Eric egy 21. századi vámpír, nem vért, hanem pénzt szipolyozó örökifjú arisztokrata.)

Mindkét főhőst egy-egy antagonista, nemezis környékezi meg, akik tökéletes ellentéteik, azaz sikertelenek: A fenevad szabadban egy zugíró, itt pedig állását vesztett tőzsdei elemző. Bucky lakása a Great Jones Streeten szó szerint címszereplővé avanzsált, a visszavonult zenelegenda itt fogadta “alattvalóit”, Eric limuzinjának tágas és olykor népes utastere pedig úgyszintén zárt szituációs kamaradráma-helyszín - csak ezúttal mozog, illően technokrata korunkhoz. DeLillo nem is próbálja leplezni a hasonlóságokat: jelen regényébe is visz egy kevés zeneipari szatírát, a prófétaként tisztelt rapper mintha Bucky kortárs inkarnációja lenne. Az író bűnügyi és tudományos-fantasztikus zsánerekkel is előszeretettel játszadozik, parodizálja azokat: Bucky történetét például egy rejtélyes, értékes és újfajta drogot tartalmazó csomag (már-már hitchcocki MacGuffin) bonyolítja, ezúttal pedig egy fegyveres bosszúálló vadászik hősünkre.

A Mérleg jegyében a Kennedy elleni merénylet fikciós rekonstrukciója (mint Oliver Stone híres filmje), a Cosmopolis pedig ugyancsak olyan témát boncolgat és olyan világ kulisszái mögé enged bepillantást, ami izgatja a publikum fantáziáját és paranoid összeesküvés-elméleteket szül - Eric L. H. Oswald után ismét egy világégés sűrűjében találja magát, ami ott hidegháború és rakétaválság, az itt gazdasági világválság és a tőzsde instabilitása. Jelen regényben is bálványok buknak, csak most nem Kennedy. Bucky története rímel a hippikorszak sztárjainak életére, A Mérleg jegyében karaktereit vállaltan valós személyek inspirálták, Eric egyik lehetséges modelljéről pedig nemrég készült mozifilm (Jordan Belfort és A Wall Street farkasa). Ami a prózát illeti, a Cosmopolis legközelebbi rokonai az Amerikai pszicho (Ellis egyébként DeLillo egyik szellemi örököse, munkásságuk közt sok a hasonlóság) és kapitalizmus-kritikája okán a Harcosok klubja. DeLillo mintha olykor még reflektálna is arra, hogy utazik a sikergyanús témákra: A fenevad szabad zugírója lázasan próbálja kiismerni a könyvpiacot - Eric pedig a tőzsdét. Utóbbi akár a sci-fi műfaj őrült tudósaihoz is hasonlítható: becsvágyó, megalomán határsértő, aki a tűzzel játszik (felgyorsult korunkban inkább, mint valaha).

Míg A fenevad szabad ifjúkori zsenge, A Mérleg jegyében pedig túlírt, terjengős olvasmány, DeLillo magnum opusa a Fehér zaj, mely talán csak A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészetéhez hasonlítható. Főműve is a modern nyugati világ, a kapitalizmus, Amerika és progresszív politikájának szatírája volt, csak a felsőoktatáson keresztül: főhőse egy elidegenedett szabadbölcsész professzor, Hitler elismert szakértője (a náci diktátor újabb kultikus bukott hamispróféta DeLillo életművében), akinek jóléti, utópisztikus kertvárosi életében elhatalmasodik a depresszió, hipochondria és halálfélelem képében megjelenő fogyasztói szorongás és bűntudat. DeLillo a Cosmopolis alkalmával is az élet nagy kérdéseivel foglalkozik, amilyen például romlandóságunk, halandóságunk tudata. Eric érinthetetlen übermensch-nek képzeli magát, Istenként tetszeleg, majd szembesül önnön tökéletlenségével, sebezhetőségével, ahogy a csúcson túljutva egyre inkább visszaesik a teljesítménye.

