bezár
 

gyerek

2015. 03. 22.
Vészhelyzet
Neil Gaiman: Szerencsére a tej
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nagy baj van: Anya elutazott. Bárhonnan is nézzük, biztosan mindenki tisztában van a helyzet súlyosságával. A frontot természetesen Apának kell tartania, és – mit ad isten? – a szokásos reggeli kukoricapehely beviteléhez bizony elfogyott tej. Ezt a „nem mindennapi” jelenetet járja körül Neil Gaiman a Szerencsére a tej című rövid könyvében, ami Skottie Young illusztrációival igazi telitalálat lett.

Derült égből villámcsapásként sújt le a tény: Apa néhány napra egyedül marad a gyerekekkel. Ennek ellenére sikerül megőriznie hidegvérét, és Anya szavait – az elintézendő feladatokat – mintegy gépiesen visszamondva ügyesen osztja meg a figyelmét az őt körülvevő világ és a reggeli újság hatalmas koncentrációt igénylő hasábjai között. Ez már önmagában bravúros mutatvány egy apától – sugallja Neil Gaiman már a történet kezdetén. De máris jelentkezik a baj: elfogyott a reggelihez való tej. Apa némi habozás után elhatározza, hogy teljesíti kötelességét, és letéve a napi híreket, elindul a boltba. A két testvér kénytelen várakozó pozícióba rendezni sorait, mert az akció a tervezettnél több időt vesz igénybe. Türelmetlenségükben különböző találgatásokba bocsátkoznak: biztosan leállt beszélgetni a szomszéddal, esetleg a boltban valakivel… Ezért nem ér haza időben. A balgák! Álmukban sem gondolnák, milyen megmérettetésen megy keresztül Apa.

Az egyszerű feladatnak ígérkező beszerzőút ugyanis nem várt fordulatokban bővelkedik. A boltból kilépve furcsa tér- és időbeli utazás vette kezdetét, ami azonban a tejet szorongató hősünket nem tántoríthatta el a nemes céltól. A magukra maradt gyerekeknek mindenáron el kell vinni a szállítmányt. Rabolja el őt bár nyálkás testű, idegen szörnyek csapata, fenyegesse őt kalózok csorba kardja, kelljen bár térben és időben kalandozni, Apát semmi sem billentheti ki derűs nyugodtságából. Szerencsére mindig akad valami, ami az utolsó pillanatban megmenti a hadgyakorlat sikerét – hol egy őrizetlenül maradt térkapu, hol egy tudós-felfedező dinoszaurusz, akiről újabb és újabb érdekes dolgok derülnek ki, hol pedig maga a tej lesz Apa segítségére, aki végül csak hazaérkezik, hogy mindezt az apákra oly jellemző higgadtsággal mesélje el a gyerekeinek, mintha ez lenne a tejvásárlás legtermészetesebb módja. Még akkor is rendíthetetlenül kitart története hitelessége mellett, amikor annak hallatán gyermekeiben némi kétség és gyanakvás merül fel. Hősünk azonban magabiztosan söpri félre a kifogásokat, míg sikerül meggyőznie fiatal hallgatóságát.

milk

Neil Gaiman előszavában azt írja: Az Amikor elcseréltem apámat két aranyhalra című könyvében felállított apaképét szeretné némileg korrigálni, abban ugyanis az apa fő tevékenysége az újságolvasásban, és néhány nyers sárgarépa elfogyasztásában merül ki. Sejthető, hogy ez a cél viszonylag nehezen valósítható meg, hiszen az apák természetüktől fogva az újságolvasásra és sárgarépaevésre vannak kalibrálva, Gaimannek mégis sikerült rátapintania az apák önfeláldozó tulajdonságára, hiszen kiderül, le tudják tenni az újságot, amikor tényleg szükség van erre. Nyilvánvalóan óriási, vicces öngól ez a történet, amit Gaiman be is gurít az újságolvasó apák csapatának. Teszi ezt olyan mérhetetlen öniróniával, amit egyszerűen nem lehet zokon venni. Akárcsak Young zseniális rajzai, maga a történet is jól sikerült karikatúra, a boltból hazafelé jövet valahol elkalandozó apa hagyományos magyarázkodásai (sokan voltak, nem tudtak visszaadni és a többi) helyett olyan történetet kapunk, amit hallván mi is bármikor örömmel eltekintenénk a késés eredeti okának boncolgatásától. A végén úgyis minden jóra fordul, mert szerencsére Apa nem vesztette el a fejét, és mindig nyugodt maradt, szerencsére a tudós sztegoszaurusznak mindig akadt egy mentőötlete, szerencsére mindenki épségben megúszta a veszélyes helyzeteket és végül szerencsére a tej is az asztalra kerülhetett.

Képek forrása: Scottie Young weboldala

 

Neil Gaiman: Szerencsére a tej

Scottie Young illusztrációival

Fordította: Pék Zoltán

Agave Könyvek, 2014

128 oldal, 2980 Ft.

nyomtat

Szerzők

-- Varga Kende Lőrinc --


További írások a rovatból

gyerek

El kellett mozdulni a mesevilág felé El kellett mozdulni a mesevilág felé
Interjú Molnár T. Eszter írónővel és Török Zoltán természetfilmessel
gyerek

Fejbecsap és fogvatart Fejbecsap és fogvatart
Beszélgetés Péczely Dórával, a Szevasz antológia szerkesztőjével
gyerek

Rajz- és videópályázat: „Az én kertem”
Általános iskolák számára

Más művészeti ágakról

Lully–Molière: A kénytelen házasság
irodalom

Természetes, hogy értelmetlen Természetes, hogy értelmetlen
A Hazai Attila Irodalmi Díj idei díjazottja Szabó Marcell
színház

Szentivánéji alumíniumtündöklésben Szentivánéji alumíniumtündöklésben
Horváth Csaba rendezése Székesfehérváron
Komáromi Jókai Színház - Szkéné: Don Juan, vagy az apák réme


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés