bezár
 

színház

2017. 01. 20.
Mi végre vagy a világon?
Madák Zsuzsa színháza és játéka felnőtteknek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
„Vannak élethelyzetek, amikor úgy érezzük, hogy megrekedtünk, bennragadtunk valamiben, és nem találunk kiutat. Ilyenkor akár egy mesehős példájából is erőt meríthetünk! Jöjjön Pán Péter, és irány Seholország!” – írja Madák Zsuzsanna rendező, foglalkozásvezető az előadás ajánlójában. A Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház produkcióját a Jurányi Ház Kamaratermében láthattuk.

„Pán Péter félig emberfiú, félig tündérfiú. Nem akar felnőtté válni. Tud repülni, Seholországban él, ahol a gyerekek nem nőnek fel soha.” Ez az idézet jellemezheti a napjainkban tipikus európai jelenséget, a kapunyitási pánikot, amelyet Pán Péter-szindrómának is neveznek. Sokat halljuk, hogy az Y-generációnak bizonytalan a jövőképe, a fiatalok félnek a felelősségvállalástól, az életkezdéstől, kerülik az elköteleződést, az infantilis örömöket részesítik előnyben. Vajon ki a felelős mindezért? Ők maguk? A szüleik? A társadalom? A médiaipar?

Szkéné színház

Ezekről a fontos kérdésekről gondolkodnak a nézők segítségével az interaktív előadás szereplői, Mihály Péter és Madák Zsuzsanna.  Az előadást elmondásuk szerint Norvégiából, egy színházi nevelési tréningről hozták, a Tantermi Deszka ifjúsági programjuk keretén belül elsősorban 14-19 éves fiatalok számára készítették, de számos alkalommal játszották főiskolás, egyetemista és idősebb résztvevőkkel. Tapasztalataik szerint, az egy szünettel játszott háromórás előadás témái, illetve a program során kínált játékok, felnőttek számára is izgalmasak. Az alkotók néhány éve már szerepeltek Janne Teller Semmi című regényének színpadi előadásában, ám Peter címszereplőjét a Semmi főszereplőjével ellentétben érdekli, hogy mi végre van a világon.

Az új időszámítás akkor kezdődik a norvég egyetemista fiú életében, amikor 25. születésnapján kiborul. Úgy dönt, elvonul, hogy megvizsgálja eddigi életét. Elköltözik a bátyja üres lakásába, ahonnan videoüzeneteket küld egyetlen barátjának, ezekből megismerhetjük múltját, családját, barátait, kapcsolatait, és megtudjuk, hogyan próbálja összekuszálódott gondolatait rendbe rakni. Emellett keresi az összefüggéseket, a lét értelmét, ehhez listákat vezet, csoportosítja gondolatait: mire van szüksége, mire nincs, miből van elege. Például a facebookról leiratkozik, mert nagyon idegesíti. Az öregedés bizonytalanná teszi, az idővel problémái vannak. Mégis úgy érzi, időre és egyedüllétre van szüksége az önvizsgálathoz. Tény, hogy hiányzik belőle a lelkesedés, de annyi ereje még van, hogy mindezt elkezdje. Vádolja a szüleit, szerinte ők tehettek róla, hogy nem vitte semmire és unalmas az élete. Elítéli volt osztálytársait, mert úgy látja, megalkuvók. Az üres szobában (és a színpadtérben) alig van valami: egy asztal, egy szék, egy kupac homok, ami a kiskori önfeledt homokozásaira emlékezteti, egy piros labda, mert a piros szín mindig is kedvence volt. Aztán vesz a játékboltban egy „dühöngőt” is, ami nem más, mint egy játék, kalapáccsal beverhető fa rudakkal. Az elvonulás második hetén óvodai asszisztensi állást vállal, ahol a gyerekekkel átélt élményei is az újrakezdést szimbolizálják. Az egyik kisfiú, Michael, Pán Péternek hiszi őt. Ezt a mesét el is játssza velük, a gyerekek azonosulnak a szerepekkel, boldogok, hogy végre egy felnőtt kedvükre játszik velük, közben Peter a többi felnőttel folyton konfliktusba kerül. Megélik a karaktereket, az elveszett fiúk történetét. Egy másik mese, amit sokszor elkezdtek nézni az óvodában, de sosem fejeztek be: „A kismadár, aki elfelejtette, hogy tud repülni” című mese – szintén mögöttes értelmet rejt.