A fő újdonság DeLillo korábbi regényeihez képest a 6-os játszmában keresendő. A forgatókönyvéből készült film is egyetlen eseménydús napot mutat be a városban, ami sosem alszik. A főhős e műben is hajat vágatni indul, noha nem fehér limóban, hanem egyik külhoni sofőr taxijából a másikba szállva. A szokásosnál is nagyobb csúcsforgalmat itt a baseball világbajnokság kulcsfontosságú hatodik meccse okozza, és a főhősnek ezúttal is az álmai omlanak össze. Eric egyes egyedül ment a jen ellen, a 6-os játszma New York-i hőse pedig magányos rajongója a Boston Red Soxnak, akik időtlen idők óta nem nyertek döntőt. A főhős e filmben nem bróker, hanem drámaíró - művészként DeLillo alteregója - így a mű nem a Wall Street, hanem a Broadway szatírája. A krimi-szál és a grandiózus finálé egyikből sem hiányzik, de a 6-os játszmában nem a főhős életére tör magányos őrült, hanem ő készül megölni egy remeteként élő, hírhedt színikritikust, aki alighanem földbe döngölné legnagyobb dobásának ígérkező új darabját. DeLillo jelen regénye alkalmával tehát ismét megpróbálta minél egyszerűbb (végtére is egy hajvágás történetét olvassuk), közérthetőbb, színpadi párbeszédekre épülő - akár másfél órás moziként is megvalósítható - cselekmény formájában megfogalmazni szokásos filozofikus gondolatait. Munkája szinte már utaztató regény, hisz hősünk csigatempóban haladó limuzinjában nem csak vendégeket fogad, de olykor ki is száll, hogy más autókban vagy útmenti épületekben találkozzon egy-egy ismerősével. Odüsszeia, egy új Ulysses New Yorkban. A Cosmopolis tartalma mellett formavilága is egy forgatókönyvre hajaz, nem csoda, hogy DeLillo regényei közül egyedül ebből készült mozifilm.

Noha az író több korábbi regényéhez hasonlóan a Cosmopolis is óriási tehetségről árulkodik, és DeLillo filmrajongóként talán hallott már a szerzői (auteur) elméletről is (mely szerint az életmű darabjai közti hasonlóság nem hiba), jelen munkája mégiscsak önkannibalizmus, újrahasznosítás szélesebb publikum számára, ráadásul annak sem valami sikeres. Mintha saját alkotói válságáról, kételyeiről mesélne, stílszerűen egy “Ikarosz bukása” történeten keresztül, ráadásul egy vitatható, ellentmondásos művészi értékű regényben. Alighanem mindig is vívódásairól mesélt, pusztán ezúttal volt a mélyponton, munkája ennél pesszimistább nem sűrűn lehet. Stílusa általában (ön)ironikus, önparodisztikus, sosem esszenciális, tiszta szatírát ír, hanem egyúttal magasztal is, legyen szó akár az egyetemi vagy a színházi életről. Bucky és Eric az elismert író alteregói, hisz vitathatatlan tehetségű, megszállott, különc vizionáriusok, illően egy roppant ambiciózus, filozófiai érdeklődésű, társadalomkritikus stílusú sztár-szerzőhöz. Az író feljutott a csúcsra a Fehér zajjal, és onnan már csak lefelé vezet az út, így sikertelenül próbál kitörni a skatulyából. A talentum nem csak áldás, átok is, bukni is nagyobbat lehet vele. Talán nem is csak a 6-os játszma akkor még hosszú ideje megfilmesítetlen, de elkészülte után is feledésbe merült cselekményét akarta újragondolni, hisz bevallása szerint ma már nem elégedett A fenevad szabaddal sem. Ha ez alkalommal próbálta meg kiküszöbölni a csorbát, az nem sikerült, a két regény közti hasonlóságok viszont arról tanúskodnak, hogy korai munkájának bukástörténete profetikusnak, vagy legalábbis önbeteljesítőnek bizonyult - ettől még a Cosmopolis kudarcként is figyelemreméltó olvasmány.

nyomtat

Szerzők

-- Csiger Ádám --


További írások a rovatból

irodalom

Természetes, hogy értelmetlen Természetes, hogy értelmetlen
A Hazai Attila Irodalmi Díj idei díjazottja Szabó Marcell
irodalom

Zsolozsma téri bábszínház Zsolozsma téri bábszínház
Balassa Krisztián: Marionett fenomenál, Kalligram kiadó, Budapest, 2021.
irodalom

A menekülés fájdalma A menekülés fájdalma
Sári Edina: Halálúton Horvátországba, Kalligram kiadó, 2021.
irodalom

Meteorológia Meteorológia
Vaktérkép

Más művészeti ágakról

Interjú Pusker Júliával fordulópontokról, külföldi érvényesülésről, a klasszikus zenei előadóművészet minőségének alakulásáról
színház

A tehetetlenség érzése nehezen enged tapsolni A tehetetlenség érzése nehezen enged tapsolni
Rekviem egy álomért a Budaörsi Latinovits Színházban
art&design

Forrásbarlang az utcaszint alatt Forrásbarlang az utcaszint alatt
Ioana Stanca és Vető Orsolya Lia Soft as Water című kiállításáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés