irodalom

A kötet témái annak ellenére szerteágazók, hogy látszólag szoros a koncepció; szembeállítják a külső és belső világ, például a lakás és az utca közegét. Az anyák munkaerőpiacra való visszatérése, társadalmi megítélése ugyanolyan fontos szerepet kap, mint a várandósság, majd a szülés megrázó élményének hatása alatt álló lírai én belső világának bemutatása. Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című verseskötetéről Nagy Benedek Máté írt kritikát.

Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor vagy például Esterházy Péter jelenik meg archív fotókon a Petőfi Irodalmi Múzeum Halandóság törékeny arcai című kiállításán, amely pénteken nyílt meg Budapesten, a múzeum megalakulása 70. évfordulója alkalmából.

A skandináv irodalom virágkorát éljük, sorra jelennek meg a főként norvég és dán regények magyar fordításai. Roy Jacobsen első hazánkban megjelenő műve a Szoba kiadó volt, ami 2012-ben Földényi Júlia tolmácsolásában vált elérhetővé. A Scolar Kiadó hat évvel később, 2018-ban kezdte el megjelentetni a szerző Ingrid-trilógiáját, melynek első része A láthatatlanok címmel került a könyvesboltok polcaira Pap Vera-Ágnes fordításában. 

Április 9-én mutatták be Láng Orsolya ötödik, Ház, délután című verseskötetét a Kis Présházban. A Prae és a Lector Kiadó közös gondozásában megjelent könyvről L. Varga Péter beszélgetett a szerzővel.

Van a költészet, van a líraelmélet, és van Závada Péter legújabb könyve a kettő határánál. Hangzatos megfogalmazásnak tűnhet, pedig A muréna mozgása valóban arra tesz kísérletet, hogy a kettő közötti képlékeny tartományt közelebbről is megvizsgálja. Ezáltal szépirodalom és teoretika, fikció és történetiség nem egymással szemben álló jelenségekként bukkannak fel, hanem olyasmikként, amelyek elkerülhetetlenül kölcsönös viszonyban vannak egymással. Az elemző igényű szövegek tétje így abban áll, hogy azok mennyire képesek az eltérő nyelvi regiszterek és tartalmi sajátosságok gondolati és esztétikai összehangolására.