Az érzelmi retardáció, a kapunyitási pánik okait vizsgálja egy nemrég megjelent cikk, amelynek címe: Az élet az nem egy applikáció http://pszichoforyou.hu/tari-annamaria-az-elet-az-nem-egy-applikacio/. Arra hívja fel a figyelmet, hogy  az online tér működési mechanizmusai és a valóság ellentmondásban van egymással.  Ezt a leginkább az érzelmek és az emberi kapcsolatok minősége sínyli meg. Az Y- valamint a Z-generáció  természetes közege az online tér, azaz az internet, ami rengeteg haszna mellett veszélyekkel is jár. Ám ezekre a veszélyekre a szülői generáció nem hívta fel a fiatalok figyelmét, tapasztalatok hiányában nem is tudja, hiszen ellentétben az online térbe beleszületett gyerekekkel, ők gyerekkorukban az internetet sem ismerték. A kapcsolatok fejlődéséhez, az érzelmek feldolgozásához az embernek időre, figyelemre van szüksége. Arra is rámutatnak a cikkben, hogy az egészséges érzelmi fejlődéshez fontos az önmagunkkal kialakított érzelmi viszony, amihez tudni kell egyedül lenni és gondolkodni. Nos, Peter éppen erre szánja el magát elvonulásakor, egyedül szeretne lenni és gondolkodni… Mivel színházban vagyunk és az előadás interaktív, még sincs egyedül Peter. A nézőket minden videoüzenet végén közös gondolkodásra, játékra hívja Madák Zsuzsanna.  A történéseket a nézők hozzászólása, ötlete, interakciója lendíti tovább.

A címszerepben Mihály Péter néhány kellék segítségével emlékezetesen formálja meg a különböző karaktereket, családtagokat, barátokat, és az óvodásokat is, Michaelt, akinek nincs apja, illetve van, egy ismeretlen spermadonor. Az óvónőket, az anyukákat is szinte magunk előtt látjuk. Az előadás legnagyobb erénye, hogy élő műfaj, és ezen túl interaktív játékokkal lehetőséget kínál az együttgondolkodásra. A darab a fiatalokat (és az idősebbeket is) leginkább érdeklő identitáskeresés, az ember önmeghatározása körül forog, amelyben feltárul az intellektuális és érzelmi intimszféra. Mindenki kapcsolódni tud a témához, az előadás közben edződik a figyelem és a szociális érzékenység, ami egy spontán kialakult közösségben, de egy összeszokott osztályközösségben még inkább hatásos lehet.  Véleményformálás tanúi lehetünk, ötletek születnek, és ami nekem különösen szimpatikus volt, hogy a kritizálás helyett az együttérzés, az együttgondolkodás került előtérbe. Az egyértelműen házisárkány anyát például nem egyetlen megjegyzéssel írták le a hozzászólók, hanem elmélkedtek azon, vajon miért lett ilyen, mi lehet viselkedése hátterében.

Hogyan is kerül ki Peter Seholországból, miután – a nézők javaslatára – megtanítja a kismadarat repülni? Ez sincs előre rögzítve. A befejezés bemutatására egy fiatal lány vállalkozott a közönségből: magához vette a piros labdát, a homokból is vett egy keveset, mondván, valamit elvisz abból, amit kapott, és kinyitotta az ablakot – jelezvén, hogy nyitott a lehetőségekre. Házi feladatot is kaptunk mi, nézők: gondolkodjunk el, mit csomagolnánk be Peter bőröndjébe, hogy magával vigye a világba.

 

Madák Zsuzsanna: Peter

Egy 21. századi Pán Péter-történet

 

Peter: Mihály Péter

 

Konzulensek: Cziboly Ádám, Bethlenfalvy Ádám (InSite Drama)

Rendezőasszisztens: Mikita Zsuzsanna Lilla

 

Rendező, foglalkozásvezető: Madák Zsuzsanna

 

2017. január 13.

Jurányi Ház

 

Bemutató: 2016. január 27.

Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház

 

Fotó: Pezzetta Umberto

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Szepesi Dóra --


További írások a rovatból

színház

Ki lakik a paraván mögött? Ki lakik a paraván mögött?
Székely Andrea bábrendezővel beszélgettünk
színház

Szerzői utasításon innen és túl Szerzői utasításon innen és túl
Beckett Zsótér Sándor rendezésében a Szkénében
Shelagh Delaney - Egy csepp méz a Radnótiban
színház

A nagyváradi Tündér Lala A nagyváradi Tündér Lala
Zenés mesejáték felnőtteknek vagy gyerekeknek

Más művészeti ágakról

art&design

Planet Budapest 2021
Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó
építészet

Kiállítótér egy erődben Kiállítótér egy erődben
Egy látogatásra érdemes új célpont
irodalom

Úton lenni boldogság, frontra menni halál Úton lenni boldogság, frontra menni halál
Interjú Fehér Renátóval, a ŠVEJK 100 antológia szerkesztőjével


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés